„Ferenc József királyunk”

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, és az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport szervezésében 2016. október 27-én Budapesten „Franz Joseph málkénu” [Ferenc József királyunk] Ferenc József a felekezetközi béke, a művészet és a tudomány pártfogója címmel konferenciát rendeztek az OR-ZSE egykori névadójának halálozási centenáriumára emlékezve.


Regisztrálók Ferenc József látogatásának emléktáblájánál

Az előadók a szervező intézmények mellett a jeruzsálemi Héber Egyetemről, a zágrábi Ivo Pilar Társadalomtudományi Intézetből, a Nagyváradi Egyetemről, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Budapesti Metropolitan Egyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről, az MTA BTK Néprajzi Intézetéből, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet Judaisztikai Kutatócsoportjából, az Országos Széchényi Könyvtárból, valamint a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyéről érkeztek.


Habsburg György megnyitó videó üzenete

e
Megnyitó az egyetem Oktogonális termében

Ferenc József zsidó közösségi percepcióját a judaizmus vallási hagyományai és a modern nemzeteszmékhez való modern zsidó felekezeti viszonyulás kettőssége határozta meg. A Világ Teremtője dicsőségének halvány evilági visszatükröződése a koronás fő. Egyúttal a társadalom rendjének és a zsidóság biztonságának letéteményese is. A konferencia fővédnöke Habsburg György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet köszöntő videó üzenetében kiemelte, hogy a hosszú életű uralkodó alattvalói számára a folytonosságot és biztonságot jelképezte több nemzedéken keresztül. Utalt Ferenc József szentföldi útjára és az osztrák-magyar zsidó közösségnek nyújtott jótékony támogatására. A neológ izraelita sajtónyilvánosság az uralkodónak és a Habsburg dinasztiának tulajdonította a Monarchia népei és felekezetei közötti béke fennmaradását. A dinasztiát egy olyan nemzetek és vallások fölötti intézménynek láttatta, mely egyedül hivatott a Birodalom egységének megőrzésére. A konferencia fővédnöke erre vonatkozóan idézte fel a néhai császár-király személyében megtestesült Reichsidee fogalmát. Az elhunyt Ferenc József a neológ gyászbeszédekben és újságcikkekben a zsidóság szabadságának elhozójaként, az egyiptomi rabszolgaságból hasonlatos szabadulás elhozójaként jelent meg. A zsidóság társadalmi integrálásának fontos intézményei voltak a modern rabbiszemináriumok. A többségi nemzetbe integrálódni kívánó modern zsidó irányzat iskolaigényét a dinasztia is támogatta. Ennek fejleményeként 1877-ben létrejött a pesti Országos Rabbiképző Intézet. Ferenc Józsefnek az új intézményben tett látogatását máig emléktábla őrzi. Ferenc József halálát követően, a rabbiszeminárium IV. Károly király jóváhagyásával felvette az elhunyt uralkodó nevét.


Oláh János köszönti a résztvevőket


Marjanucz László a plenáris vitáján

Oláh János, az OR-ZSE rektorhelyettese nyitó előadásában ennek a modern zsidó iskolaigénynek az alakulásáról, németországi párhuzamairól és a Habsburg dinasztia intézménytörténetben játszott szerepéről beszélt. Marjanucz László (SZTE) Ferenc József uralkodásának mérlegéről, az uralkodó változó megítéléséről tartott plenáris előadást, míg Landgraf Ildikó (MTA Néprajzi Intézet) a folklór és a populáris kultúra változó Ferenc József képét, Kossuth és Ferenc József alakjának kontaminálódását ismertette a különböző folklór műfajokban.


Hansági Ágnes

A délutáni párhuzamos szekciók egyfelől Ferenc József irodalom-, zene- és társadalomtörténeti portréival foglalkoztak, másfelől az uralkodó izraelita értelmezéseit és a zsidó közösségi lojalitás megnyilvánulási formáit járták körül. Vesztróczy Zsolt (OSZK) Mikszáth, Hansági Ágnes (KRE) Jókai írásainak Ferenc József-képét ismertette, Kelemen Zoltán (SZTE) Ferenc József és Leopold Bloom koronázásának irodalmi párhuzamait elemezte, Kiss Endre (OR-ZSE) Hermann Broch, Robert Musil és Joseph Roth uralkodópercepcióit mutatta be. Lichtmann Tamás (OR-ZSE) tollából Mezei J. Zoltán tolmácsolásában a császár-király hatvan éves uralkodásáról született mítoszok és ellenmítoszok korabeli irodalmi megjelenítéseiről hallhattak a konferencia résztvevői. Bányai Viktória (MTA TK KI, Judaisztikai Kutatócsoport) Libényi-merénylet megjelenését vizsgálta Bacher Simon, Löwy József, valamint lembergi, paduai, leipniki zsidó felvilágosult szerzők héber verseiben.

Szántóné Balázs Edit (OR-ZSE) Ferenc József zsidó nemesítéseit, Bíró Ákos (HVKTKH) a hadsereg tábori rabbijait, Mezei J. Zoltán (OR-ZSE) Ferenc József 1908-as veszprémi látogatását, Szögi László (ELTE) a magyarországi zsidóság külföldi egyetemi tanulmányaiban érvényesülő tendenciákat mutatta be. Fenyves Katalin (METU) A bécsi Israelitisch-Theologische Lehranstalt magyar izraelitákra tett hatását elemezte.


Torontáli Judit héber és magyar fordításokról ad elő


Glässer Norbert az uralkodó gyászának judaizálását mutatja be

Ljiljana Dobrovšak (zágrábi Ivo Pilar Társadalomtudományi Intézet) a horvátországi zsidóság királyhoz való viszonyulását, Lily Arad (jeruzsálemi Héber Egyetem) a szentföldi osztrák-magyar zsidó közösség Ferenc József értelmezéseit, Zima András (OR-ZSE) pedig a magyar nyelvű cionista sajtóban megjelenő uralkodóképet elemezte. Torontáli Judit (OR-ZSE) a neológ izraelita imakönyvek uralkodóért és uralkodóházért mondott imát vetette össze a propaganda képeslapok és az izraelita sajtó imaszövegeivel. Peremiczky Szilvia (OR-ZSE) előadásában Goldmark Sába királynője című operáján keresztül mutatta be, hogy milyen kép alakult ki Ferenc József alakjáról a zsidó és nem zsidó társadalomban az 1870-es évekre. Bodo Edith Emese (Nagyváradi Egyetem) A Nagyváradi Cion Templom történetében megjelenő császár-királlyal foglalkozott, Vér Eszter Virág (ELTE) Rudolf trónörökös halálának izraelita felekezeti adaptációit, Glässer Norbert (SZTE) Ferenc József temetésének neológ izraelita szimbolikus politikai átértelmezéseit mutatta be. Glässer előadásában áttekintette milyen motivációk mentén döntött a rabbiszeminárium és a budapesti neológ elit az elhunyt uralkodó nevének intézménynévként történő megörökítése mellett, és milyen közösségi emlékezettörténeti utóélete volt Ferenc József alakjának.


Peremiczky Szilvia Goldmark Ferenc József képéről ad elő


Nemzetközi szekció – Zima András a cionista sajtóról beszél

 A konferencia tanulságként rámutatott Ferenc József társadalmi percepciójának sokrétűségére, a katolikus uralkodó alakjának különböző felekezeti adaptációira – új forráscsoportokat vonva be.

A Szervezők nevében írta: Glässer Norbert

 

Ezt olvastad?

Hiánypótló kötetet jelentetett meg 2019-ben a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó Előre, Arz! – A Monarchia Vezérkarának utolsó főnöke, báró Artur Arz