Figyelem! Konferenciák közelednek

Országjáró rovatunkban ma a konferenciák kerülnek a középpontba. 2017 sem telhet el szimpóziumok nélkül, mondhatni a konferenciák időszaka még csak most következik. Kaposváron és Szegeden még márciusban rendeznek konferenciát, Hajdúnánáson pedig a nyár folyamán kettőt, melyekre még most is lehet jelentkezni.

Programajánlók

A MNL Somogy Megyei Levéltára idén rendezi a nagy múlttal rendelkező XXXVIII. Somogyi Levéltári Napot. 2013-ban Települések és monográfiák a 20. században, 2014-ben Zsidósors a Kárpát-medence délnyugati szegletében (A 18. századtól 1945-ig), címmel rendezték meg az eseményt, számos tudományos előadásnak teret adva. 2016-ban Bősze Sándor, a levéltár 2014-ben elhunyt igazgatójára emlékeztek A kisiparosoktól Rijeka történetéig címmel, ami az Előadások dr. Bősze Sándor levéltár-igazgató kutatási témáiból alcímből rögtön kiderül, és választ ad az elsőre eklektikus főcímre.

2017. március 21-én a régió és az első világháború kapcsolódási pontjait keresik, Somogy megye és az I. világháború címet adva a diskurzusnak. A levéltár munkatársain kívül az előadók között találjuk Pintér Tamást a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnökét, vagy a szegedi, kaposvári és az egri egyetem kutatóit. A rendezvény minden érdeklődő számára nyílt, délelőtt 9 órától mondja köszöntőjét Ö. Kovács József az MNL főigazgató-helyettese. A részletes program eseménynaptárunkban található.


Bősze Sándor levéltár-igazgató a 2014-es Levéltári Napon
Kép forrása: MNL SML

Szegeden, ha nem is akkora, de hagyománnyal bíró konferenciát szerveztek 2017. március 29–30-ra. A vendéglátó az SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, az MTA – SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, társszervező pedig az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Kaufmann Dávid Zsidó Kultúrakutató Csoportja. A család egykor és ma konferencia sorozat negyedik állomásának a SZTE BTK Kari konferenciaterem és a „Bálint Sándor” terem ad helyet. Egy korábbi konferencia felhívásának segítségével adhatjuk meg az alaphangot a rendezvényhez:

„A család funkcióit megőrzi, éveinkben azonban hatalmas változásokon is átmegy. A 19. és 20. század fordulójáig a család maga volt a tekintélyelvű társadalom leképeződése. Ma a család sokféle mintája él egymás mellett. E minták egyszerre segítik egymás érvényesülését, miközben egyidejűleg akaratlanul versengenek is egymással. A család egyszerre a társadalmi emancipáció és a társadalmi elbizonytalanodás színtere.”

Az előadók öt szekcióban mutatják be kutatásaikat, melyek „A család az elmélet és az ideológia erőterében”, „Vallás, rítus, hagyomány”, „Családtörténet, családmodellek”, „Családvédelem, család és nevelés”,  valamint a „Család és elit” hívószavakat kapták. A részletes program ide kattintva, naptárunkban olvasható.

Konferenciafelhívások

Hajdúnánáson is évek óta azon dolgoznak, hogy két állandó konferenciadátumot véssenek be a régiótörténet iránt érdeklődők naptárába. Az egyik a kora nyári, júniusi konferencia, melynek tematikája modern kor történetéhez áll közel, és mindig igyekszik reflektálni a ma történéseire. 2012-ben „Kitaszítottak” Emberek, sorsok, politika a xx. század közepének Magyarországán”, 2013-ban a „Vidék és város: ellentétek és kölcsönhatások a 20. századi Magyarországon” című szimpózium zajlott le. Ez utóbbi konferencián megtartott előadások anyagát nemrégiben ismertette portálunkon Somogyi László. Egy évvel később a Nagy Háború centenáriumához kapcsolódva vizsgálták a magyar vidéket. 2015-ben a Föld-Parasztság-Agrárium háromszögét járták körül, a 2016-os konferencia a történeti migráció, és a vándorlás antropológiai, néprajzi hatásait vizsgálta és „Népvándorlás és migráció a történelemben – Határváltozások és népmozgások Magyarországon a 20. század első felében”

2017-ben Hajdúnánás Város Önkormányzata a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi Tanszék, és az MTA–DE Néprajzi Kutatócsoport közreműködésben konferenciát rendez „Forradalmak évszázada. Forradalmak, ellenforradalmak, rendszerváltások és a magyar vidék” címmel. A konferenciára olyan történelmi, néprajzi, irodalmi témájú előadásokat várnak a szervezők, amelyek az 1918/19-es évek forradalmaival, vagy az 1945 utáni politikai átalakulással, vagy az 1956-os forradalommal és az azt követő megtorlásokkal, vagy az 1989/90-es rendszerváltozással foglalkoznak, elsősorban a magyar vidék története szempontjából. A konferencia időpontja 2017. június 16. lesz, helyszíne pedig Hajdúnánás, a Polgármesteri Hivatal.

A részvétel tehát mindenki számára nyitott, a konferenciára az előadás címével és egy rövid 8-10 soros rezümével lehet jelentkezni, amelyet az egyik szervezőnek, Dr. Barta Róbert tanszékvezető, egyetemi docensnek (Debreceni Egyetem Egyetemes Történeti Tanszék) kell megküldeni a barta.robert[@]arts.unideb.hu címre 2017. április 7-ig. A konferencia előadói számára szállást és ellátást biztosítanak a szervezők.


Kép az őszirózsás forradalom időszakából
Kép forrása: Csepel.info

Hajdúnánáson a nyár második felében sem maradnak program nélkül a történelembarátok. A Hajdúk Világtalálkozójához kapcsolódva központba a város alapítóinak, a hajdúk történetét helyezi. A hagyomány 2014-ben A hajdúk nyomában c. konferenciával kezdődött, 2016-ban pedig már két kötet is napvilágot látott három év tudományos előadásaiból.

Idén a szervezők a konferencia tematikájában is szorosabban kívánnak kapcsolódni a Reformáció Emlékévéhez. 2017. október 31-én lesz 500 éve, hogy Luther Márton közzé tette hittételeit. A protestantizmus szellemében az Erdélyi Fejedelemség a 16–17. században két pogány között igyekeztek megőrizni a magyar nemzet jogfolytonosságát. Bocskai fejedelem hajdúi is az új hitben alapították meg kerületeiket a mai Hajdúság területén. A régió életében mindig nagy szerepet játszott a református vallás őrzése. A Kálvinista Róma szomszédságában Hajdúnánáson is a református egyház jelentette a kultúra és a művelődés forrását. A városban 1656-tól a debreceni Kollégium partikulájaként Szenczi Márton rektor vezetésével működött iskola. Külön jelentőséggel bír, hogy az 2015/16-os tanévtől – 67 év után – újra református egyházi fenntartásba került ennek az iskolának jogutódja a Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium.


Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium épülete
Kép forrása: Hajdúnánás.hu

A szervezők célja, hogy az egyre magasabb színvonalú katonai hagyományőrző fesztivál a Hajdúk Világtalálkozója minőségét tovább javítsák tudományos háttérkutatásokkal. A rendszeresen megjelenő hagyományőrző csoportok történelmi felkészültségéhez ugyan nem férhet kétség, azonban a legújabb had-, viselet-, és életmód történeti kutatások eredményei még inkább autentikussá tehetik megjelenésüket, műsorukat. Nem titkolt célja, a város vezetésének, hogy rövidtávon egy autentikus, a korszakhoz mindenben igazodó, élő hajdú falut hozzanak létre, mely teret ad majd az éves világtalálkozóknak és az év más napjain is látogatható lehet.

Mindezek szellemében 2017. augusztus 4-re “Tebenned bíztunk eleitől fogva..” Szimpózium a hajdú identitás és a reformáció kapcsolatáról címmelt udományos konferenciát hirdet a város önkormányzata, mely mindenki számára nyílt, és a részvétel ingyenes. A szervezők várják azon kutatók jelentkezését, akik egy-egy 15-20 perces előadásban az alábbi témákban tudják bemutatni kutatásaikat:

  • Vallás és politika kapcsolata a 16-17. századi Erdélyben és az Alföldön
  • Hajdúk és a reformáció
  • Ellenreformáció elleni lépések a Tiszántúlon
  • Egyházi oktatás története a Hajdúságban
  • A vallás megjelenése a „hajdú” identitásban régen és ma
  • 17. századi hajdú településszerkezet, erődítéstechnika, hadszervezet, hadviselés, táplálkozástörténet, viselettörténet, gazdaságtörténet és mindennapi élet témákban.

Jelentkezéseket fogadják a történelem, néprajz, pedagógia, teológia és a könyvtártudomány területeiről is, nem csak 16-17. századi témákból.  A szervezőbizottságnak módjában áll a jelentkező előadók szállásáról, ellátásáról és útiköltségének térítéséről is gondoskodni. A jelentkezés határideje 2017. április 30. (vasárnap) A jelentkezést a hajdukonferencia2015[@]gmail.com e-mail címen tehetik meg az előadás címével és egy rövid 8-10 soros rezümével.

 

Ezt olvastad?

A Bécs még várhat című kötet után újabb Kamen Nevenkin munkát tarthatnak kezükben a második világháború eseményi után érdeklődő olvasók.