Ferenc József (nem csak) magyar szemmel – Nemzetközi tudományos konferencia Bécsben

A Franz Joseph (nicht nur) aus ungarischer Sicht [Ferenc József (nem csak) magyar szemmel] címmel megrendezett nemzetközi tudományos konferenciára 2016. szeptember 26–28. között került sor Bécsben, a Collegium Hungaricum épületében. A rendezvény magas szakmai színvonala az előadóknak, olajozott és kellemes légkörben történt lefolyása pedig elsősorban a szervezés oroszlánrészét magára vállaló ifj. Bertényi Ivánnak, a Bécsi Magyar Történeti Intézet (BMTI) vezetőjének és a Collegium Hungaricum (CH) tudományos igazgatóhelyettesének, valamint a CH munkatársainak köszönhető.

 
Perényi János bécsi nagykövet és Fónagy Zoltán (Fotók: Gida Betti)

Azt talán szükségtelen indokolni, hogy milyen fontos (lenne) az egykor az Osztrák–Magyar Monarchia keretei között élő népek történészei közötti együttműködés a korszak kutatása kapcsán. Ezért is örömteli, hogy bár az előadók nagy többsége Magyarországról érkezett, a nagyon körültekintően megtervezett konferencia ezt a kooperációt két irányban is elősegítette: egyrészt végig német nyelven zajlott, másrészt osztrák, lengyel és erdélyi előadók bevonásával.

  

Hermann Róbert és Pál Judit (Fotók: Gida Betti)

A szervezők tudatosan igyekeztek megszólítani az osztrák historikusokat, hiszen ifj. Bertényi Iván – mint annak egy korábbi interjúban hangot is adott – a kilencvenes évekhez képest az utóbbi időben némi érdeklődésvesztést tapasztalt a szomszédok részéről. Ebből a szempontból is sikerült kihasználni a konferenciában rejlő lehetőségeket, ugyanis számos osztrák történész és levéltáros látogatott el a rendezvényre. Ez egyrészt segítette a magyar történettudomány újabb kutatásai eredményeinek nemzetközi beágyazottságát, másrészt a konferencia egyes blokkjait követően izgalmas párbeszédekre került sor és láthatóvá vált, hogy melyek azok a kérdések Ferenc József – illetve tágabb értelemben a dualizmus korszaka – kapcsán, amelyeket ugyanabból, és melyek azok, amelyeket más szemszögből néznek az osztrák és a magyar kutatók.

 

Ifj. Bertényi Iván és Szilágyi Márton (Fotók: Gida Betti)

A színes, 27 előadást felvonultató konferencia – hűen címéhez – elsősorban azt kívánta bemutatni, hogy a magyarok miként tekintettek Ferenc Józsefre mint uralkodójukra a trónon töltött mintegy hét évtized egyes szakaszaiban, milyen tényezők motiválták a róla kialakult kép változását. Ennek keretében az előadások például az uralkodói reprezentációval, a jubileumok megünneplésével, a király kultuszának tudatos építésével, illetve spontán erősödésével, vagy a különböző magyarországi egyházak lojalitásának kérdésével foglalkoztak, de az uralkodó és családja gödöllői hétköznapjaiba is betekintést kaptunk. Mindezt a galíciai lengyelek, az erdélyi románok és az osztrák-németek Ferenc József-képéről szóló prezentációk helyezték nemzetközi keretek közé, a konferencia multidiszciplináris jellegét pedig egy-egy irodalomtörténeti és etnográfiai előadás domborította ki.

  

Papházi János, Damian Szymczak és Szász Zoltán (Fotók: Gida Betti)

A szervezők a konferencián elhangzott előadásokat 2017-ben tanulmánykötet formájában is meg kívánják jelentetni a BMTI által kiadott, Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien címre hallgató könyvsorozatban. A leendő kötet a szervezők szándéka szerint – a konferencia előadói mellett – további, cseh és horvát szerzők bevonásával lehetőséget fog teremteni az egykori Ausztria-Magyarország népeinek történelmi emlékezetében élő Ferenc József-kép minél elmélyültebb nemzetközi szintű árnyalására.

 

Fotók: Gida Betti

 Schwarczwölder Ádám

Ezt olvastad?

Ujváry Gábort irodalmi érdeklődése vezette el a történettudományhoz. Művelődés-, kultúra-, tudomány-, illetve kultúrpolitika-történettel, valamint historiográfiával foglalkozik, főként a két világháború