Ferenc József (nem csak) magyar szemmel – Nemzetközi tudományos konferencia Bécsben

A Franz Joseph (nicht nur) aus ungarischer Sicht [Ferenc József (nem csak) magyar szemmel] címmel megrendezett nemzetközi tudományos konferenciára 2016. szeptember 26–28. között került sor Bécsben, a Collegium Hungaricum épületében. A rendezvény magas szakmai színvonala az előadóknak, olajozott és kellemes légkörben történt lefolyása pedig elsősorban a szervezés oroszlánrészét magára vállaló ifj. Bertényi Ivánnak, a Bécsi Magyar Történeti Intézet (BMTI) vezetőjének és a Collegium Hungaricum (CH) tudományos igazgatóhelyettesének, valamint a CH munkatársainak köszönhető.

 
Perényi János bécsi nagykövet és Fónagy Zoltán (Fotók: Gida Betti)

Azt talán szükségtelen indokolni, hogy milyen fontos (lenne) az egykor az Osztrák–Magyar Monarchia keretei között élő népek történészei közötti együttműködés a korszak kutatása kapcsán. Ezért is örömteli, hogy bár az előadók nagy többsége Magyarországról érkezett, a nagyon körültekintően megtervezett konferencia ezt a kooperációt két irányban is elősegítette: egyrészt végig német nyelven zajlott, másrészt osztrák, lengyel és erdélyi előadók bevonásával.

  

Hermann Róbert és Pál Judit (Fotók: Gida Betti)

A szervezők tudatosan igyekeztek megszólítani az osztrák historikusokat, hiszen ifj. Bertényi Iván – mint annak egy korábbi interjúban hangot is adott – a kilencvenes évekhez képest az utóbbi időben némi érdeklődésvesztést tapasztalt a szomszédok részéről. Ebből a szempontból is sikerült kihasználni a konferenciában rejlő lehetőségeket, ugyanis számos osztrák történész és levéltáros látogatott el a rendezvényre. Ez egyrészt segítette a magyar történettudomány újabb kutatásai eredményeinek nemzetközi beágyazottságát, másrészt a konferencia egyes blokkjait követően izgalmas párbeszédekre került sor és láthatóvá vált, hogy melyek azok a kérdések Ferenc József – illetve tágabb értelemben a dualizmus korszaka – kapcsán, amelyeket ugyanabból, és melyek azok, amelyeket más szemszögből néznek az osztrák és a magyar kutatók.

 

Ifj. Bertényi Iván és Szilágyi Márton (Fotók: Gida Betti)

A színes, 27 előadást felvonultató konferencia – hűen címéhez – elsősorban azt kívánta bemutatni, hogy a magyarok miként tekintettek Ferenc Józsefre mint uralkodójukra a trónon töltött mintegy hét évtized egyes szakaszaiban, milyen tényezők motiválták a róla kialakult kép változását. Ennek keretében az előadások például az uralkodói reprezentációval, a jubileumok megünneplésével, a király kultuszának tudatos építésével, illetve spontán erősödésével, vagy a különböző magyarországi egyházak lojalitásának kérdésével foglalkoztak, de az uralkodó és családja gödöllői hétköznapjaiba is betekintést kaptunk. Mindezt a galíciai lengyelek, az erdélyi románok és az osztrák-németek Ferenc József-képéről szóló prezentációk helyezték nemzetközi keretek közé, a konferencia multidiszciplináris jellegét pedig egy-egy irodalomtörténeti és etnográfiai előadás domborította ki.

  

Papházi János, Damian Szymczak és Szász Zoltán (Fotók: Gida Betti)

A szervezők a konferencián elhangzott előadásokat 2017-ben tanulmánykötet formájában is meg kívánják jelentetni a BMTI által kiadott, Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien címre hallgató könyvsorozatban. A leendő kötet a szervezők szándéka szerint – a konferencia előadói mellett – további, cseh és horvát szerzők bevonásával lehetőséget fog teremteni az egykori Ausztria-Magyarország népeinek történelmi emlékezetében élő Ferenc József-kép minél elmélyültebb nemzetközi szintű árnyalására.

 

Fotók: Gida Betti

 Schwarczwölder Ádám

Kapcsolódó cikkek:

„A régi iratok tükröt tarthatnak a mai viszonyok elé” – interjú ifj. Bertényi Ivánnal

Száz éve hunyt el Görgei Artúr – interjú Hermann Róberttel

Két diszciplína határán – interjú Landgraf Ildikóval

Az Erzsébet-kultusz nyomában – interjú Vér Eszter Virággal

Horthy-kutatás az objektivitásra törekedve – interjú Turbucz Dáviddal

„Szembetűnőek az emlékezeti kánon és a történeti források közti eltérések” – interjú Glässer Norberttel

Ezt olvastad?

Géra Eleonóra történész és levéltáros, doktori címét a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte meg 2006-ban, négy évvel később