Felgyúlt az emlékezés lángja Pécsett

Illusztris ceremoniális keretek között, „Emlékek és tárgyak – Ami a Nagy Háborúról ránk maradt” címmel nyitotta meg centenáriumi tárlatát az Első Világháborús Emlékbizottság 2014. december 3-án Pécsett a Csontváry Múzeum földszintjén.  A jórészt felajánlott tárgyakból összeállított kiállítás megnyitójáról, és tartalmáról adunk alábbi cikkünkben jelentést.

A megnyitó rendezvény felütéseként Krasznay Miklós (1888–1916) naplójából felolvasott részlettel idézte fel a magyar honvédek Bukovinában töltött mindennapjait Márta István, az Emlékbizottság elnöke. Köszöntőjéből kiderült, hogy az egyházmegye és az önkormányzat hozzájárulásán túl Pécs város számos kulturális intézménye összefogásának eredményeként valósulhatott meg a kiállítás. A legnagyobb érdem azonban kétségkívül azoké a pécsi és baranyai családoké, akik egy évszázada őrzött relikviáikat bocsátották a szervezők rendelkezésére. Páva Zsolt polgármester szónoklata előtt Hír Bálint, a Pécsi Művészeti Gimnázium 12. évfolyamos tanulója Gyóni Géza Csak egy éjszakára… című költeményét szavalta el. A városvezető megnyitó beszédében hangsúlyozta azt a szerepet, amelyet a Baranya megyei székhely játszott a Nagy Háború idején, mint garnizonváros. Alig volt család, amelyet ne érintett volna a hadkötelezettség, a hiánygazdaság és az emberveszteség, ezért kötelező mindnyájunk számára az emlékezés, amelynek személyesebb módja, ha nem központi emlékművekhez vonulunk, hanem a megmaradt emlékeinket összeadva közösségi élménnyé tesszük azt. A szakszerűen rendezett, sok száz, közadakozásból származó tárgyat felvonultató tárlat főhajtás a hazájukért küzdő, életüket áldozó hősök előtt. Páva Zsolt szerint Pécs példát mutat azzal, hogy milyen körülmények között, miként talált módot az emlékezésre és azt kívánta, hogy mindenki számára legyen katarzisszerű élmény a tárlat megtekintése, amely bizonyára okoz majd szomorúságot, de remélhetően megkönnyebbülést is. Solymosi Péter trombitaművész In silentiumja alatt az egybegyűltek némán tiszteleghettek a hősök emléke előtt. Ezt követően Páva Zsolt meggyújtotta az emlékezés lángját, Dr. Balázs Kovács Sándor muzeológus, történész jóvoltából pedig kezdetét vehette a tárlatvezetés. Ennek során a Wosinszky Mór Múzeum munkatársa hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a kiállítás hátterét elsősorban nem múzeumi raktárak adták, hanem a falusi és a városi otthonok. A különleges gyűjtemény tematikus egységekbe rendezve teszi lehetővé a háborús események értelmezésének újragondolását.

Márta István, Hír Bálint és Páva Zsolt a tárlat megnyitóján a Csontváry Múzeum aulájában, az alsó kép bal szélén Balázs Kovács Sándor (Fottó: Árvai Tünde és  Pécs Ma.hu)

Tárlatok a tárlatban

A pécsi egyházmegye felajánlásának köszönhetően egy kápolna-enteriőr fogadja a látogatókat, ahol a padsorokban helyet is lehet foglalni és forgatni a kihelyezett háborús zsoltárokat. A falakra függesztett hanglejátszó eszközök segítségével részletek hallgathatóak meg a háborús időkben is vezetett historia domusokból.

Kápolna-enteriőr, mint a kiállítás egyik első „jelenete” (Fotó: Árvai Tünde)

A figyelmes szemlélő több, korábban már installált kiállítás elemeit ismerheti fel a tárlat egyes tematikus egységeiben, amelyek a civil felajánlásokon túl több magán- és közgyűjtemény vonatkozó tárgyait is magukba integrálják. Ilyen a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának A császárért és a királyért szikével és fecskendővel – Orvosok az Isonzónál és Dél-Tirolban 1915–1917 c. kiállítása, amely képes molinóival, hordágyával, orvosi műszereivel a frontokon folyó egészségügyi ellátás világába kalauzol minket, ahol a szanitécek és önkéntes ápolónők vállvetve küzdöttek a sebesültek életéért.

Első világháborús orvosi műszerek a PTE ÁOK gyűjteményéből (Fotó: Árvai Tünde)

A hadszíntereket bemutató sarkok felé egy békeidőbeli kávéházi enteriőrön, a toborzó plakátokat felsorakoztató fakerítésen és a felállított diadalíven át vezet az út, amelynek jobb oldalán a pécsi hadapródiskola mindennapjai elevenednek meg. Minden a Pécsett állomásozó 19-es és 52-es gyalogezred, valamint 8-as huszárezred történetéhez kapcsolódó dokumentum egy emberi sorsot elevenít fel. Fotók, iratok, frontnaplók számolnak be a hadszínterek mindennapjairól. Van néhány jobban adatolható személy, akik akár életnagyságban is megjelennek a kiállítás egy-egy részén. Ilyen a már említett Krasznay Miklós, akinek naplója a mai napig kiadásra vár. Az első világháborús haditechnika eszközeinek bemutatásához nagyban hozzájárult a szekszárdi bakamúzeum, amelyről egy korábbi ismertetésünkben már szóltunk. Jelentős teret kapott a katonai dicsőség ábrázolása, számos rendjelet tekinthetünk meg a tárlókban. Az utolsó tematikus egységet a hadifogság kérdésköre alkotja, valamint annak bemutatása, hogy a társadalom milyen eszközökkel próbálta segíteni a hadbavonultak családjait. Számos kézműves remeket sikerült összegyűjteni, amelyek a hadifogságban sínylődő katonák tehetségét dicsérik.

A korhangulat megelevenítéséhez jelentős mértékben hozzájárultak a díszöltözetű huszárok és a Szabolcs vezér hagyományőrző egyesület bakaruhában megjelent tagjai (Fotó: Árvai Tünde)

A büszkén emlékezők

Feltűnően sok olyan látogatója volt a tárlatnak, akik maguk is valamelyik tárgy tulajdonosaként voltak kíváncsiak a gyűjteményre. Ilyen volt Fábri József is, aki annak idején a rádióban hallotta az Emlékbizottság felhívását. A tárlatban helyet kapott nagyanyja testvérének, Kisjózsef Palkónak és nagyapjának, Gyenis Józsefnek képe. Gyenis József huszárkönyve és pálinkás üvege is megtekinthető a vitrinekben. A szív felett hordott üveg egy esetben sebesüléstől mentette meg tulajdonosát, így a későbbiekben mint ereklye járt kézről kézre a családi disznóvágások alkalmával.

Fábri József büszkén mutat nagyapja képére, akinek több első világháborús emléktárgyát adta kölcsön az Emlékbizottságnak (Fotó: Árvai Tünde)

Földesi Virág, az Emlékbizottság gyűjtőpontjának koordinátora kérdésükre elmondta, hogy azért került a tervezett helyszín helyett (Zsolnay Kulturális Negyed – Pirogránit udvar) a Csontváry Múzeumba a gyűjtemény, mert az eredeti elképzelések megvalósításával nem készültek volna el még ebben az évben. A kiállítás várhatóan 2015 tavaszáig lesz megtekinthető a Csontváry Múzeum nyitvatartási idejében.

Árvai Tünde

Ezt olvastad?

2018. november 22–23-án rendezték meg a XI. Magyar Politikai Földrajzi Konferenciát Military landscape Baranyában címmel, melynek az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság