Emberléptékű Trianon – A Magyar Nemzeti Levéltár felhívása

Az első világháború, Trianon, majd az ezt követő, 1938–1947 közötti határmódosítások szinte minden család életére hatást gyakoroltak a Kárpát-medencében. A Magyar Nemzeti Levéltár célja, hogy gyűjteményét olyan huszadik századi iratokkal, fényképekkel gyarapítsa, amelyek segítségével megérthető, miként élte meg a magyarság e sorsfordító történelmi eseményeket.

Rendkívül fontosnak tartják azon magánszemélyek iratainak gyűjtését, akik nem vállaltak közvetlen szerepet a történelmi események alakításában, de szemtanúi voltak döntő történelmi eseményeknek, és lejegyezték személyes vagy családi tapasztalataikat, emlékeiket.

A Magyar Nemzeti Levéltár a történeti Magyarország területéről várja mindazon magánszemélyek felajánlását, akik Trianont s az ezt követő területmódosításokat – így Felvidék, Erdély és Partium, Kárpátalja, valamint Délvidék egy részének visszacsatolását, majd újbóli elvesztését – naplókban, levelezésben, visszaemlékezésekben rögzítették.

Természetesen nemcsak Trianon és a határmódosítások emlékezetének dokumentumait gyűjti a levéltár, hanem minden, a magyar történelem szempontjából kiemelten fontos, maradandó értékű írásos és képi emléket is, a 12. századtól a 21. századig. Küldetésüknek tartják a rájuk bízott iratanyag megőrzését, a jövő generációi számára való sértetlen átmentését, állagának megóvását és az iratokban foglalt releváns információk kutathatóvá tételét.

Munkatársaik készséggel várják kérdéseiket, jelentkezésüket az alábbi elérhetőségeken:

Szabó Dorottya főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magánlevéltárak, Gyűjtemények és Gazdasági Szervek Főosztálya

Telefon: +36 1 225 2835, E­mail: szabo.dorottya@mnl.gov.hu

Postacím: H­1250 Budapest, Pf. 3.

 

Kapcsolódó cikkek:

Lendületet vesz a Trianon-kutatás – interjú Ablonczy Balázzsal

A trianoni békeszerződés szlovákiai és magyarországi emlékezete

Nem unalmas, vitára ingerel – Hajnóczy Józseftől Trianonig

Konfliktuszóna: Magyarország – menekültek a huszadik század első felében

Ezt olvastad?

Az Újkor.hu 2014-es indulásától kezdve közöl történészinterjúkat a „Portré” rovatában. Az itt publikált cikkek már röviddel a portál indulását követően