„Felsóhajt, ha százig vénül: Hol lennék már Dreher nélkül!”

2016. december 13-án nagy érdeklődés mellet került megrendezésre a második Történész Sörest a Budapest Klisé Bárban. Ezúttal az esemény meghívott előadója Katona Csaba, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, az est moderátora pedig Szőts Zoltán Oszkár, az MNL főosztályvezető-helyettese, az Újkor.hu főszerkesztője volt.


Szőts Zoltán Oszkár és Katona Csaba

Katona Csaba előadásának bevezetőjéből az ókortól az újkorig átívelően hallhatunk tömör, ám annál izgalmasabb sörtörténeti ismertetést, amelyben az első sörszerű italok, vagyis a ciroksör és rizssör fennmaradt receptjeitől – amelynek kutatásában a barcelonai és a pennsylvaniai egyetemek jártak az élen – a vikingek sörein át, a középkori szerzetesség sörkészítési és fogyasztási szokásairól hallhattunk.

Az előadó ezt követően tért rá az est fő témájára, vagyis az Osztrák-Magyar Monarchia sörkultúrájára és annak utóéletére. A könnyedebb témának és Katona Csaba humoros, jó szellemű előadásának köszönhetően a közönség a sör mellett az est előadójának is előszeretettel „itta szavait”. Az így kialakult hangulat közben számos kevéssé ismert érdekesség és adat is elhangzott az est folyamán, mint például hogy 1850-től kezdve a sört megadóztatták, amely érintette Magyarország akkori hétszázhetvenhárom sörfőzőházát. Az előadó képekkel, ábrákkal és diagramokkal gazdagon illusztrálva mesélt az Osztrák-Magyar Monarchia sörtermelési szokásairól és annak változásairól a kisüzemi sörfőzéstől a nagyüzemi sörgyártás létrejöttéig. 1880-ra már csupán száznegyvenkettő üzem működött, de azok termelése meghaladta a korábbit. 1895-ben a száznyolcvan sörgyár termelése meghaladta a másfélmillió hektolitert.

Az előadás során szóba került a sör és a bor tizenkilencedik századi kapcsolata is. Ebből megtudhattuk, hogy a hazai sörfogyasztás igazi áttörése a 19. század második felében ment végbe, amikor a Kárpát-medencében végigsöprő filoxéravész következtében kialakult borhiány okán szükségitalként a lakosság jó része áttért a folyékony kenyér fogyasztására.

Az előadás foglalkozott az I. világháborúnak a sörgyártásra gyakorolt hatásáról is, amelyből megtudhattuk, hogy a kezdeti évek ugyan pozitív hatással voltak a termelésre, de a hátország kimerülésével párhuzamosan jelentős visszaesés következett be. Ráadásul a sörgyártás válságát tetézte az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása és a trianoni békeszerződés is. Ezáltal a termelés a háborút megelőző évhez képest ötödére esett vissza.  De ebből a nehéz helyzetből is volt szerencsére kiút. Az 1920-as években a Dreher Sörgyár megváltoztatta az üzletpolitikáját, felszámolta külföldi gyárait, majd likőr- illetve konyakgyártásba is belekezdett, amelynek köszönhetően sikerült átvészelnie a nehezebb időket. Ezzel együtt magába olvasztotta korábbi vetélytársait, így a hazai piac 70%-át uraló sörgyárrá vált.

Az előadó a korabeli sörreklámokat plakátok bemutatásával szemléltette a közönség számára. Megtudattuk, hogy a Dreher Sörgyár azon reklámplakátja nőtt a legjobban az előadó szívéhez, amelyben a cég frappáns és humoros mondatok segítségével végig

kíséri egy ember életét a születéstől 100 éves koráig. Talán a legszórakoztatóbb intellektuális utalásokra az előadás legvégén került sor. Az egyik szerint a középkor folyamán Hamburg város rendelete tiltotta a folyóba való mindennemű egészségügyi ürítést a sörfőzés napját megelőzően.

A prezentációt követően Szőts Zoltán beszélgetett az előadóval tudományos pályájáról és a sörkultúra kutatásáról. A beszélgetés közben fény derült arra, hogy Katona Csaba miként kezdett el foglalkozni a sör történetével, amelyet az előadó egy-két személyes anekdotával is gazdagított. Mégiscsak a legkézenfekvőbb válasz az volt, hogy tulajdonképpen néhány kivételtől eltekintve mindenki szeret sörözni és történeteket hallgatni a régmúlt időkről.

Az előadó számos érdekes kérdést kapott a publikum részéről is. Ilyen volt például Ferenc Ferdinánd és a sör kapcsolatáról feltett kérdés, melynek köszönhetően Katona Csaba válaszából megtudtuk, hogy a meggyilkolt trónörökösnek nemcsak sörgyára volt a csehországi Benešov városában, de annak alkalmazottai később a szarajevói merénylet emlékére meghökkentően provokatív sörmárkanévvel emlékeztek meg. Az egyik legerősebb alkoholfokkal készülő terméküket Sedm kulinak, azaz Hét golyónak nevezték el.

Az előadások után a szervezők szokásukhoz híven próbára tették a közönséget egy történelmi kvízzel is. Az asztaloknál egy-egy kérdésnél hatalmas tanácskozások folytak. Akik kitöltötték a lapokat ,nem bánhatták meg, mert egyrészt információkkal és a megpróbáltatás élményével gazdagodtak. A legjobbak pedig a Budapest Klisé Bár által felajánlott kézműves söröket nyertek.

Összességében elmondható, hogy a Történész Sörest – amely egy nemrég indult kezdeményezés megvalósulása – remek hangulatban telt. A résztvevők megfelelő arányban kombinálhatták a sör és a történelem arányát. A hallgatóság körét színesítették a korhű egyenruhát viselő hagyományőrzők. Az érdeklődők a söröskorsók gyakori emelgetése mellett megismerhették egymást és számos újabb, érdekes ismerettel gazdagodtak.

Bobay István – Ress Zoltán

 

Ezt olvastad?

Az egyes tudományterületeken, tudományos diszciplínákon belüli specializálódás, egy-egy részterület szűkebb kutatási egységekre történő „széttagolódása” természetes és voltaképpen szükséges velejárója a
Támogasson minket