A fejedelem – BBC History 2017/12.

Mi köti össze II. Rákóczi Ferencet, Bernard Montgomeryt, Hugyecz Lászlót és Józef Piłsudskit? Hát nem más, mint a BBC History legfrissebb száma, melyet ma olvasóinknak ajánlunk.

Kossuth Kiadói Csoport Magyarország könyvpiacának egyik legnívósabb szereplője. Számos történettudományi munkát gondoztak fennállásuk több mint 70 éve során. A tudományos ismeretterjesztést kiemelten fontosnak tartva hetedik éve adják ki havi rendszerességgel a BBC History – történelmi magazint. Az Újkor.hu örömmel köszönti partnerei között a Kiadót. Együttműködésünk keretében – többek között – havonta ajánló cikket jelentetünk meg a jövőben a BBC History aktuális számához.

A kolonializmus utóéletéről – Szerkesztői előszó

Michael Wood írását olvasva a brit gyarmatosítók indiai számlájáról (17. oldal) – az egykori alávetettek utódainak könyvelésében természetszerűen a „tartozik” oldal többszörösen meghaladja a másik oldalon álló adatot – ismét csak megerősödik bennem a feltevés: a kolonializmus tárgyalásában a történetiséget jobbára mindig maguk alá rendelték a faji, erkölcsi, gazdaságtörténeti, fejlődésfilozófiai és más eredetű megközelítések. Persze lehet érvelni azzal, hogy „fénykorában a Mogul Birodalom a világgazdaság által megtermelt javakból 23 százalékos arányban részese­dett, s amikor a britek kivonultak, alig 3,8 százalékra csökkent ez az arány”, ám elferdítjük az időtengelyt, ha a homályban hagyjuk, hogy a mogul kor csúcspontja a 17. század első felében volt, a Brit Birodalmat pedig bő másfél száz évvel később az ipari forradalom hullámai repítették a világ domináns hatalmává.

Kétlem, hogy a korszellem valaha is az elfogultságoktól mentes szemléletre ösztönözte volna a kolonializmussal foglalkozó közírókat, de azt látom, hogy a mai közéleti irányzatok a témával foglalkozókat minden eddiginél harsányabban szorítják ideológiák béklyó­jába. Így van ez az egykori nagy gyarmattartó Nagy-Britanniában és Hollandiában – a belgák a sötét bűnük terhét leginkább egykori királyukra próbálják tenni –, de legélesebben az Egyesült Államokban jelentkezik, ahol a kolonializmus témaköre a faji kérdéssel ötvöződik. Az e hasábokon is érintett szoborháború odáig fajult, hogy már Kolumbusz amerikai kultusza is az osztályharc terepe lett. Radikális baloldaliak szerint a kontinens felfedezője a vagyonra éhes kalandor gyarmatosítók jelképe, az Újvilág európai telepesei zömében kétes múltú és erkölcsű szerencselovagok voltak, s az általuk naggyá tett Amerika pedig a kíméletlen profitorientáció globális elterjesztésével többet ártott az emberiségnek, mint használt. Higgye el az Olvasó, nem karikírozok egy hagymázas újságcikket, hanem egy tényle­ge­sen létező irányzatról beszélek. Az októberi Kolumbusz Napot Roosevelt elnök tette szövetségi ünnepnappá 1937-ben – nem kis vita után, minthogy a genovai katolikus volt –, de négy állam az ­őslakos népességre tekintettel megtagadta az elfogadását, és több ­állam azóta eltörölte az ünnepet, pontosabban Dél-Dakotát követve az Őslakosság Napjaként ünnepli. Ott tartunk, hogy ország­szerte rongálják meg és csúfítják el festékkel az emlékműveket, s New York­­ban a Columbus Circle-ön álló emblematikus szobrot éjjel-nap­pal rendőrök őrzik. Ott tartunk, hogy a metropolisz demokrata polgármestere sem áll ki Kolumbusz emléke mellett, hanem a tér és a szobor sorsát a vitatott emlékművek és -helyek felülvizsgálatával foglalkozó bizottságra bízta.

Nagy-Britanniában a Rádzs és általában a brit gyarmatosítás megítélése kiemelten fontos eleme a nemzeti önértékelésnek, de Amerikában a kolumbuszi és a polgárháborús örökség aktuál­politikai átértékelése már a közmegegyezéses nemzeti identitást kérdőjelezi meg.

Papp Gábor
főszerkesztő

Forrás: Kossuth Kiadó


Ízelítő az aktuális szám (VII. évf. 12. sz.) tartalmából:

 

A Rákóczi-szabadságharc okai és társadalmi bázisa

A Habsburgokkal szembeni nagyfokú elégedetlenség előzte meg a 18. század elején kitört szabadságharcot, ám épp ez nagyította fel a meglévő ellentéteket II. Rákóczi Ferenc táborában. Romsics Ignáctól megtudhatjuk, kik és miért támogatták vagy ellenezték Rákóczi küzdelmét. (22. oldal)

 

Rákóczi állama és az európai hatalmi egyensúly

Magyarország szabadsága, térségünk jövője és az európai hatalmak közötti erőegyensúly már a 17–18. században is szorosan összefüggött. R. Várkonyi Ágnes bemutatta, hogy milyen terveket szőtt a fejedelem egy közép-európai konföderációra. (30. oldal)

 

A száműzött fejedelem

Tóth Ferenc írásából megtudjuk, hogy a Rákóczi-szabadságharc emigrációja a hadászattól a kultúráig sok területen gazdagította Európát. (38. oldal)

 

A toronyember

Mindig előrefelé és mindig magasabbra tört: a Felvidékről elszármazott világhírű építész egy kalandos menekülést követően, László Hudec néven a semmiből épített karriert Sanghajban, és ő tervezte Ázsia sokáig legmagasabb épületét is. Portréját Nyáry Krisztián rajzolja meg. (68. oldal)

Hugyecz László – Kép forrása: Wikipédia

 

Józef Piłsudski, a független lengyel állam megteremtője

Ki volt ő valójában? Az orosz cár elleni merénylet részese, szibériai fogoly, ­szökött rab, a lengyel konspiráció megszervezője, a szuverén Lengyel­ország meg­terem­tője, esetleg ­mind­ezek együtt? A mozaik­lapokból Mitrovits Miklós állította össze a portréját. (56. oldal)

 

A rablóbárók felemelkedése

Adam I. P. Smith kegyetlen amerikai üzletemberek új nemzedékéről ír, akik olajból, acélból és a vasútból gazdagodtak meg a 19. század ­második felében. (44. oldal)

 

Eddig és ne tovább

Nincs több hátrálás. Ezzel az elhatározással kezdte a második el-alameini csatát a brit 8. hadsereg 1942 októberében. Az ütközet megfordította a háború észak-afrikai hadszínterének menetét, de James Holland szerint érdemes megvizsgálni azt is, hogy nem kellett-e túlságosan magas árat fizetni a németek legyőzéséért. (74. oldal)

Bernard Montgomery – Kép forrása: Wikipédia

A háború és a playboy herceg

Heather Jones szerint a trónról lemondó VIII. Eduárd ifjú hercegként az első világháborúban még nagyon is meg akart felelni az elvárásoknak. (48. oldal)

 

Túléli-e a történelem a digitális kort?

Jane Winters arról elmélkedik, hogy hol fognak kutatni a jövő ­történészei, míg Vámos Tibort a munkakultúra jövője foglalkoztatja. (51. oldal)

 

Miért ment füstbe a lőpor-összeesküvés?

John Cooper és Hannah Greig a katolikus összeesküvőkről ír, akik 1605-ben fel akarták robbantani az angol királyt és a parlamentet. (63. oldal)

 

Krikett, curry és sok-sok csésze tea

A Viktória királynő és Abdul című film kapcsán Shompa Lahiri ­elmeséli, miként hatott India ­Nagy-Britanniára a 19. században. (80. oldal)

A Viktória királynő és Abdul c. film plakátja

Attlee titkos háborúja Sztálinnal

A források – mondja Dan Lomas – a minisz­terelnök új oldalára derí­tenek fényt: a szabotázsra és felforgatásra is kész antikommunistáéra. (86. oldal)

Ezt olvastad?

"A reneszánsz új élet-, sőt emberszemlélete társadalmi rétegtől függően az erkölcsi szigoron túl tág teret adott a szabadosságnak is." A