Erkölcs, kötelesség és bűn – interjú Tóth Orsolyával

Az emberi jogok és emberi méltóság modern koncepciójának alapját az antik bölcselet, a római jog és a keresztény etika hármassága képezi – vallja a Debreceni Egyetem Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszékének OTKA-kutatócsoportja. A projekt legutóbbi konferenciájáról és terveiről Tóth Orsolyával beszélgettünk.

Újságunk indulásától kezdve arra törekszünk, hogy más történelemmel foglalkozó médiumokkal együttműködjünk. Ennek eredményeként kapcsolatba léptünk a debreceni Campus Rádió Elveszett Ereklyék c. történelmi magazinműsorának két szerkesztőjével, Köpösdi Judittal és Forisek Péterrel. A műsor idén ötödik éve hallgatható az FM 90 MHz-en Debrecen 30 km-es körzetében minden szombaton 18.00-tól, illetve hétfőnként 19:00-tól a rádió Egyetem Tér című műsorában, illetve interneten bárhol a világon a rádió honlapján keresztül. Rendszeresen készítenek történelmi témájú interjúkat az egyetem oktatóival. Jelen cikkünkben Köpösdi Judit Tóth Orsolyával készített interjúját közöljük, aki a Debreceni Egyetem Történelmi Intézet latin nyelvtanára és oktatója, doktori értekezését 2011-ben védte meg Macrobius és a sarkalatos erények címmel. A beszélgetés apropója a nemrég megrendezett “Időszemlélet és jövőkép a görög és római gondolkodásban” című konferencia, és OTKA kutatócsoportjuk megjelenő kötete volt.

Tóth Orsolya előadása

Elveszett Ereklyék: A konferenciát november 27-28-án rendeztétek Debrecenben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen. Honnan jött az ötlet a két klasszika-filológiai tanszék közös konferencia szervezéséhez? Milyen a kapcsolat a két tanszék között és mióta áll ez fent?

Tóth Orsolya: A két tanszék között régóta jó az együttműködés, amelyet tovább erősített, hogy két évvel ezelőtt Havas László, a Debreceni Egyetem Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszékének professor emeritusa létrehozott egy OTKA-kutatócsoportot, amelynek tagjai különböző felsőoktatási intézményekben és középiskolákban dolgoznak. Takács László a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, Lázár István ugyancsak docens a Szegedi Egyetemen, Csízy Katalin a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, Óbis Hajnalka a Nyíregyházi Főiskola docense, Kiss Sebestyén, aki egyetemünkön szerezte PhD-fokozatát, az egyik debreceni középiskolában tanít, Kálny Beatrix szintén nálunk volt PhD-hallgató és jelenleg ő is egy helyi középiskolában dolgozik, továbbá a Történelmi Intézet képviseletében magam is tagja vagyok a csoportnak. Havas Lászlónak, azon túl, hogy olyan kollégákat gyűjtött maga köré, akiknek szűkebb szakmai érdeklődése hasonló, a kutatócsoport létrehozásával az is célja volt, hogy erősítse az országban működő különböző felsőoktatási intézmények közötti tudományos együttműködést. Professzor úr idén tavasszal bekövetkezett sajnálatos halála után a csoport vezetését Takács László vette át, így az utóbbi programjaink debreceni és piliscsabai közös szervezésben kerülnek megrendezésre.

Milyen témával foglalkozik az általad említett kutatócsoport?

Az OTKA projektünk címe: Erkölcs, kötelesség és bűn fogalomrendszerének hálózata Cicerótól Szent Istvánig. Munkánk során tehát etikai kérdéseket, a különböző erkölcsi fogalmak változásait vizsgáljuk az antikvitástól egészen a középkorig terjedő időszakból. Ezzel a kérdéskörrel foglalkozni mindig aktuális, és munkánk eredményei remélhetőleg nem csak a tudomány számára lesznek hasznosak, hanem kapaszkodóként szolgálhatnak az egyes egyéneknek is modern korunk etikai útkeresései közepette. A most megrendezett konferenciánk tematikája, vagyis hogy hogyan viszonyultak a régiek a múltjukhoz és saját korukhoz, milyen jövőt vizionáltak közösségük számára, ugyancsak ehhez a kutatási területhez kapcsolható.

Honnan, mely egyetemekről érkeztek a konferencia előadói?

A Debreceni Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanító kollégák mellett több más felsőoktatási intézményből érkeztek előadók, így például Szegedről, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemről, a Semmelweis Egyetemről, továbbá a Nyíregyházi Főiskoláról is.

Tervezitek-e hogy az előadásokat megjelentetitek egy konferenciakötetben?

Igen, az OTKA-programunk keretében szervezett konferenciáink előadásait rendszeresen megjelentetjük írott formában is, ennek a rendezvénynek az anyagát jövő májusra tervezzük kiadni.

A konferenciával egy időben jelent meg a Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszék kiadásában a Studia Moralia, azaz “Erkölcsi Tanulmányok” c. kötet, amelyre, ha ránézünk, láthatjuk, hogy egy sorozat első kötete. A sorozat címe Hereditas Graeco-Latinitatis, amelyet Takács László és te szerkesztetek. Önkéntelenül merül fel a kérdés: hagyományteremtő kötetről van-e szó?

Bízom benne, hogy igen. A korábbi köteteink az Agatha sorozatban jelentek meg, amely ugyancsak a Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszék kiadványa, a Studia Moralia-val azonban szeretnénk egy új fejezetet nyitni az erkölcstani kutatások számára, és reméljük, hogy a sorozat a későbbiekben, az említett projekt lejárta után is megmarad.

Mondanál néhány szót a kötetben olvasható tanulmányokról?

A kötet elsősorban két korábbi konferenciánk előadásainak anyagából válogat. Az egyik konferencia a keresztény állam és ideáljának születésével foglalkozott, a másik a milánói ediktum kibocsátásának 1700. évfordulója alkalmából került megrendezésre. A tanulmányok többsége tehát vallástörténeti, illetve ezzel összefüggő etikai kérdéseket tárgyal az antik római illetve a keresztény kultúra aspektusából.

Az „Időszemlélet és jövőkép a görög és római gondolkodásban” című konferencia meghívóját és a kötet tartalomjegyzékét megvizsgálva azt láthatjuk, hogy sok szerző, előadó mindkettőn szerepel. Látjuk, hogy milyen sokszínű, gazdag kincsesládája a görög és római kultúra a mai európai kultúrának. Megfogalmazódott-e már bennetek, hogy milyen témában és mikor rendezitek a következő konferenciát?

2015. május 7-8-án kerül megrendezésre a következő konferenciánk, amelyen az erényekkel ellentétes fogalmak elemzése, tehát a bűn, büntetés, bűnhődés témaköre áll majd a középpontban. A korábbi programjainkhoz hasonlóan ezúttal is igyekeztünk olyan témát választani, amelyhez több irányból ‒ a vallás, irodalom, történelem, jog stb. irányából egyaránt ‒ közelítve könnyedén kapcsolódhatnak a korszak kutatói, és remélem, hogy minél több érdeklődő is megtisztel majd bennünket a jelenlétével.

Köpösdi Judit – Forisek Péter

Ezt olvastad?

Számos kiváló tudományos program szerepel ezúttal is a kínálatunkban, folytatódó előadássorozatot, könyvbemutatót, kiállításmegnyitót és többnapos nemzetközi konferenciákat ajánlunk figyelmetekbe. Október 1.,