Ezredéves álmok újraálmodása – Kiállítás az 1896-os Millenniumi Kiállításról

Ezredéves álmok. Az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás 120. évfordulója címmel rendezett kiállítást az Országos Széchényi Könyvtár 2016. április 20. – július 16. között. A bemutatott anyag egy része szeptember 1. – október 9. között új helyszínen, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai Könyvtárában tekinthető meg.

Ezredéves álmok. Az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás 120. évfordulója, 

az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának újraálmodása című tárlat plakátja.

Az OSZK Törzs-, és Különgyűjteményeinek anyagán alapuló tárlat 8 tematikus egységben mutatja be a 120 évvel ezelőtt megrendezett Millenniumi Kiállítást, valamint betekintést enged az előzményeknek számító világ- és országos kiállítások történetébe is.

Simon Bernadett, a kiállítás rendezőjének tárlatvezetése a 2016. szeptember 2-ai megnyitón. (Fotó: Vári Ildikó)

Már az 1700-as évek második felétől rendeztek kisebb ipari bemutatókat, elsőként Londonban és Párizsban. A 19. század korai világkiállításainak ugyanez a két város adott otthont, hiszen az elsőt 1851-ben Londonban, a másodikat 1855-ben pedig Párizsban szervezték meg. A világkiállításokkal foglalkozó szakirodalom két irányból közelíti meg ezeket a rendezvényeket. Egyrészt vizsgálja azokat a funkció- és szervezettségbeli változásokat és fejlődést, amelyek általánosságban jellemezték a nemzetközi tárlatokat, továbbá foglalkozik Magyarország, a világkiállításokon betöltött szerepével és helyével. A Dagály utcai Könyvtárban, a kiállított dokumentumok között található egy, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára által őrzött naplórészlet másolata. Írója Rómer Flóris – aki az 1867-es párizsi világkiállításon a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának munkatársaként a Magyar Régiségek Kiállítása elnevezésű gyűjteményt válogatta és rendezte – nagyszerű képet ad a kor tárlatainak belső világáról. Rómer Flóris 1867-ben írt naplójából amellett, hogy megismerhetjük azokat a munkálatokat, melyek a világkiállításon való eredményes szerepléshez szükségesek voltak – egyes külföldi múzeumok tanulmányozása, katalógus készítése a kiállított tárgyakról, előadások tartása –, a társasági eseményektől kezdve a polcok tisztításáig betekintést nyerhetünk a világkiállítás mindennapjaiba, és képet kaphatunk az ismert látogatókról is. Az osztrák-magyar kiegyezés évében megrendezett bemutató azért is emelkedik ki a sorból, mert Magyarország ekkor jelenhetett meg viszonylagosan önállóan világkiállításon, addig csak az osztrákoknak fenntartott helyen állíthatták ki termékeiket. A résztvevők célja az volt, hogy pozitív önképet adjanak Magyarországról, illetve az általuk képviselt iparágról.

Részlet az Ezredéves álmok című kiállításból. (Fotó: Simon Bernadett)

Az önreprezentáció fontos volt a hazai országos kiállításokon is. 1842-ben a Kossuth Lajos kezdeményezte Első Magyar Iparműkiállítás után, 1872-ben Kecskeméten, 1876-ban Szegeden, majd 1879-ben Székesfehérvárott megrendezett országos kiállítások sorolhatók a jelentősebbek közé. 1885-ben a városligeti Országos Általános Kiállítás alapozta meg a 11 évvel későbbi Millenniumi Kiállítást, hiszen mind szervezettségében, mind a helyszínt tekintve hasonlóak, illetve azonosak voltak. Az 1896-os millenniumi ünnepségek fő eseménye a Városligetben, az 520 000 nm-es területen megrendezett Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás volt, melynek keretében közel 240 pavilonban mutatták be Magyarország múltját, korabeli jelenét és várható jövőjét. A kiállítás megtekintése egy nap alatt. Kalauz az Ezredéves Kiállításban című kiadvány négy sétát ajánlott a pavilonok körbejárására. A kiállítás helyszínrajza a négy útvonallal és néhány épület fényképmásolatával szintén bemutatásra került a Dagály utcai Könyvtár kiállításán. Emellett a tárlat azzal is foglalkozik, hogy a magyar honfoglalás 1000. éves évfordulóját miért 1896-ban ünnepelték meg, illetve, annak ellenére, hogy gróf Zichy Jenő egy világkiállítás rendezése mellett érvelt, a szervezők miért döntöttek mégis az országos kiállítás megrendezése mellett.

Az 1896-os Millenniumi Kiállítás helyszínrajza és néhány pavilon fényképe. (Fotó: Simon Bernadett)

Az 1896-os Millenniumi Kiállítás két fő eseménye a május 2-ai megnyitó, valamint a június 6-a és 8-a között, Ferenc József és Erzsébet megkoronázásának 29. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségsorozat volt. A megnyitóról fényképmásolat, az 1896. június 8-ai felvonulásról pedig egy, a Nemzeti Filmarchívum tulajdonában lévő rövid filmfelvétel tanúskodik. A látványosságok és a szórakozási lehetőségek nem szorítkoztak csupán a kiállítás helyszínére. A Fővárosi Növény- és Állatkert területén az Ős-Budavára, Lágymányoson pedig a Konstantinápoly Budapesten nevű, a török kori Budát megelevenítő mulatókomplexumok várták a szórakozni vágyókat. Az Ezredéves álmok című kiállításon megtekinthető például az Ős-Budavárába szóló belépőjegy másolata is.

Részlet az Ezredéves álmok című kiállításból. (Fotó: Schmidt Hedda)

Az 1896-os millenniumi ünnepnek számos olyan tudományos és ismeretterjesztő kiadványt köszönhetünk, melyek az ország történelmét, gazdasági, politikai, kulturális életét írják le, s emellett gyakran még a kiállítás eredményeit is ismertetik. Az egyes munkák megírására az újságokban is megjelenő felhívások, pályázatok buzdítottak. 1894 és 1898 között jelent meg például Szilágyi Sándor szerkesztésében a 10 kötetes Magyar nemzet története című összefoglaló mű. A Matlekovits Sándor szerkesztette Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor című, 10 kötetből álló könyvsorozatból a Millenniumi Kiállítás szervezetét, előkészületeit és az egyes csoportok bemutatásán át az ország főbb iparágainak eredményeit is megismerhetjük. Szmollény Nándor és Liptai Károly Magyarország ezredik éve. 1896. Az ezredik évi ünnepségek története című kétkötetes könyve és Kőváry László A millenium lefolyásának története és a millenáris emlékalkotások című összefoglaló munkája szintén egy-két évvel a kiállítás bezárása után jelent meg.

Kihasználva a millennium okozta felfokozott hangulatot, a kiállítás alkalmából 11 újságot adtak ki, melyeknek egy része üzleti vállalkozás eredményeként jött létre, míg akadt olyan is, melyet a kiállítási igazgatóság adott ki. Ez utóbbira példa a kiállítás területén a XV. csoport, a sokszorosító és papíripari bizottság pavilonjában nyomtatott és minden délután megjelenő Kiállítási Ujság című napilap, melyet esténként tájékoztatás céljából megküldtek a budapesti napilapoknak is.

A könyvek és folyóiratok mellett más korabeli dokumentumok is őrzik a millennium emlékét: a kimondottan erre az alkalomra írt zenedarabok, illetve az 1896-ban kiadott első képeslapsorozat. A kor ismert festői és grafikusai (Cserna Károly, Dörre Tivadar, Kimnach László, Vágó Pál) illusztrálták a négyféle témát feldolgozó sorozatot: 6 darab a Millenniumi Kiállítás épületeit, 6-6 darab Budapest látképeit és magyarországi tájakat, 12 darab a magyar történelemből vett jeleneteket és életképeket, egy-egy lap pedig Zágrábot és a plitvicei tavakat ábrázolja.

M. Hrabovszky Júlia visszaemlékezés-kötete és három képeslap a millenniumi sorozatból. (Fotó: Simon Bernadett)

A 120 évvel ezelőtt megírt képeslapok, naplók és visszaemlékezések a személyes emlékek műfaját gazdagítják. A napjainkban megjelent feldolgozó munkák mellett esetenként regényekben is szerepel a Millenniumi Kiállítás vagy a millennium motívuma, így Babits Mihály Halálfiai-ban, illetve a néhány éve megjelent Böszörményi Gyula Leányrablás Budapesten és Dávid Ádám Millennium expressz című ifjúsági kalandregényekben is.

Néhány ma is álló, 1896-ban épülő budapesti épületről készült tabló. (Fotó: Schmidt Hedda)

A korszakban épült – vagy akkoriban elkezdett – épületek, építmények közül sok még ma is látható. A legismertebb budapesti intézmények közül néhány példa: Műcsarnok, Vígszínház, Iparművészeti Múzeum, Közlekedési Múzeum, Néprajzi Múzeum, Országház, Vajdahunyad vára, Olof Palme Ház, Budavári Palota krisztinavárosi szárnya (Országos Széchényi Könyvtár épülete), Szabadság híd, földalatti vasút. Ezek és a fenti emlékek őrzik a millennium korszakát, amikor az ezredéves álmok megvalósulni látszottak.

A 2016. szeptember 2-ai megnyitó. (Fotó: Schmidt Hedda)

Végezetül egy idézet, amely jól visszaadja a szinte napra pontosan 120 évvel ezelőtti hangulatot.

„Vége felé közeledik már a kiállítás, az ezeréves ünnep legszebb alkotása. Még csak rövid két hónap, s elcsendesedik a most olyan zajos, olyan népes Városliget. […] De most még pezseg az élet ott künn. A szeptemberi szép napokban talán a legtöbb látogatója lesz ennek a meseszerű tündérkertnek, amelyiknek neve: ezredéves kiállítás.”(Magyar Lányok, 1896. szeptember 13. (2. évf.) (38. sz.) p. 607.)

A 2016. szeptember 2-ai megnyitó. (Fotó: Schmidt Hedda)

Az Ezredéves álmok című kiállítás ingyenesen megtekinthető 2016. szeptember 1. – október 9. között, a FSZEK Dagály utcai Könyvtárának nyitva tartási idejében.

Simon Bernadett

További irodalom:

Gál Vilmos: Világkiállító magyarok, 1851–2010, Budapest, Holnap, 2010.

Székely Miklós: Az ország tükrei. A magyar építészet és művészet szerepe a nemzeti reprezentációban az Osztrák–Magyar Monarchia korának világkiállításain, Budapest, CentrArt, 2012.

Ezt olvastad?

Kassa 20. századi történetével kapcsolatban legtöbbünknek két név és esztendő bizonyosan eszébe jut. II. Rákóczi Ferenc, Márai Sándor valamint 1918
Támogasson minket