Első születésnapunkra

Szinte mi, a szerkesztőség tagjai is alig hisszük el, hogy eltelt egy év, amióta lapunkat elindítottuk. Első születésnapunkra készítettünk egy rövid összegzést eddigi munkánkról.

Az elmúlt év során 6 rovatunkban összesen 369 cikket adtunk közre, eseménynaptárunkba pedig 500-nál is több rendezvényt vezettünk fel. A szerkesztőket beleszámítva összesen 109 szerzőtől születtek cikkeink, akik között egyetemi hallgató és komoly szakmai múlttal rendelkező kutató is található. Köszönjük valamennyiük áldozatos munkáját! Az utóbbi egy évben, rovatonkénti bontásban az alábbi cikkeket olvasták legtöbben.

Korzó

1. Köpösdi Judit – Forisek Péter: A Három testőr történészszemmel – interjú Bárány Attilával

“Alexandre Dumas regénye és különböző filmadaptációi generációk fantáziáját foglalkoztatják mind a mai napig. Richelieu bíborosról, Buckingham hercegéről, Athosról, Porthosról, Aramisról vagy D’Artagnanról mindannyian hallottunk. Mai interjúnkban a regényről és legújabb filmadaptációjáról beszélgetünk Bárány Attilával.”

2. Bödők Gergely: A napfény íze című film történészszemmel

„Az 1999-ben bemutatott Napfény íze a múlt század utolsó évtizedének egyik legkiemelkedőbb filmes produktuma volt. Ellentétben az elmúlt évtizedek amerikai, angol, francia, vagy akár német filmtermésével, a magyar történelem különböző aspektusainak filmes adaptációi, különösen pedig a hosszú történelmi periódusokat felölelő zsánerfilmek nincsenek a filmkészítők érdeklődésének középpontjában. Érdemes megvizsgálnunk a filmet történészszemmel.”

3. Rittling László: A Tenkes kapitánya – egy történész szemével

„Az 1963-ban készült A Tenkes kapitánya című filmsorozat, mely a Magyar Televízió első saját gyártású sorozata volt, bemutatásakor hatalmas népszerűségnek örvendett, továbbá az azóta született generációk gyermek- és ifjúkorának is maghatározó élménye maradt. Ezen írásomban a sorozat és a történelmi valóság viszonyát szeretném bemutatni.”

Betekintő

1. Szilágyi Adrienn – Fekete Bálint: Kör(kor)kép a történettudományról – Történészvita 2015

„Az Oktatói Hálózat célja a „Mi lesz veled értelmiség?” című rendezvénysorozattal az, hogy egy-egy – általuk „veszélyeztetettnek” tartott – tudományterület helyzetéről kör(kor)képet adjon, és a felmerülő problémák megoldását közös gondolkodással segítse. 2015. január 20-án a történettudomány került középpontba az ELTE BTK-n tartott „Történészvita 2015” címet viselő rendezvényen. A beszélgetésen Mátay Mónika, Stefano Bottoni, Gyáni Gábor, Klaniczay Gábor és Rainer M. János vett részt meghívottként, őket Valuch Tibor kérdezte. (A beszélgetés során derült ki, hogy a nemrégiben felállított új intézetekből senki nem vállalta a részvételt.)”

2. Szőts Zoltán Oszkár: „…ha ezt nem értjük meg, kihalunk, mint a dinoszauruszok”

„A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont kerekasztal-beszélgetést rendezett Bölcsész Tudástár – az MTA BTK Adatbankja címmel, melyen az intézet online adatbázisait mutatták be a sajtónak.”

3. Rajkó Kinga: Megnyitott a Lajta Monitor Múzeumhajó

“Pénteken, augusztus 15-én adták át a Lajta Monitor Múzeumhajót a Parlament előtt számára kialakított kikötőben. A hajó felbecsülhetetlen értéket képvisel, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia egyetlen fennmaradt, úszóképes hadihajója. Hende Csaba honvédelmi miniszter és Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke vágta át a megnyitást jelképező, nemzeti színű szalagot. A kiállított monitort november végéig látogathatja a közönség.”

Országjáró

1. Máté Zsolt: Konferencia a Lengyel-magyar kapcsolatokról 1914 és 2014 között

„Lengyel-magyar két jó barát…”, kezdődik a sok ideje hangoztatott mondás. Amennyiben megnézzük a két ország kapcsolatát, sokszor találkozunk együttműködésekkel és közös kapcsokkal. Ugyanannyira fontos helyen szerepel I. (Nagy) Lajos vagy Bem Apó mindkét ország történelemkönyveiben, mint a térség történetének azonosságait taglaló leckék. Azonban a két ország kapcsolata az elmúlt 100 évben és napjainkban is aktív.”

2. Novák Ádám: „A Nagy Háború és emlékezete” – egy debreceni konferencia ajánlója

„A I. Világháború  jubileumi évének programsorozatába Debrecen is bekapcsolódik szeptemberben, „A Nagy Háború és emlékezete” című konferenciával. A tudományos szervezőbizottság tagját, a DE BTK Történelmi Intézet Egyetemes Történeti Tanszék vezetőjét, Dr. Barta Róbert habil. egyetemi docenst kérdeztük a szervezésről és a várható programról.”

3. Árvai Tünde: Királyok, kínzások, kéj – A magyar történelmi panoptikumok szemléje

“Korunkra a múzeumok nem dohos szagú, poros vitrinek gyűjtőhelyei, hanem a szabadidő eltöltésének hasznos színterei. Hazánk számos közgyűjteménye felismerte, hogy a látogatók becsábításához több kell, mint régi tárgyakat felsorakoztatni. Meghökkenteni, elborzasztani, sokkolni kell, és el kell érni, hogy mindezek közben szerezzenek ismereteket, szinte észrevétlenül szívják magukba letűnt korok hangulatát, üzenetét. Úgy fest, a magyar koronás fők mellett elsősorban a középkori tortúrák eszközei és a magánélet történetének pikáns fejezetei ihlették meg eddig leginkább a kiállítások megálmodóit.”

Kilátó

1. Hevő Péter: A Mein Kampf újbóli kiadatásáért vívott harc

„2015. december 31-én, több mint 70 évvel Adolf Hitler halála után, a Mein Kampf szerzői jogvédelme lejár. Mivel a Führer hivatalos lakcíme élete végéig a müncheni Prinzregentenplatz 16. maradt, öngyilkosságát követően minden vagyona – köztük a könyv szerzői jogai – a Bajor Szabad Államra szállt. 2016-ban a hírhedt mű egy lábjegyzetekkel és magyarázatokkal teletűzdelt feldolgozása kerül a könyvpiacra.”

2. Józan Veronika: Látogatás a Culloden Emlékközpont és Múzeumban

„A skót fennsík mesebeli szépségéhez kevés hasonlót lát az utazó: hófödte hegycsúcsok, halkan csobogó patakok, loch-ok, whiskeygyárak és kiltek vonzzák a pásztázó tekinteteket. A skót felföldi hosszúszőrű marha és a teliholdkor fogható háromlábú haggis felbukkanására várva bámulok ki a busz ablakából, úton a skót történelem egyik legfontosabb eseményének helyszínére, az Inverness-közeli Culloden csatamezőre.”

3. Czeferner Dóra: Hátországok szerepe a háborús konfliktusokban

„Home Fronts: Gender, War and Conflict („Hátországok: Társadalmi nem, háború és konfliktus”) címmel rendezte éves konferenciáját a Women’s History Network. Az Egyesült Királyságban 1991 óta működő egyesület legfontosabb célja, hogy a nőtörténet iránt érdeklődő társadalomtörténészeket, szociológusokat, muzeológusokat és a különböző archívumok kutatóit egy csoportba tömörítve hívja fel a közvélemény figyelmét a gender-kutatások fontosságára. A 2014. szeptember 5–7. közötti tanácskozás színhelyéül egy közép-angliai kisváros, Worcester egyeteme szolgált, az aktuális témát pedig az első világháború kirobbanásának százéves centenáriuma adta.”

Portré

 

1. Katona Csaba: „Egy történésznek nem lehetnek illúziói” – interjú Kövér Györggyel

„Történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Gazdaságtörténeti Albizottságának elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének professzora, az MTA–ELTE Válságtörténeti Kutatócsoport vezetője. Kövér Györggyel pályafutásáról, kutatásairól és terveiről Katona Csaba beszélgetett.”

2. Szőts Zoltán Oszkár: Középiskola és világháború – interjú Bihari Péterrel

„A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető tanára, a történettudomány doktora, számos tankönyv és több monográfia szerzője. Néhány héttel ezelőtt jelent meg 1914, a nagy háború száz éve – személyes történetek című kötete, amelyben az első világháborút mutatja be új megközelítésben. Bihari Péterrel erről a kötetről, pályájáról és terveiről Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett.”

3. Szőts Zoltán Oszkár: Legendák és mindennapok – interjú Katona Csabával

„Ugyan munkahelyi feladatai miatt kevesebb ideje marad kutatásra, mégis a rendszeresen publikáló történészek közé tartozik, a 19. századi társadalom- és művelődéstörténet különösen közel áll hozzá. Katona Csabával, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referensével, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársával beszélgettünk történészi pályájáról, Balatonfüredről, Deák Ferencről, Slachta Etelkáról és jelenlegi kutatásairól.”

Horizont

1. Szeghő Patrik: Savoyai Jenő és a zentai csata: A török kor vége Magyarországon

„Az Oszmán Birodalom másfél évszázados terve volt a keresztény Európa jelképes városának, Bécsnek az elfoglalása. A 17. század végén a Porta ismét kísérletet tett Bécs elfoglalására, de a város védelmére összeállt keresztény koalíció az ostrom visszaverését követően a római pápa diplomáciai erejét latba vetve az iszlám európai kiszorítását vállaló Szent Ligává avanzsált. A keresztény szövetségben egyesült hadak nemcsak Budát foglalták vissza, de 1690-re – ideiglenesen – egészen Szkopjéig sikerült a török vonalat visszaszorítani. A rég nem tapasztalt összefogásban és elhatározás nyomán megvalósult törökellenes háborúban tűnt fel először, majd emelkedett a kora újkor legkiválóbb hadvezérei közé Savoyai Jenő herceg, aki a keresztény hadak fővezéreként 1697. szeptember 11-én meghatározó vereséget mért a török erőkre Zentánál.”

2. Szende László: A Magyar Nemzeti Múzeum főépülete Budapest ostromának poklában

„1945. január 16. Az orosz rohamcsapatok megjelenése a Magyar Nemzeti Múzeumban. Nevezetes nap! A múzeum lakóinak legnagyobb része ekkor látott először vörös katonát!” Ezekkel a szavakkal kezdődik Fettich Nándor ostromnaplója, amelyben a neves régész február 19-ig precízen rögzítette az intézmény sorsfordító napjait. Hetven évvel az események után érdemes röviden felidéznünk a Nemzeti Múzeum főépületének második világháborús megpróbáltatásait.”

3. Szeghő Patrik: „Áruló! … Soha!” Móricz Zsigmond és Görgey Artúr

Görgey Artúr áruló-mítosza nemcsak a generációkat átívelő Kossuth-kultusz meghatározó eleme volt, de a modernkori magyar irodalom nagyjait is gyakran megihlette. Móricz Zsigmond írófejedelmünk a Nyugat hasábjain 1930-ban megjelent Görgey Artúr című cikkében az akkor már lassan másfél évtizede elhunyt tábornok emlékét idézte fel, s mutatott rá az általa a magyar történelem legkiválóbb katonai vezérei között számon tartott Görgey kétségkívül méltatlan helyzetére a magyar emlékezetben.

Ezt olvastad?

Mikorra esnek az ünnepek és a magyarországi emléknapok 2024-ben? Milyen jelentősebb kerek évfordulók várhatók? Ezeket a kérdéseket minden évkezdet előtt
Támogasson minket