Festetics György és a Georgikon alapítása

Festetics I. György (1755–1819) élete során többek között fejlesztette Keszthely városát, a kastélyt, és segítette a magyar ügyek előmenetelét, akár a bécsi udvar ellenében is. Az Európa szerte ismert Georgikon alapítása is az ő nevéhez köthető, amely talán az egyik legnagyobb sikere. A kérdés adott: mikor és miért jutott eszébe egy mezőgazdasági tanintézet alapítása egy Festeticsnek?

 Családi háttér

Festetics I. György édesapja és már nagyapja is sokat tett a Festetics név elismertetéséért. A Festetics család keszthelyi birtokait először Festetics Pál (1640–1720), I. György dédapja szerezte meg, aki Gróf Pethő János birtokait vette meg 1712. február 20-án 5000 forintért. Keszthelyen voltak birtokrészei gróf Batthyányi Ádámnak, Pethő Ádámnak, Lengyel Jánosnak, Babocsay Ferencnek, Jankovics Istvánnak és báró Eszterházy Jánosnak is. Festetics Pál végrendeletében végül idősebb fiát kitagadta és így mindent Kristóf fia örökölt. Festetics Kristóf (1696–1768) pedig apja nyomdokaiba lépve növelte a birtokrészek számát.

Festetics család családfája (www.arcanum.hu)

Festetics az egyik legnagyobb nemesi család volt már Kristóf idejében is. A Festetics név tiszteletet, rangot és hatalmat is szimbolizált egyszerre. Ezt támasztja alá Festetics Kristóf pályája: 1717-től kezdve táblabírája volt Sopron és Somogy vármegyének, 1718-tól pedig Somogy megye helyettes alispánja, 1736-tól a Helytartótanács tanácsosainak egyike volt, 1741-ben Mária Terézia (ur. 1740–1780) a Hétszemélyes tábla bírájává is kinevezte, 1741-ben Mária Terézia aranysarkantyús vitézzé ütötte, 1741. augusztus 23-án írta alá Mária Terézia a megerősítést miszerint királyi adományként Festetics Kristófé az egész keszthelyi uradalom, 1745-tól a Kastély építésének kezdete, a híres könyvtáruk alapjait is ő tette le, 1759-ben kórházat is alapított, ez volt az első uradalmi kórház Keszthelyen, és 1765-ben létesítette a hitbizományt.

Festetics Kristóf (1696-1768), ismeretlen szobrász munkája (www.festeticskastély.hu)

Látható, hogy Festetics Kristóf nem tétlenkedett a birtokszerzésben és az udvari munkák terén sem. Fia, Festetics III. Pál (1722–1782) szintén folytatta édesapja törekvéseit. Festetics III. Pált 1765. március 20-án bízta meg Mária Terézia, hogy dolgozza ki az úrbéri tervezetet. A gróf beadványaiban felhívta a figyelmet a hazai törvénykezés átalakításának szükségszerűségére, az ő javaslatára került sor 1774-ben a magyar királyi hitelpénztár felállítására. Mária Terézia felkérésére elméleti közjogi munka összeállítását végezte el, valamint a magyar közjog és a kamarai tudományok hazai egyetemeken való tanítását is támogatta. De nem csak Bécsben tevékenykedett, hanem Keszthelyen is, többek között 1772-ben megépíttette a keszthelyi elemi iskolát és egy gimnáziumot is. Az elemi iskola tanítóit ő fizette, és gondoskodott a hideg hónapokban a tűzifa ellátmányról is. Hajómunkásokat hozatott Triesztből és Hollandiából, hogy fellendítsék a balatoni só szállítását.

Biztosan hatással lehetett Festetics I. Györgyre, az apa Pál, aki alispán, megyei követ, udvari kamarai tanácsos, majd titkos tanácsos is volt, és akit 1772. február 24-én Mária Terézia grófi rangra emelt.

 Festetics György pályája

Egy ilyen felmenőkkel rendelkező családba született Festetics I. György a Sopron megyei Ságon, 1755. december 31-én. Az ifjú Festeticsre édesanyja volt nagy hatással, nagyon jó volt a kapcsolatuk és talán ezért is vált fontos üggyé Festetics I. Györgynek a magyar nyelv kérdése a későbbiekben. Családi házukban is, a latin és a német mellett, a magyar nyelvet használták. Nevelője Nagy Jeromos piarista volt.

Festetics I. György portré (1755-1819), Fotó: Gyarmathy László Keszthely, Helikon könyvtár (nemzetiportrétár)

Édesapja mindig is politikai pályára szánta fiát, ezért 1768 és 1775 között a bécsi Collegium Theresianumban végezte tanulmányait. Az intézményt Mária Terézia támogatta és a céljuk, hogy az arisztokrata fiatalokanak megtanítsák, hogy mitől lesznek igazán jó és rátermett államférfiak. Miután elvégezte a Theresianumot, apja kérésére tovább folytatta ilyen irányú tanulmányait és magyar köz- és államjogi ismereteket szerzett. Fordulópontként is tekinthetünk Festetics I. György életében arra a pontra, amikor Bécsben találkozott Kollár Ádám Ferenccel, aki megismertette őt a francia felvilágosult irodalommal és olyan művekkel, amelyeket eddig a cenzúra miatt nem is ismerhetett az ifjú Festetics. A francia felvilágosodás okozta új perspektíva következménye lehet, hogy később a Wahrheit im Orient, szabadkőműves páholy tagja lett Bécsben.

Apja kéréseinek eleget téve, elvégezte a neki szánt tanulmányait, azonban utána katonának állt. Festetics Pál ezt haláláig nem tudta megbocsátani fiának, ezt írta végrendeletében:

Isten és a világ ellen való bomlott szívére szüleinek gyakorta csúfra kitételére nézve György fia semmit sem érdemel tőle.”. (Magyar Országos Levéltár Festetics Levéltár P 235 Major. 181.; Idézi: Cséby 2013, 17.)

A kitagadásra azonban nem került sor. Festetics I. György 1778. július 16-án belépett Nádasdy huszárezredébe. Nem is kellett sokat várnia és július 29-én már alhadnagyként tüntették fel a nevét, és szeptember 1-jétől már hadnagyként, majd az azt követő évben, 1779-ben, Mária Terézia kamarássá nevezte ki.      
Festetics I. György katonaévei alatt megházasodott, azonban nem szerelemből, hiszen apja, Festetics Pál talált neki feleséget Jakabházi Sallér Judit személyében. A menyasszony gazdag családból származott, így a házasság mögött a jelentős hozomány lehetett a fő indíték. Mivel Festetics katonáskodott, ezért a feleségével javarészt leveleket váltottak, a személyes találkozás ritka volt. A gróf leginkább a gazdasággal és a pénzügyekkel foglalkozott a levelekben, kapcsolatuk hideg volt. Végül 1805. április 15-én érte el azt a pontot a házasságuk, hogy a gróf felesége elköltözött a keszthelyi kastélyból, a különélésről pedig szerződést is kötöttek.      

Azonban innentől kezdve nem volt olyan egyszerű és egyenes Festetics katonai karrierje. Többek között azért sem, mivel Festetics I. György újításokat akart és javaslatot is tett erre vonatkozólag. Kiindulópontja az volt, hogy 1711 vagyis a Rákóczi szabadságharc (1703–1711) óta nem volt magyar nemzeti hadsereg, és ezt a sérelmet kell feloldani – gondolta ő. Az ideiglenes nemesi felkeléssel szemben egy, a Habsburgok többi tartományából sorozott hadseregektől független, állandó hadsereg felállítása volt tehát a kitűzött cél. 1790-től már minden megyében konkrétan foglalkoztak ezzel az üggyel, és ennek hatására is, nem a megszokott lépcsőfokokat bejárva, egyből az országgyűléshez fordultak Festeticsék. Barco tábornok emiatt jelentést kért Festeticstől és 1790. július 15-én ki is hallgatták emiatt. Azonban az ifjú Festetics II. Lipót királyhoz (1790–1792) fordult, mivel szerinte a rangja miatt a budai országgyűlésen lenne a helye. Azonban a király jelezte hogy ő Bécsben nem mint mágnás volt jelen, hanem mint alezredes és emiatt másképpen kezelik őt. Augusztus 6-án született meg a döntés, miszerint:

“Az itt Bécsben tartózkodó Graeven-ezredbeli Festetics alezredest 14 napi fogsággal kell büntetni és ennek kitöltése után erőteljes és határozott rosszallást kell neki kapnia szolgálat- és rendellenes viselkedéséért, a parancsnokság alól pedig fel kell menteni. Azután anélkül, hogy Budára mehetne, alezredesi minőségben a Németalföldön állomásozó La Tour ezredhez kell áthelyezni. Ha ez ellen kifogást emelne, elbocsátással kell fenyegetni.” (Bécsi Hadi Levértár, Haditanács iratai 1790. 44. 343. 1872. sz. doboz; Idézi: Cséby 2013, 36.)

Végül nem kellett sokat várnia Festeticsnek erre a bizonyos fenyegetésre, mivel a Festeticstől elhidegült felesége rejtélyes módon, de kihallgatást kapott a királytól 1791. március 10-én Bécsben és elérte, hogy Festetics I. Györgyöt elbocsássák a katonaságtól. Ez vetett valóban végett Festetics I. György katonai karrierjének, és tért vissza Keszthelyre, hogy a birtokaival, földjeivel foglalkozzon a felszabadult idejében. Talán ez a fordulat is kellett ahhoz, hogy elkezdje a kulturális és városi fejlesztéseket amelyek a mai napig fellelhetőek a város különböző pontjain.

A kastély és környékének mai kinézete (www.csodalatosbalaton.hu)

 

Gróf Festetics I. György sokat tett a fejlődésért iskolaalapításokkal például a csurgói gimnázium, könyvtárak létesítésével, a hazai sajtó támogatásával például a Magyar Hírmondó, Uránia, Hazai tudósítások, illetve mezőgazdasági szakkönyvek kiadásával, valamint nyomda, kórház, hajóépítő műhely, posta létesítésével is. Festetics fáradhatatlanul foglalkozott és törődött a fiatalok nevelésével. Az iskolák alapítása nem csak azt eredményezte, hogy műveltebb lett az ifjúság, hanem a diákok elhelyezése gondot okozott, hiszen erre nem volt felkészülve a gróf sem. Ennek megoldásaként, csak azon személyek kaptak építési jogot a városban, akik vállalták azt a plusz feladatot, hogy szállást biztosítanak a diákoknak. Valamint a kiváló, szorgalmas diákok egyenesen a kastélyban kaptak elszállásolást és ellátást. De nem csak az iskolásoknak kellett tanulniuk alapvető készségeket, hanem azoknak is akik a földeken dolgoztak. Ez az alapja annak az egykori szállóigének, amely szerint Festeticsnél a mezőkön a pásztor könyvvel a kezében őrzi a nyájat. A gróf iskolateremtő tervének köszönhetően a századfordulóra már hét iskola is működött a városban, mégpedig egy három osztályú elemi, polgári, zenei, rajziskola, tanítóképző, egy gimnázium és a Georgikon.

Mindezek ellenére a gróf megítélése nem volt egyértelműen pozitív, mivel a kortársak közül sem szimpatizált vele mindenki, a már előbb említett Kazinczy sem, de Pethe Ferenc sem, aki “tudálékos cenzornak” nevezte, és szerinte Asbóth Jánoson kívül senki sem kedvelte a grófot. Ez azért lehetett, mivel Festetics I. György híres volt arról, hogy szerette maga felügyelni a munkálatokat, akár a birtokain, akár a Georgikonban, és ezt akár vehették a bizalmatlanság jeleként is.

Az azonban vitathatatlan, hogy a felvilágosodás szellemisége Festetics életében meghatározó volt. A kulturális élet és a gazdaság felvirágoztatása, párosítva személyiségével szinte egy felvilágosult abszolutista uralkodó képét rajzolják. Bár magyar viszonylatban kivételesnek számított, a gróf kiemelkedő támogatása az iskolákkal és a gazdaság fejlesztésével kapcsolatban így új értelmet nyer.

A Georgikonhoz tartozó épületegyüttes ma (Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely)

Georgikon

Ezek közül egyértelműen a Georgikon emelkedik ki, talán mondhatni Festetics I. György egyik legnagyobb ötlete, terve és megvalósítása az iskola. A Georgikont 1797. júliusában alapította Festetics I. György, és Bulla Károly volt az iskola igazgatója és tanára is egyben, aki felvetette, hogy az intézmény neve legyen Georgikon. Az ötlet alapja Vergilius tankölteménye, valamint a gróf keresztneve. Vergilius műve nem csak nevében kapcsolódik az intézményhez, hanem tematikájában is. Hiszen a Georgica a mezőgazdaságról szól. Vergiliustól nem állt távol ez a témakör, hiszen Kr. e. 40–35 között írta meg a Bucolicát és az eklogáit is, amelyekben központi szerepet kap az idealizált árkádiai- és pásztorélet valamint a természethez való közelség, azonban ezek a művei nem felkérés miatt születtek meg. A mű erősen kötődik a görög irodalom egyik darabjához is, Hésziodosz Munkák és napok c. művéhez. A Georgica, már a címében is utal a kapcsolatra, hiszen ógörögül a georgosz jelentése földműves. Másik érdekes párhuzam Festetics I. György Georgikonja és Vergiliusé között, hogy a Georgikon megnyitásakor kiadott emlékérmén is egy nagyúr szerepel, mégpedig József herceg. Vergilius művében a nagyúr pedig egyenesen Augustus császár volt.

Miért is József herceg szerepel az érmén? A válasz a Napóleon elleni, koalíciós háborúk (1792–1815) miatti felszólításban rejlik. A magyar részről voltak, akik egyenesen azt javasolták, hogy szövetkezzenek a napóleoni csapatokkal, és ne engedelmeskedjenek a nemesi felkelésre hívásnak. Festetics ezt nem szorgalmazta és csak annyit mondott:

Szükség törvényt bont.”.(Magyar Országos Levéltár Kancelláriai Levéltár. Acta gen. A 39. 1797:6074; Idézi: Cséby 2013, 43.)

Végül a megyék küldtek katonákat Napóleon ellen, de nem annyit amennyi elő volt írva. Ennek következtében Festetics elvesztette a kamarási kulcsát és a császár megtiltotta az udvarban való tartózkodását is. Ez az eltiltás csupán egy évig tartott, 1800. február 2-án törölték a büntetést. Sokat segített az ügyben, hogy József nádor (1776–1847) meglátogatta a grófot Keszthelyen, a Georgikon miatt. Emlékezetes látogatás volt, amiről verset is írtak, hiszen rá tudták venni a nádort, hogy szántson a Georgikon területén. Így Festetics I. György ezzel az okos lépéssel kvázi szimbolikusan elfogadtatta az intézmény létezését, működését, az udvarral is, a nádor személyén keresztül, amit az érme is szolgál. Az intézmény elfogadtatására azért is volt szükség, mivel Festetics a katonai pályáját megtörő eljárás óta nemkívánatos személy volt az udvarban, gyanakvással tekintettek rá és tevékenységeire. József nádor, aki egyszerre volt Habsburg főherceg és magyar nádor, szinte tökéletes volt erre, hiszen mind magyar, mind birodalmi oldalról legitimitást adott személye.

 

József nádor Georgikon területén szánt. A megnyitás alkalmából kiadott emlékérme (Vasárnapi Újság – 44. évfolyam, 43. szám, 1897. október 24.)

A Georgikon célja nem volt kevesebb, mint azt a hiányosságot pótolni, amit maga a gróf is tapasztalt, mégpedig a mezőgazdasági dolgozók képzettsége. Nem csak saját birtokaira képezte az embereket, hanem komplex agrárszakembereket tanítatott mások birtokaira is. A Georgikon Festetics birtokoktól való különállóságát jelzi, hogy a 1798. január 15-én kelt rendelkezés alapján a Georgikon a hozzá csatlakozó gazdasággal önálló uradalomnak számít.

Jelen esetben nem arra kell gondolni, hogy minden tanulónak irodalmat, jogi vagy akár orvosi ismereteket kellett bifláznia, hanem sokkal inkább a gyakorlaton, a praktikusságon volt a hangsúly. Komoly felépítése volt a rendszernek, amelyben mindenkinek minden lépcsőfokot be kellett járnia ahhoz, hogy elvégezhesse a képzést. A gróf elgondolása nemes célt szolgált és nem volt kevesebb az elvárása, mint az, hogy tanult gazdák legyenek a birtokok élén, magasabb és jobb legyen a terméshozam, ami pedig több bevételt is jelent a gazdáknak, birtoktulajdonosoknak. A rendszer olyannyira népszerűvé és hasznossá vált, hogy a végzettség megszerzése kizárólagos volt, enélkül nem is alkalmazhattak senkit magasabb pozíció betöltésekor. Erre példa a 19. század közepéből Balogh János káplár esete, aki 1841-ben jelentkezett gazdatisztnek a keszthelyi igazgatóságnál, azonban Festetics László elutasította, mivel nem végezte el a Georgikont. A Georgikon nem csak a célja miatt volt egyedülálló, hanem azért is mert tényleg Európa első ilyen jellegű oktatási intézménye volt. Később alakult Cellében, Möglinben, Hofwylben is hasonló intézet.

Mindennapi élet a Georgikonban

A felvételi során nem vették figyelembe a vallási hovatartozást, származást, nemzetiséget sem. Ez szintén Festetics felvilágosult, a korát meghaladó szellemiségének tudható be. Hozzáállása kivételesnek mondható a korban, hiszen a szintén Festetics által alapított líceumban a helytartótanács leiratban tudatta a gróffal, hogy csakis egyetemet végzett és római katolikus vallású személy taníthat. A Georgikonban azonban az számított, hogy jó előmenetele legyen, jó magaviselete, ismerje a latin, magyar és német nyelvet a jelentkező. A felvételiről, annak megkívánt feltételeiről országos lapokban olvashattak az érdekeltek. Festetics szigorúan és legtöbbször személyesen felügyelte intézményeit, a diákokat jó tanulásra és jó magaviseletre ösztönözte. Festetics és a Georgikon vezetése folyamatosan fáradozott az intézmény hírnevének gyarapításán és ösztöndíjakat hoztak létre. A Georgikon több iskolatípust magába foglaló tanintézet volt, amely a következő iskolákból állt: Tudományos Gazdasági Iskola, Parasztiskola, Pristaldeum, Erdésziskola, Kertésziskola, Ménesmester- és lovásziskola, Mérnökiskola, Gazdasszonyképző Iskola.

A Georgikon kezdetben külön könyvtárral nem bírt, de a grófi család könyvtára (gyűjteménye?) rendelkezésre állt. A könyvtár bővítése, fejlesztése is bizonyítja, hogy a Festetics családnak fontos volt az oktatás és a műveltetés. Festetics I. György volt az, aki a könyvtár egész épületszárnyát megépítette, Rantz János György uradalmi építész segítségével. Nem csak a könyvek, hanem a könyvtár kinézete miatt is érdemes volt ellátogatni ide:

A szlavóniai tölgyből készült klasszicista stílusú könyvállványok és a galéria a kor legszebb magyar műipari alkotásai közé tartoznak.

– hangzik a könyvtár hivatalos leírása.

A nagykönyvtár (helikonkastély.hu)

Festetics I. György a könyvtárban megtalálható könyvek számát megötszörözte, és nem csak magyar nyelvű munkákkal töltötte fel a polcokat. A könyvtár így egy szakkönyvtári feladatkört is betöltött, hiszen figyelemmel a tanárok tudományos működésére az egykorú német és francia nyelvű gazdasági irodalom minden valamire való művét megszerezte és a gazdasági folyóiratokra is előfizetett. Nem hiába alkalmaztak könyvtárost is, hiszen a könyvtár értéke rendkívüli volt. Amikor Festetics I. György a kastélyt kibővítette, külön könyvtártermet építtetett, belső berendezésével Kerbl János keszthelyi asztalosmestert bízta meg. Ez a könyvtári berendezés található meg mind a mai napig a kastélyban.

Az intézményhez köthető a Helikoni ünnepség is. Csak úgy, mint a Georgikon név, ez is az ókorba nyúlik vissza, hiszen a Helikon-hegy volt a múzsák lakhelye. Az ünnepség emiatt is, valamint Festetics I. György szabadkőműves neve, ami a Helikon testvér volt, kapta a Helikon nevet. Az ünnepséget ötször rendezték meg, az ötödik, egyben utólsó Helikonra 1819. február 16-án került sor. Cséby Géza így írt az ünnepségről:

A keszthelyi Helikon megrendezésével ünnepi hagyomány született és kultuszhellyé vált az addig poros városka.” (Cséby 2013, 174.)

A 2018-as Helikoni Ünnepségek során gróf Festetics I. György szobra is kapott egy sálat ami az ünnepség logójával és címével van ellátva (www.helikoniunnepsegek.hu)

Az ünnepségen a Georgikon hallgatói, a líceum és a gimnázium diákjai vettek részt. Az ünnepség egyben egy megmérettetés volt a diákok között, valamint lehetőség a tanulásra és fejlődésre is. De sok, a kor híres irodalmára, tudósa és befolyásos embere is részt vett, így nem csak egy ünnep volt, hanem kíváló alkalom a diákoknak találkozni olyan emberekkel, akik nagy hatással lehettek rájuk. Festetics I. György kapcsolatban állt Berzsenyivel, Kazinczyval, Kisfaludyval (Himfyvel), de Asbóthal is akinek köszönhetően sok emberhez eljutottak a meghívók. A vendégek között sok szabadkőműves is volt, mint például Horváth Ádám, Pászthory Sándor vagy Nagyváthy János is.

Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor (Himfy) valamint Dukai Takács Judit voltak azok, akikre a Helikoni ünnepség az irodalmi részét alapozta. Mindannyian nem csak a grófhoz köthetőek, hanem Keszthelyhez is. Erről is ad tanúbizonyságot, Dukai Takács Judit levele:

September elején tehát meg tettem udvarlásomat a’ Gróffi Háznál […] mind el kellett mondanom a’ Gróffnak [t. i. Festeticsnek] az Öregebb ’s Ifjabb Poetáink neveiket kétség kivül azt akarta meg tudni ha én esmérem e? őket […] invitált többszerre is, különösen pedig meg kivánta fogadásomat hogy a’ Georgikonba el megyek fát ültetni, melly Ünnepre úgy mond invitálni fogja Berzsenyit és Himfyt ’s azt a’ helyet Magyar Heliconnak nevezi.”. (Dukai Takács Judit ­– Döbrentei Gábornak, Duka, 1815. nov. 1. MTAK Kt. M. Irod. Lev. 4-r 55/II.387/v – 388/r fol.)

A faültetés nem csak Dukai Takács Judit levele miatt megemlítendő, hanem egyfajta fordulópontját jelképezi a gróf és Kazinczy kapcsolatának, amely akár nevezhető hullámzónak is. A kettejük ellentéte 1802. december 3-án kezdődött egy levéllel, amit Kazinczy címzett a grófnak, és 500 forintot kért tőle, azonban ezt nem adták meg neki. Az elutasítás oka az udvarral való már jó viszonya volt Festeticsnek és az udvar számára Kazinczy túl gyanús, és furcsa volt. Tovább fokozta az ellentétjüket a magyar nyelv ügyében hangoztatott ellentétes véleményük is. Kazinczy egyik levelében a grófot “Füttyös Gyurinak” nevezte, mivel szerinte a cselédei így gúnyolták őt. Az már szinte csak egy szimbolikus jelentőséggel bírt, hogy a gróf nem hívta meg a költőt az első Helikoni ünnepségre.
Kettejük viszonya azonban szintén a Georgikonhoz és a faültetéshez köthető, amikor Festetics I. György, Kazinczy Ferenc és Csokonai Vitéz Mihály tiszteletére ültetett fákat a Georgikon kertjében, és Kazinczy levélben fejti ki meghatódottságát a tett miatt. Úgy látszik, a Georgikon, még ha nem is maga az intézmény, de mint helyszín, közrejátszott a békítésben a gróf és a költő között.

Kazinczy Ferenc portré, Donát János munkája, 1812 (Magyar Nemzeti Múzeum)

 

Zárszó

Festetics I. György halála után az intézmény egészen az 1848-49-es szabadságharcig működött, azonban be kellett zárni, mivel a diákok és a tanárok csatlakoztak a szabadságharchoz az udvar ellen. Azonban 1865-ben újra megnyitotta kapuit, de már mint Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet, 1905-től akadémiai, 1962-ben főiskolai, majd 1970-ben egyetemi rangot kapott az intézet. Ma már a Pannon Egyetem Georgikon Karaként működik és a Georgikont nevezik elődjüknek és folytatják a Festetics I. György által megálmodott célok elérését.

Keszthely városában sétálva több helyen is találhatunk gróf Festetics I. György tiszteletére emelt szobrot, emlékhelyet. A Fő téren 1902-ben avatták fel Lukácsy Lajos által megvalósított Festetics szobrot, majd 1921 és 1932-ben Helikoni Ünnepeket is tartottak. Majd 1994-ben Marton László által készített Festetics mellszobrot avattak a hévízi gyógyfürdőkórház parkjában, illetve Farkas Ferenc szobrászművésznek köszönhetően 2006-ban újabb szoborral bővült a város.

Gróf Festetics I. György szobrát születésének 250. évfordulója alkalmából, 2005-ben avatták fel Keszthely városközpontjában. Farkas Ferenc – Herman Lipót-díjas szobrászművész – készítette (www.keszthely.hu)

 

Felhasznált irodalom

Cséby Géza: Gróf Festetics György helye a magyar művelődéstörténetben. Doktori (Ph.D.) értekezés, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Szeged, 2013.

Cséby Géza: A Keszthelyi Helikoni Ünnepségek rövid története 1817-1819-ig.

Cséby Géza: Kazinczy és Festetics kapcsolata a Helikonok tükrében. Előadás, elhangzott Kazinczy Ferenc születésének 250. évforduóján rendezett emlékülésen, a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárban, 2009.

Galambos István: A Festeticsek alkonya. A keszthelyi Festetics-birtokok felosztása 1945-ben. Rubicon, 2015/11. 38–45.

Georgikon 200. II. Adattár 1797-2000. Emlékkönyv a Georgikon alapításának 200. évfordulójára. Keszthely, 2001.

Hász-Fehér Katalin: A keszthelyi Helikon-ünnepség a XIX. század elején. In: Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok. Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvei 9. Budapest, 2000.

Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlatok Festetics Györgyről. In: Századok 2006/6. 1341–1375.

Kurucz György: Keszthely grófja – Festetics György. Corvina, Budapest, 2013.

Lukács Gábor: A Festetics-birtok gazdálkodási és vezetési reformja a XVIII. század végén. Doktori (Ph.D.) értekezés, Keszthely, 2009.

Négyesy László: Gróf Festetics György a magyar irodalomban. Keszthelyi Helikon,  Keszthely, 1925.

Sági Károly: Adatok Festetics György és munkássága értékeléséhez. In: Veszprémi Megyei Múzeumok Közleményei, 1967/6., 329–341.

Stohl Róbert: Festetics László neveltetéséről. Lymbus, 2008. 211–233. Szántó Imre: Keszthely úrbéri viszonyai a Festeticsek földesurasága idején 1739-1848. Szeged, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae Acta Historica, 1984.

Virgil: Georgics. Translated by Peter Fallon. Introduction and Notes by Elaine Fantham. Oxford, Oxford University Press, 2006.

Csák Krisztina

Ezt olvastad?

Szilágyi Adrienn 2010-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem földrajz–történelem tanári szakpárján, majd 2016-ban az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájában megvédte