Ferenc József uralkodása a magyar folklórban

A témával kapcsolatos 20. századi néprajzi gyűjtések feldolgozása azzal a tanulsággal járt, hogy egyrészt létezik magyar nyelvű Ferenc József-folklór, neve nem csak elszórt adatokban, egyszer elmondott történetekben, katonadalok szövegében bukkan föl, hanem mondatípusok szólnak róla, folklór motívumok kötődnek hozzá. Másrészt nemcsak negatív, hanem nagy gyakorisággal pozitív hősként, igazságos, könyörületes, megbocsátó „jó királyként” is megjelenik a folklór szövegekben. Harmadrészt nem csak általában a folklórban, hanem gyakran egyetlen mesélő történeteiben is megfér 1848 dicső emlékezete és a király tisztelete.

A Ferenc József-folklór fontos adattára az 1848-as magyar forradalom és az 1848/49-es szabadságharc százéves évfordulójára meghirdetett országos néprajzi gyűjtés kiadatlan kéziratos anyaga. Az országos gyűjtést hatszáz, a magyar szabadságharc fontos helyszíneihez, csatáihoz közel eső településen végezték, amelynek célja a kiírók szándéka szerint az volt, hogy kiderítsék, milyen formában élnek a magyar szabadságharc eszméi, hősei, eseményei a magyar nép emlékezetében száz évvel az események után, a parasztok mit gondolnak, és mit tudnak 1848/49-ről. Nem elsősorban a történeti népköltészetet kívánták vizsgálni, hanem a való események két-három generációval későbbi visszhangját. A gyűjtött anyagban a szabadságharc magyar hősei mellett nagy gyakorisággal esik szó a Habsburg-család tagjairól is, különösképpen az uralkodóról, Ferenc Józsefről és nem mindig negatív szereplőként. Az Osztrák-Magyar Monarchia kora több esetben is, mint boldog békeidő jelenik meg a megkérdezettek történeteiben, amikor lehetett önállóan gazdálkodni, vállalkozni, értéke volt a pénznek. Erre a gyűjtésre nem sokkal a II. világháború után került sor, amikor a háborús veszteségek, majd a társadalmi-politikai változások súlyos terhet róttak az ország lakosságára és így kiváltképp megszépült az élettörténetekben, a történeti visszaemlékezésekben a századforduló kora.


Képek forrása: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. Jelzet: HU MNL OL P0240/1/r28/No084r és HU MNL OL P0240/1 /a/No681r

Kétségtelen, hogy a folklór pozitív Ferenc József-képe kapcsán vizsgálni kell a királyt népszerűsítő korabeli propagandát, a széles nagyközönségnek szóló populáris olvasmányokat (kalendáriumokat, emlékalbumokat, képes családi lapokat stb.), amelyek a népei ügyén fáradhatatlanul tevékenykedő uralkodóként mutatják Ferenc Józsefet, aki szívén viselte magyar népe sorsát, aki visszahelyezte a magyarokat ősi jogaikba, aki bízott „e mindig hű s jó magyar népben”, aki „Árpádnak nyelvén szólt Budán az országgyűlésén” (Kis képes naptár 1868). A kalendáriumok, az emlékalbumok úgy magyarázták, hogy a szabadságharc bukását árulás okozta, hiszen a magyarok hősiesen és eleinte eredményesen küzdöttek a túlerő ellen. Az uralkodó ekkor még fiatal, tapasztalatlan volt; a gonosz, rossz tanácsadók okolhatóak az aradi véres megtorlásokért. A megbékélés Erzsébet királynénak köszönhető, aki mint Magyarország védő/őrzőangyala, patrónusa békét teremtett az uralkodó és magyar népe között. A szóbeli hagyományokban nagyon hasonló a szabadságharcnak és a kiegyezésnek ez a fajta megítélése, akárcsak az ifjú és az öregedő Ferenc József megítélésének különbségtétele. Már az 1850-es években megjelent az a kortársi vélekedés, hogy Ferenc Józsefnek majd 13 családtagjával kell bűnhődnie az aradi tizenhármak kivégzéséért. Az emberi arányérzék számára irreálisan sok erőszakos halál, amely az uralkodó családját sújtotta, könnyen beépülhetett a folklórba, válhatott történeti monda témájává. A királyt ért személyes csapások: testvére, egyetlen fia, majd felesége tragikus elvesztése szánalmat, részvétet; matuzsálemi kora pedig az I. világháború idején már tiszteletet váltott ki alattvalóiban.


Forrás: HU MNL OL P0240/1 /a/No681r

Amikor egyértelműen negatív szereplő Ferenc József, akkor a bűne, hogy a cár segítségét kérte a magyar szabadságharc leveréséhez, behívta az orosz csapatokat.  A mesélők többnyire valami alkut sejtenek az osztrák-orosz szövetség mögött (a segítség ára ezekben a történetekben Erdély vagy esetleg rengeteg pénz). Sok esetben a mesélők az uralkodót Erzsébettel vagy Rudolf trónörökössel állítják ellentétpárba, akik szerették, támogatták a magyarokat.

A Ferenc József-hagyományok kapcsán nem hagyhatjuk figyelmen kívül az anekdotagyűjtemények (pl. Gracza György A nevető Magyarország; Tóth Béla: A magyar anekdotakincs) szerepét. Külön csoportot alkotnak a Ferenc József-hagyományban a király magyarországi látogatásairól szóló történetek. Ezek többek között arról szólnak, hogy merre vezetett a díszmenet, hogy fogadták az uralkodót, hol szállt meg. A király arcképével megjelenő tárgyak (katonai emléklapok, olcsó olajnyomatok, falvédők, tányérok, poharak) gyártása az I. világháború idején vált tömegméretűvé, a Monarchia távoli zugaiba is eljutottak, ezek is fontos szerepet játszottak az uralkodó népszerűsítésében, a „népünk jó atyja, jó királya”-kép elmélyítésében.


Forrás: HU MNL OL P0240/1/r28/No084r

A populáris olvasmányok mintaképként szolgáló hatásával azonban kizárólagosan nem oldható meg a Habsburg-folklór, szűkebben a pozitív Ferenc József-kép eredetének kérdése, ugyanis a királyi család oralitásban élő történeteinek leggyakoribb és legváltozatgazdagabb típusai (lásd pl. késett kegyelem mondatípus vagy Ferenc József és Rudolf trónörökös konfliktusa) közvetlenül nem vezethetőek vissza a propaganda írott és képi forrásaira.

Ahogy a történeti hősök folklórját általában, úgy a Habsburg család szóbeli hagyományait is a történeti valóság, a történetmesélő közvetlen élményei, tapasztalatai, fantáziája, az olvasmányélmények, azok propagandisztikus céljai, de nem utolsó sorban a folklór törvényszerűségei, motívumai, történet- és hőstípusai formálták.

Landgraf Ildikó

Ezt olvastad?

Dél-Afrika újkori történelme szorosan kapcsolódik Európa, de főképp a gyarmatosító nagyhatalmak, így Nagy-Britannia történelméhez. Az európaiak első érintkezése a térséggel