Főállásban diploma előtt?
Mit tehetek hallgatóként, hogy szakmában maradjak? Hogyan épülhet karrier már az egyetem alatt? Merre érdemes orientálódni annak érdekében, hogy minél hamarabb megtaláljam helyemet a szűkebb vagy tágabb értelemben vett szakmai közegben? Egyáltalán: lehet dolgozni főállásban diploma előtt?
Az egyetemi hallgatókban gyakran merülnek fel ilyen és ehhez hasonló kérdések már tanulmányaik során is. Így van ez a bölcsészhallgatók esetében is, akik legtöbb esetben szakmai gyakorlatuk során találkoznak először munkahelyi környezetben a szakma lehetőségeivel. Egy történész, régész vagy művészettörténész hallgató hogyan tud elhelyezkedni szakmában, ha még nincs meg a diplomája? Ha nem csak szakmai gyakorlatban gondolkodik, akkor tud esetleg főállást vállalni egyetemi tanulmányai során, és ha igen, ez hogy férhet bele az idejébe? Érdemes ilyen irányban keresgélnie?
Az Open History és a Kubinyi András Történész Műhely (PPKE BTK) november 6-i kerekasztalán erről beszélgetett Bayer Árpád (Open History) négy, nappali tagozatos hallgatóként főállást vállaló hallgatóval: Csörögi Anikó Lillával (művészettörténet MA, PPKE BTK – művészettörténész, axioart), Makra Mónikával (történelem MA, KRE BTK – kiállítóhely-koordinátor, MNM Málenkij Robot Emlékhely), Pátkai Ádámmal (régészet PhD, PPKE BTK – régész, Laczkó Dezső Múzeum) és Varga Mátyással (történelem MA, PPKE BTK – levéltári asszisztens, Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár) a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán.
A baráti hangulatú és hasznos, közel kétórás beszélgetésen a kerekasztal tagjai és a moderátor jól meg tudták szólítani az elsősorban a történelemmel foglalkozó (történész, régész, levéltáros, művészettörténész) egyetemi hallgatóságot, a közönség soraiból több kérdés elhangzott a beszélgetés során és végén is. A beszélgetés alapvetően két irányban indult el: először is azzal kapcsolatban kérdezte Bayer Árpád a kerekasztal résztvevőit, hogy hogyan és miért kezdtek el dolgozni egyetemi tanulmányaik alatt, ők keresték a lehetőséget, vagy őket keresték, illetve, hogy milyen motivációik voltak. A másik kiinduló az volt, hogy hogyan tudják összehangolni a munkájukat az egyetemi tanulmányaikkal, mennyire működik a kettő párhuzamosan, és milyen előnyei és hátrányai vannak ennek a helyzetnek.
Akit foglalkoztatnak a feltett kérdések, illetve érdeklődik a téma iránt, és kíváncsi lenne az eseményen feltárt válaszokra, az megnézheti az eseményről készült felvétel rövidített változatát az alábbi videóban, melyet tematikusan a következőképp jelöltünk meg:
A teljes videót itt tudják megtekinteni, ha pedig az egyes témák érdeklik: 1:05 Bemutatkozás 7:23 Egyetem és munka – hogyan indult? 16:25 Magánszféra és szakma 29:40 Szakmai karrier – mi kell hozzá? 38:29 Mennyire számít a szakmai tudás? 44:32 Az első tapasztalatok 53:23 Hogyan segíti egymást munka és egyetem? 1:04:07 Mit tanultál? 1:09:11 Kérdések, vita
Ezt olvastad?
További cikkek
A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története
Kossuth Lajos elfogyott regimentje. A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története címmel, rendhagyó kiállítás nyílt március 13-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. Rendhagyó, mert az időszaki […]
NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban
2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A csatlakozás 25. évfordulójára összehívott beszélgetés vendégei Dunay Pál (Eötvös Loránd […]
Közel 80 éve történt… – bemutatták a Gulág- és Gupvikutató Intézet első kiadványát
2024. február 24-én, a Kárpátaljai Szövetség székházában mutatták be a Közel 80 éve történt című tanulmánykötetet, a Gulág- és Gupvikutató Intézet első kiadványát. A kötet a Kárpát-medence teljes területéről, így […]
Előző cikk
A „karácsonyi ördög”: Krampusz alakja a német és az angolszász kultúrkörben
A barna vagy fekete szőrű, kecske szarvú, hosszú hegyes nyelvű, gyerekeket ijesztgető és büntető lény, a Krampusz az évszázadok során a Mikulás elmaradhatatlan társává nőtte ki magát Közép-Európa egyes vidékein. […]