Erdélyi Régészet – régi alapokon, új lendületben
Néhány éves szünet után először került ismét megrendezésre egy, az erdélyi régészeti kutatásokat összehozó és bemutatásukra fórumot biztosító konferencia Archaeologia Transilvanica Conference néven, 2016. december 16–18. között. A háromnapos konferencia helyszíne Marosvásárhely volt, a rendezvény megnyitója az ikonikus Kultúrpalota Tükörtermében zajlott, az előadások pedig a Hotel Continental konferenciatermében. A szervezők a Maros Megyei Múzeum munkatársai és a Pósta Béla Egyesület tagjai voltak.
A valamikori Pósta Béla Konferencia újjáélesztése egy jelentős esemény apropóján került megvalósításra: dr. Bajusz István régész és egyetemi tanár 60. életévének betöltése alkalmából, még 2014-ben született meg egy tiszteletkötet kiadásának a terve. Ez 2016 decemberében, a konferencia keretein belül teljesedett ki, a megnyitó egyben a tiszteletkötet bemutatója is volt. A tordai születésű Bajusz István Téglás István 19. századi régész leszármazottja, a Zilahi Történelmi Múzeum régész és muzeográfus munkatársa volt 1978 és 1995 között, 1995 óta egyetemi oktató a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karán. Porolissum (Szilágy megye, Románia) római katonai lelőhely több évtizedes feltárásának aktív résztvevője, majd vezetője is, a kolozsvári és erdélyi régésziskola oszlopos tagja, az évtizedek során több tucat szakember került ki a keze alól. A tiszteletkötet és a konferencia tartalma is bizonyítja, hogy a jelenleg aktív helyi szakemberek jelentős része az ő tanítványaként kezdte meg pályafutását. A konferencia és tiszteletkötet megnyitóján köszöntő-méltató beszédet mondott Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, a kötetet pedig Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki Téka igazgatónője mutatta be.
Fotók: Nyulas Dorottya
A konferencia angol és német nyelven zajlott, magyarországi és román kollégák részvételével egyaránt, az előadások az elmúlt néhány év regionális régészeti kutatásainak eredményeiről adtak beszámolót. A többségükben a római korral kapcsolatos előadások ásatások, projektek újabb eredményeiről számoltak be. Bemutatásra került Fortuna Salutaris és Iupiter Optimus Maximus ampelumi (Zalatna/Zlatna, Fehér megye, Románia) szentélye, a mikházi (Călugăreni, Maros megye) római castrum lelőhelyéről előkerült pecsételt cserepek, Énlaka/Inlăceni (Hargita megye) római erődítménye kutatásának legfrissebb adatai, illetve Segesvár/Sighișoara (Maros megye) római katonai lelőhely kutatásának eredményei. Szó esett geofizikai felmérések eredményeiről a Dácia provincia keleti limes vonaláról (Maros megyei szakasz), a gernyeszegi/Gornești (Maros megye) Teleki-kollekció római kori leleteiről, gomb alakú szíjcsatokról és aranyos mezeiegér-reprezentációkról (mécsesek, fémtárgyak, kerámia edények – glisaria) és jelentőségükről a rómaiak mindennapjaiban. Elméletibb síkú előadások foglalkoztak római kori fémtárgyak másodlagos funkcióival, a romturizmus lehetőségeivel és akadályaival, a római kori vallások régészeti kutatásának határoltságával Romániában, illetve perspektívaváltással is: hogyan kutatták Erdélyben a római Dáciát és a honfoglaláskort a 19. század vége és az I. világháború között. Az előadássorozatot három őskorral foglalkozó bemutató zárta: a résztvevők új információkkal gazdagodtak Tompaháza/Rădești (Fehér megye) rézkori lelőhelyének feltárásáról, Nagykároly-Bobáld (Szatmár megye) középső bronzkori tell-települése kutatásának újabb eredményeiről, illetve esettanulmányt hallhattak egy őskori tuberkulózisjárvány jelenlétéről az antropológiai vizsgálatok eredményeként Vajdaszentivány/Voivodeni (Maros megye) lelőhelyről.
Fotók: Nyulas Dorottya
A decemberi marosvásárhelyi konferencia megvalósítása elsősorban a helyi, regionális régészet fontos mérföldköve: az erdélyi régészet intézményesített, úgy a diákok, mint a szakemberek számára összefogó és helyi központot biztosító intézménye a Pósta Béla Egyesület. Bár az elmúlt néhány évben működése nehézkesebb volt, természetesen nem szűnt meg létezni. Az Egyesület úgy a hazai, román, mint a külföldi kollégákkal is kapcsolatot teremtő és megtartó közeg, elengedhetetlen eszköze az erdélyi régésziskola fenntartásának és folytatásának. A decemberi konferencia és tiszteletkötet bemutatója egy új lökettel, lendülettel járult hozzá az Egyesület aktívabbá tételéhez.
Fotók: Nyulas Dorottya
Szász Hajnal
A konferencia programja:
Ezt olvastad?
További cikkek
Amerikai törekvés a német repülőgépipar és a Luftwaffe megtörésére
Az amerikaiak 1943 augusztusában kezdték el bombázni a német repülőgépipart. Ezek közül is kiemelkedik a 80 évvel ezelőtt végrehajtott támadássorozat 1944. február 20-25. között, melyet az amerikai 8. és 15. […]
Főhercegek a frontvonalban – I. Habsburg Ferdinánd fiai a schmalkaldeni háborúban
A mohácsi csatavesztést követően a magyar trónt elfoglaló I. Habsburg Ferdinándnak és feleségének, Jagelló Annának tizenhárom gyermeke érte meg a felnőttkort. A nagyobb fiúgyermekek, Miksa trónörökös és Ferdinánd főherceg az […]
„Párizs gyomra” a középkortól napjainkig
Párizs gyomrának a francia főváros Vásárcsarnokát nevezik Émile Zola 1873-ban megjelent Le Ventre de Paris (Párizs gyomra) című regénye nyomán. A párizsi Vásárcsarnok története egészen 1135-ig nyúlik vissza, amikor is […]
Előző cikk
A U2 zenéjétől a „döglött aktákig” – interjú Apáti Anna Zitával
Apáti Anna Zita a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, az intézmény levéltárpedagógiai programjának koordinátora. Elsősorban történésznek tartja magát, s úgy gondolja, annak ellenére, hogy három éve a Magyar Nemzeti Levéltárban dolgozik, […]