A fejedelem – BBC History 2017/12.
Mi köti össze II. Rákóczi Ferencet, Bernard Montgomeryt, Hugyecz Lászlót és Józef Piłsudskit? Hát nem más, mint a BBC History legfrissebb száma, melyet ma olvasóinknak ajánlunk.
A Kossuth Kiadói Csoport Magyarország könyvpiacának egyik legnívósabb szereplője. Számos történettudományi munkát gondoztak fennállásuk több mint 70 éve során. A tudományos ismeretterjesztést kiemelten fontosnak tartva hetedik éve adják ki havi rendszerességgel a BBC History – történelmi magazint. Az Újkor.hu örömmel köszönti partnerei között a Kiadót. Együttműködésünk keretében – többek között – havonta ajánló cikket jelentetünk meg a jövőben a BBC History aktuális számához.
A kolonializmus utóéletéről – Szerkesztői előszó Michael Wood írását olvasva a brit gyarmatosítók indiai számlájáról (17. oldal) – az egykori alávetettek utódainak könyvelésében természetszerűen a „tartozik” oldal többszörösen meghaladja a másik oldalon álló adatot – ismét csak megerősödik bennem a feltevés: a kolonializmus tárgyalásában a történetiséget jobbára mindig maguk alá rendelték a faji, erkölcsi, gazdaságtörténeti, fejlődésfilozófiai és más eredetű megközelítések. Persze lehet érvelni azzal, hogy „fénykorában a Mogul Birodalom a világgazdaság által megtermelt javakból 23 százalékos arányban részesedett, s amikor a britek kivonultak, alig 3,8 százalékra csökkent ez az arány”, ám elferdítjük az időtengelyt, ha a homályban hagyjuk, hogy a mogul kor csúcspontja a 17. század első felében volt, a Brit Birodalmat pedig bő másfél száz évvel később az ipari forradalom hullámai repítették a világ domináns hatalmává. Kétlem, hogy a korszellem valaha is az elfogultságoktól mentes szemléletre ösztönözte volna a kolonializmussal foglalkozó közírókat, de azt látom, hogy a mai közéleti irányzatok a témával foglalkozókat minden eddiginél harsányabban szorítják ideológiák béklyójába. Így van ez az egykori nagy gyarmattartó Nagy-Britanniában és Hollandiában – a belgák a sötét bűnük terhét leginkább egykori királyukra próbálják tenni –, de legélesebben az Egyesült Államokban jelentkezik, ahol a kolonializmus témaköre a faji kérdéssel ötvöződik. Az e hasábokon is érintett szoborháború odáig fajult, hogy már Kolumbusz amerikai kultusza is az osztályharc terepe lett. Radikális baloldaliak szerint a kontinens felfedezője a vagyonra éhes kalandor gyarmatosítók jelképe, az Újvilág európai telepesei zömében kétes múltú és erkölcsű szerencselovagok voltak, s az általuk naggyá tett Amerika pedig a kíméletlen profitorientáció globális elterjesztésével többet ártott az emberiségnek, mint használt. Higgye el az Olvasó, nem karikírozok egy hagymázas újságcikket, hanem egy ténylegesen létező irányzatról beszélek. Az októberi Kolumbusz Napot Roosevelt elnök tette szövetségi ünnepnappá 1937-ben – nem kis vita után, minthogy a genovai katolikus volt –, de négy állam az őslakos népességre tekintettel megtagadta az elfogadását, és több állam azóta eltörölte az ünnepet, pontosabban Dél-Dakotát követve az Őslakosság Napjaként ünnepli. Ott tartunk, hogy országszerte rongálják meg és csúfítják el festékkel az emlékműveket, s New Yorkban a Columbus Circle-ön álló emblematikus szobrot éjjel-nappal rendőrök őrzik. Ott tartunk, hogy a metropolisz demokrata polgármestere sem áll ki Kolumbusz emléke mellett, hanem a tér és a szobor sorsát a vitatott emlékművek és -helyek felülvizsgálatával foglalkozó bizottságra bízta. Nagy-Britanniában a Rádzs és általában a brit gyarmatosítás megítélése kiemelten fontos eleme a nemzeti önértékelésnek, de Amerikában a kolumbuszi és a polgárháborús örökség aktuálpolitikai átértékelése már a közmegegyezéses nemzeti identitást kérdőjelezi meg. Papp Gábor |
Forrás: Kossuth Kiadó
Ízelítő az aktuális szám (VII. évf. 12. sz.) tartalmából:
A Rákóczi-szabadságharc okai és társadalmi bázisa
A Habsburgokkal szembeni nagyfokú elégedetlenség előzte meg a 18. század elején kitört szabadságharcot, ám épp ez nagyította fel a meglévő ellentéteket II. Rákóczi Ferenc táborában. Romsics Ignáctól megtudhatjuk, kik és miért támogatták vagy ellenezték Rákóczi küzdelmét. (22. oldal)
Rákóczi állama és az európai hatalmi egyensúly
Magyarország szabadsága, térségünk jövője és az európai hatalmak közötti erőegyensúly már a 17–18. században is szorosan összefüggött. R. Várkonyi Ágnes bemutatta, hogy milyen terveket szőtt a fejedelem egy közép-európai konföderációra. (30. oldal)
A száműzött fejedelem
Tóth Ferenc írásából megtudjuk, hogy a Rákóczi-szabadságharc emigrációja a hadászattól a kultúráig sok területen gazdagította Európát. (38. oldal)
A toronyember
Mindig előrefelé és mindig magasabbra tört: a Felvidékről elszármazott világhírű építész egy kalandos menekülést követően, László Hudec néven a semmiből épített karriert Sanghajban, és ő tervezte Ázsia sokáig legmagasabb épületét is. Portréját Nyáry Krisztián rajzolja meg. (68. oldal)
Hugyecz László – Kép forrása: Wikipédia
Józef Piłsudski, a független lengyel állam megteremtője
Ki volt ő valójában? Az orosz cár elleni merénylet részese, szibériai fogoly, szökött rab, a lengyel konspiráció megszervezője, a szuverén Lengyelország megteremtője, esetleg mindezek együtt? A mozaiklapokból Mitrovits Miklós állította össze a portréját. (56. oldal)
A rablóbárók felemelkedése
Adam I. P. Smith kegyetlen amerikai üzletemberek új nemzedékéről ír, akik olajból, acélból és a vasútból gazdagodtak meg a 19. század második felében. (44. oldal)
Eddig és ne tovább
Nincs több hátrálás. Ezzel az elhatározással kezdte a második el-alameini csatát a brit 8. hadsereg 1942 októberében. Az ütközet megfordította a háború észak-afrikai hadszínterének menetét, de James Holland szerint érdemes megvizsgálni azt is, hogy nem kellett-e túlságosan magas árat fizetni a németek legyőzéséért. (74. oldal)
Bernard Montgomery – Kép forrása: Wikipédia
A háború és a playboy herceg
Heather Jones szerint a trónról lemondó VIII. Eduárd ifjú hercegként az első világháborúban még nagyon is meg akart felelni az elvárásoknak. (48. oldal)
Túléli-e a történelem a digitális kort?
Jane Winters arról elmélkedik, hogy hol fognak kutatni a jövő történészei, míg Vámos Tibort a munkakultúra jövője foglalkoztatja. (51. oldal)
Miért ment füstbe a lőpor-összeesküvés?
John Cooper és Hannah Greig a katolikus összeesküvőkről ír, akik 1605-ben fel akarták robbantani az angol királyt és a parlamentet. (63. oldal)
Krikett, curry és sok-sok csésze tea
A Viktória királynő és Abdul című film kapcsán Shompa Lahiri elmeséli, miként hatott India Nagy-Britanniára a 19. században. (80. oldal)
A Viktória királynő és Abdul c. film plakátja
Attlee titkos háborúja Sztálinnal
A források – mondja Dan Lomas – a miniszterelnök új oldalára derítenek fényt: a szabotázsra és felforgatásra is kész antikommunistáéra. (86. oldal)
Ezt olvastad?
További cikkek
Egy profán Jeanne d’Arc
„Egy emlékművet, egy történelmi ikont akartam hús-vér emberré visszaváltoztatni” – írja Katherine J. Chen Johanna című regényéről, melyben Jeanne d’Arc alakját dolgozza fel. Az orléans-i szűz már a 15. században […]
Ariadné fonala a múlt labirintusában – Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe
Az egyetemi tanulmányok kezdetén mindenkinek fontos megismerkednie az általa választott szakma alapvető fogalmaival és működésével, ami a kulcs ahhoz, hogy a későbbiekben kamatoztatni tudja a tudományág hasznos minőségi tudásanyagát. Nekünk, […]
Erdélyi pénzek a Déri Múzeumban
2024. március 5-én került bemutatásra a Novák Ádám szerkesztette Erdélyi pénzek a Déri Múzeumban című katalógus Budapesten, a Magyar Numizmatikai Társulat székhelyén. A kötetet Dr. Kenyeres István c. egyetemi tanár, […]
Előző cikk
Magyar nők az Alpok csúcsain a 19. században
Ez az írás a 19. századi női fizikai teljesítményekre és azok körülményeire kívánja felhívni a figyelmet. Ezt olvastad? „A régi hagyományokra építve újítani.” – Romsics Ignác a BBC History új […]