Forradalmi filmkockák – 1956 a mozivásznon

Az 1956. október 23.-i forradalom és szabadságharc eseményei számos művészeti alkotás ihletői lettek. Jelen írásunk a játékfilmeket gyűjti össze annak érdekében, hogy felkeltse a figyelmet az elfeledett vagy kevéssé ismert alkotások iránt.

  1. Éjfélkor (1957)

Az éppen 90 esztendeje született Révész György Éjfélkor (1957) című filmje 1956 szilveszterén játszódik. Károly János színészt és balett-táncosnő feleségét, Vikit éppen tihanyi nászútjukon éri el a forradalom híre. Mire hazaérnek kiderül, hogy Viki édesanyja már Bécsben várja őket. Míg a zsidó származása miatt korábban mellőzött táncosnő az emigrálásban látja karrierje rendeződésének egyetlen esélyét, férjét mindene Magyarországhoz köti.


Részlet az Éjfélkor című filmből
(Forrás: Port.hu)

  1. A budapesti rém (1958)

Az amerikai filmdrámában Földessy tábornok lánya, a kommunista Marika beleszeret a liberális gondolkodású Tolnai Károlyba, egy egyetemi tanár fiába. A szerelem ellenére politikai nézetkülönbségük mindvégig súlyos konfliktusforrás marad közöttük. A címbeli rém Zágon Ottó ezredes, aki rettegésben tartotta Budapest polgárait. Az alkotók a hitelesség erősítése érdekében számos archív felvételt is beépítettek.


Részlet A budapesti rém című filmből (Forrás: Port.hu)

  1. Tegnap (1959)
  2. Virrad (1959)

A Kádár-rendszer első igazi filmjeiként tartják számon Keleti Márton alkotásait. Közös vonásuk, hogy a felkelők megzabolásán fáradozó szereplők oldaláról láttatják az eseményeket, amelyeket már az ellenforradalmi jelzővel illetik. A Tegnap című filmben egy apát és egy fiút ismerhetünk meg. A fiú, Csendes hadnagy Pesten lép fel a forradalmár ellen. Nem kis lelki tusát okoz neki gyerekkori barátjának, Szusza-Kisnek átállása. Az apa falujában a szövetkezet vagyonának védelmére kel, amit a volt földesúr, Mácsay akar széthordani. A tanácsért hazatérő fiúnak ki kell szabadítania időközben fogságba eső apját, hogy aztán együtt őrködhessenek a szövetkezeti raktárnál. A Virrad őrmestere felfegyverzett munkások és a szovjet hadsereg segítségével lesz úrrá a gyári zendülésen.

  1. Az utazás (1959)

A George Tábori forgatókönyve alapján készült film Magyarországon játszódik, 1956 utolsó napjaiban.  A Szurov őrnagy vezette határőrség feltartóztatja a semleges külföldiekből álló csoportot. Az egyik angol hölgy elbűvöli az őrnagyot, aki azt sejti, hogy forradalmár rejtőzik a csapatban.

  1. Az arcnélküli város (1960)

Fejér Tamás drámája 1956 novemberében játszódik egy bányászvárosban. A rendteremtésre érkező Takács ezredes találkozik a munkástanács elnökévé lett régi ismerősével, Pallóssal, aki Müllerrel együtt sztrájkot hirdet. Réti és brigádja mégis lemegy dolgozni. Miután a kitört verekedés során Pallós életét veszti, Müller gyásztüntetést szervez. Takács kideríti, hogy nem a gyanúsított Réti, hanem a magát Galetta mérnöknek kiadó antikommunista Gellei követte el a gyilkosságot.

  1. Hajnalban meghalnak az álmok (1961)

Enrico Gras és Mario Craveri olasz filmdrámájának alapjául a Corriere della Sera híres író-újságírója, Indro Montanelli magyar forradalom idején szerzett személyes élményei szolgáltak. A történet öt, különböző életkorú és politikai nézetet valló olasz riporter egyetlen óráját mutatja be, amelyet 1956. november 4-én egy budapesti szállodában töltöttek. A szovjet tankok zajára a korábbi gondtalan együttlét egy csapásra megszűnik, világnézeti különbségek, elfojtott személyes sérelmek, félelmek pattannak a felszínre.


Részlet a Hajnalban meghalnak az álmok című filmből
(Forrás: Port.hu)

  1. Párbeszéd (1963)

Barna Judit a koncentrációs tábort túlélve ismerkedett meg az 1945 előtt illegális pártmunkát végző Horváth Lászlóval. Nem sok időt tölthetnek el boldog házasságban, mert koholt vádak alapján László börtönbe kerül. Judit igyekszik helyt állni munkahelyén és kitartani magányában, de végül felújítja kapcsolatát diákkori szerelmével, Sándorral. Négy év elteltével azonban Lászlót rehabilitálják, elhagyhatja a börtönt. Az 1956-os eseményeket követően találkoznak, hogy egy hosszú dialógus keretében tisztázni próbálják kapcsolatukat, amelyben már nehéz megtalálni az elvesztett harmóniát. A film Ha volna valaki című betétdala kultikussá vált Gara György előadásában.

  1. Húsz óra (1965)

Fábri Zoltán Sánta Ferenc regénye nyomán a magyar paraszti társadalom húszesztendőnyi sérelmét sűrítette Húsz óra című művébe. Egy riporter húsz órát tölt egy faluban, ahol négy, egykori cseléd története bontakozik ki előtte. Jóskából téeszelnök lett, aki Kiskovácsot kirúgatta az egyetemről, 1956-ban pedig az ávós Varga ellen vezette az embereket. A forradalom után Varga rendet akart tenni, de tévedésből az ártatlan Kocsis Bénit lőtte le az ajtón keresztül. Ezután elköltözött a faluból, de az emlékek makacs dolgok.


Részlet a Húsz óra című filmből
(Forrás: Port.hu)

  1. Apa – Egy hit naplója (1966)

Részben személyes élmények alapján vetette papírra Szabó István filmjének forgatókönyvét, amely 2000-ben szerepelt a magyar filmek top 12-es listáján. 1945-ben veszítette el édesapját Takó Bence. Mindössze három emléke van róla, mégis élete során legendás hőssé növekszik emlékezetében, aki élete nehéz helyzeteiben átsegíti. Bence az 1956-os forradalmi forgatagban is az általa kreált hős apaképnek kíván megfelelni felesleges hőstetteivel. Lassan kénytelen ráébredni, hogy önerejéből kell megbirkóznia a valósággal.


Orosz István: Apa. A mozi születésének századik évfordulójára kiadott reprezentatív kiállítású

grafikai albumból. Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest, 1995.
(Forrás: Mandarchiv.hu)

  1. Tízezer nap (1967)

A Húsz órához hasonlóan a magyar parasztság sorsát ábrázolja Kósa Ferenc alkotása. A Széles család példáján keresztül ismerhetjük meg a felszabadulást követő politikai miliőt, a forradalom okozta válságot. Ez az első alkotás, amely forradalomként aposztrofálja az 1956-os eseményeket. A történet kulcs motívuma Széles és a szegényparasztból pártfunkcionáriussá emelkedő Bánó Fülöp barátsága.

  1. Szerelem (1971)

Déry Tibor Szerelem és Két asszony című novellái alapján a film forgatókönyvét Bacsó Péter írta. Déry 1963-ban adta ki kötetét, abban az évben, amikor amnesztiát kapott. Korábban nyolc évig ült börtönben 1956-os tevékenysége és a Kádár-kormánnyal szembeni állásfoglalásai miatt. Makk Károly munkáját minden idők egyik legszebb magyar filmalkotásaként tartják számon. Az 1950-es években játszódó történetben Luca, a fiatal tanárnő állhatatosan várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét. A régi barátok elmaradoznak mellőle. Luca gondozza anyósát és elszántan hiteti el vele, hogy fia Amerikában forgat filmet. A két nő kapcsolata ugyanazon férfi szeretetén alapszik. Két generáció, két világ, a békeidők és a forradalom utáni hazug világ egymás mellett élése jelenik meg. A film érdekessége, hogy a férfi főszerepet játszó Darvas Iván maga is börtönben ült 22 hónapig a forradalom után, így saját maga szabadulását játszhatta el.


Részlet a Szerelem című filmből
(Forrás: Port.hu)

  1. A ménesgazda (1978)

A Gáll István regényén alapuló történetben az iskolázatlan Busó János kerül a ménestelep élére. Az 1950-es évek nyomasztó hangulatát bemutató filmben a lótenyésztésben jártas tisztek és a hatalom által delegált Busó elmérgesedő konfliktusának stációit kísérhetjük végig.

  1. Angi Vera (1978)

Gábor Pál filmjének főszereplője segédápolónő, aki szókimondóan bírálja munkahelyi körülményeit. Megzabolázása érdekében a vezetés pártiskolába küldi, ahol a keményvonalas Traján Anna mentorálása mellett kell tanulnia.


Az Angi Vera című film plakátja
(Forrás: Plakátfiú)

  1. Megáll az idő (1981)

Gothár Péter és Bereményi Géza 1981-es filmalkotása az 1960-as évek fiatalságáról, az 1956-os megtorlásokat követő ocsúdásról. A film megtekintéséhez vagy újra megtekintéséhez korábban Bern Andrea Allina Hangok a keszonból című cikkében csinált kedvet és villantott fel szempontokat Olvasóink számára.

  1. Szerencsés Dániel (1983)

A menni vagy maradni dilemmát boncolgató magyar művek közül a legjobbként tartják számon Sándor Pál filmjét. Szerencsés Dániel és barátja, Angeli Gyuri 1956-ban úgy határoznak, hogy elhagyják Magyarországot. Előbbi Amerikába készülő szerelme, Mariann után siet, utóbbinak menekülnie kell. Egy a nyugati határ közelében álló szállodában várakoznak a teherautóra, amely majd átviszi őket Ausztriába.


Részlet a Szerencsés Dániel című filmből
(Forrás: Port.hu)

  1. Kiáltás és kiáltás (1987)

Kézdi-Kovács Zsolt filmjében a Vágóhídon dolgozik az elvált Mária és Károly, akit 1956-ban hagyott el a felesége. Kapcsolatukat titkolniuk kell, mert egyik kollégájuk Mária korábbi szeretője. Mikor a szerelmesek kivesznek néhány nap szabadságot és elutaznak a Mátrába, egy éjszaka férfiak törnek rájuk és a féltékeny exszerető, aki történetesen egykor ÁVH-s tiszt volt, félholtra veri Gelencsért. A veréstől agykárosodást szenvedett Károly intézetbe kerül, amelynek udvarán két év múlva, a brutális tiszt feleségeként látja viszont szerelmét.


Részlet a Kiáltás és kiáltás című filmből
(Forrás: Port.hu)

  1. Szamárköhögés (1987)

Elmesélni azokat a valóságos és képzeletbeli füleseket, amelyeket – talán nem hangzik túl szerénytelenül – egy korosztály, egy generáció kapott kamaszkora küszöbén. 1956 októberének–novemberének három hete – öt arculcsapás története…” – nyilatkozta egy alkalommal Gárdos Péter filmje kapcsán. A forradalom heteit egy budapesti társasházban élő család szemszögéből látjuk, amely nem kíván belefolyni az eseményekbe, csak szeretné túlélni. A gyerekek, Tomi és Annamari élete rendkívül izgalmassá válik, hiszen nem kell iskolába menniük.


Részlet a Szamárköhögés című filmből
(Forrás: Port.hu)

  1. A másik ember (1987)

Kósa Ferenc kétrészes filmje a Bojtár család történetét mutatja be. Az első részben Bojtár Antal 1944 őszén barátjával együtt megmenekül katonai egységétől, miután ukrán partizánok egy csapata rajtuk üt. Egy németbarát csapat fogságába kerülnek, és a szabadulásnak ára van. A második részben a fiút látjuk 1956-ban, mint az egyetemi kollégium forradalmi bizottságának képviselőjelöltjét. Édesapja békepárti végrendelete értelmében nem fogadja el a megbízást. Annak ellenére sem vesz részt a fegyveres harcokban, hogy a forradalom ideológiájával szimpatizál.

  1. Eldorádó (1988)

Bereményi Géza korai Eperjes Károly trilógiájának második része ez az alkotás. Főszereplője Monori, a piackirály, akinek életfilozófiája, hogy egy rúd arany mindent megold. 1945-ben ennek jegyében eléri, hogy számára nem szimpatikus veje eltűnjön lánya mellől. 1950-ben Rákosiék idején a piac haldoklik, a Monori birodalom repedezik. Diftériás unokájának kétségbeesve próbál megfelelő orvost vásárolni. 1956-ban Monori már gyengélkedik és az unokán a sor, hogy a nagyapának orvost szerezzen. A megfakult piackirály kísérletet tesz arra, hogy családját külföldre juttassa. A megváltozott viszonyok között, amikor emberek harcolnak egymás ellen az utcán az aranyrúd mit sem ér, a szükséges kapcsolatokat nem lehet megvenni rajta.


Részlet az Eldorádó című filmből
(Forrás: Port.hu)

  1. Telitalálat (1989)

Kardos Sándor és Szabó Illés filmjében Hackspacher Bélának 12-ese van a totón. Nyereményét éppen 1956. október 23-án veheti át. Két ávós kíséri, hogy pénzét a bankba helyezze biztonságba, de útközben tüntetők tessékelik ki az autóból. Mivel a bankok bezártak, Béla úgy határoz, elássa a pénzt. Ebben megakadályozza Pista, a kétes hírű családtag. Meggyőzi rokonát, hogy cseréljék aranyra és valutára a nyereményt. Az uzsoráshoz tartva lelövik Pistát. Hazaérve Béla megtudja, hogy felesége elhagyta és magával vitte a gyerekeket. Megrendülését orvosolandó főhősünk beköltözik a közeli kocsmába, zenészeket hívat, minden arrajáró az ő kontójára mulat. A szovjet csapatok visszatérőben szétlövik a kocsmát, Bélát pedig visszahelyezik targoncavezetőnek.


Részlet a Telitalálat című filmből
(Forrás: Port.hu)

  1. A halálraítélt (1989)

Zsombolyai János filmjének hőse Gergó Ferenc. 1958-ban halálraítéltként börtöncellájában tekint vissza életére. Láthatjuk, miként szeret bele legjobb barátja feleségébe. Akárcsak az Éjfélkor című filmben, a pár itt is a nászúton értesül a forradalomról. Hazatérve maguk is csatlakoznak a felkelők egy akciójához. Gergó letartóztatásáig a híradástechnikai gyár munkástanácsának tagja lesz.

  1. Napló apámnak, anyámnak (1990)

Mészáros Márta Napló-trilógiájának legjobban sikerült részeként értékelik ez az epizódot, amelyben a Moszkvában filmrendezést tanuló Juli csak 1956. november 4. után tud hazatérni. Közben párja, János itthon aktív részese lett a forradalmi eseményeknek, minek okán egy rövid időre Ausztriába emigrálnak. A visszatérést követően szembesülnek csak a ténnyel, hogy a kőkemény felelősségre vonások csak eztán várhatóak. A film érdekessége többek között, hogy először tűnik fel Nagy Imre alakja és a később nemzeti emlékhellyé váló 301-es parcella.


Részlet a Napló anyámnak és apámnak című filmből (Forrás: Port.hu)

  1. Magyar rekviem 1991

A film helyszíne egy budapesti börtön 1958-ban. Az egyik cella hét fősre bővül. Mindenki a kivégzésére vár. A Tengerész, a Kölyök, a Tanár úr, a Cigány, az Őrnagy, Lux és a Néma. Indulatokkal tarkított, klausztrofób mindennapjaikat kihallgatások és groteszk álomképek törik meg. Mindannyian küzdöttek valamiért, amiben hittek, de mindannyian ugyanarra a végre számíthatnak.

  1. Pannon töredék (1998)

Mészöly Miklós Pannon töredék című novelláját vitte filmre Sólyom András. Egy magyar fiú és egy bolgár lány szenvedélyes kapcsolata és a forradalmi események sodrása adják a történet fonalát. A naplótöredékekből felépített cselekmény szokatlan szemszögből láttatja Budapest korabeli mindennapjait.

  1. A temetetlen halott (2004)

A Napló második részét követően sem mondott le Mészáros Márta arról, hogy Nagy Imre alakjának nagyobb teret adjon a filmvásznon. Gyerekkora óta ismerte Nagy Imre lányát és küzdelmét, amit apja rehabilitálásáért folytatott. Filmje az 1956-os miniszterelnök életének utolsó időszakára fókuszál a jugoszláv nagykövetségen töltött napoktól a tárgyaláson át a kivégzéséig. A sok híradórészlet és archív felvétel miatt az alkotás a játékfilm és a dokumentumfilm határmezsgyéjén mozog.


Nagy Imre cellájában A temetetlen halott című filmben
(Forrás: Filmkatalógus)

  1. Ecseri tekercsek (2005)

Az ecseri piacon bukkant egy megszállott amatőr filmes tekercseire Kassai Zoltán filmtechnikus. A felvételek segítségével az 1956-os forradalom 13 napjába nyerhetünk betekintést egy fiatal házaspár (Molnár Anna, Molnár Bálint) és barátaik szemüvegén át. Ünnepek, beszélgetések, szervezkedések vágatlanul. A látottakat Vincze András kommentálja Baló György mikrofonja előtt.

  1. Szabadság, szerelem (2006)

Goda Krisztina filmjét napra pontosan az 1956-os forradalom 50. évfordulóján mutatták be. Akárcsak a 2016 szeptemberében bemutatott dokumentumfilm (A szabadság vihara), ezen alkotás is a forradalmi eseményekkel párhuzamosan zajló melbourne-i olimpiai játékokon résztvevő magyar vízilabda válogatott történetére fókuszál. A fikcióban Karcsi az utcai harcokban találja magát, mert nem tud parancsolni szívének és követi Vikit, a forradalmárlányt.

  1. Budakeszi srácok (2006)

Erdőss Pál filmjének alapjául Kovács István A gyermekkor tündöklete című önéletrajzi regénye szolgált. Igriciben nevelkedett eddig a 10 éves István, mert édesanyja lakásszerzésen fáradozott. Egy templom sekrestyéjét kapta meg lakószobául, így együtt Budakeszire költöznek. Márity Laci egyfajta apafigura, nagytestvér lesz István szemében. Találkozhatunk háborús veteránnal, fellélegző egyházival, a sváb kitelepítésen nyerészkedett tisztekkel, Sztálin és Rákosi kultuszának repedezésével. Koltai Róbert alakítása, mint az orosz nyelv tanára és az úttörő kórus vezetője, kultikus.

  1. Mansfeld (2006)

Szilágyi Andor filmje Mansfeld Péternek, a pesti srácok egyikének állít emléket. Két évvel a forradalom után Mansfeld és társai a Széna téren elesettek emlékére esküt tesznek, hogy a forradalmat újjáélesztik, a hősök képeit megőrzik, Virág Jánost (M. sógorát) kiszabadítják. Számos csíny, köztörvényes bűn elkövetése után vizsgálati fogságba kerülnek. Péter mindent magára vall, a kivégzéssel megvárják, míg betölti 18. életévét.


Mansfeld a börtönben
(Forrás: Filmtett)

  1. A Nap utcai fiúk (2007)

Szomjas György filmjében a pesterzsébeti grundra Juli, a kalauzlány hozza el a forradalom hírét. Gábor, aki szerelmes Juliba rögtön csatlakozik a lányhoz és együtt utaznak a belvárosba, a történések sűrűjébe. Hajnalban a vonuló oroszok a külvárosi fiúkra tüzet nyitnak, minek hatására ők is fegyvert ragadnak. Kiépített védelmi állásaikat a nyugodtabb napokon sem hagyják el, itt szállnak szembe a november 4-én visszatérő ellenséggel.

  1. 56 csepp vér (2007)

Az alkotás az azonos című rockmusical felvételeiből áll, amelyhez Alföldi Róbert és Kaszás Attila összekötő részeket forgatott. Fő mondanivalója, hogy ez a forradalom alapvetően a fiatalok forradalma volt. A Rómeó és Júlia történet egy határmenti településen zajlik, ahol a helyi ÁVÓ parancsnok lányának születésnapjára készülnek. A tiszteletére rendezett bál félbeszakad a kitörő forradalom miatt.


Az 56 csepp vér plakátja
(Forrás: vorosmartyszinhaz.hu)

  1. Csendkút (2007)

Pozsgai Zsolt filmje az 1956-ban mártírhalált halt forradalmárköltőnek, Gérecz Attilának állít emléket. A népi írókhoz tartozó Géreczet, aki a sportban is jeleskedett 1949-ben tartóztatták le közösség elleni izgatásért. Koncepciós perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik. Nem törődik bele sorsába, meg is szökik, de az őt elhagyó kedves árulja el. A fogházban találkozik új szerelmével. A forradalom idején kiszabadítják őket, az utcai harcokban leli halálát.

  1. Kolorádó Kid (2009)

Vágvölgyi B. András filmjének történetét Eörsi István börtönélményeire és az Eörsi László által felkutatott jelentésekre alapozta. A főszereplő, Kreuzer Béla szereti az életet, a nőket és a lovit. Egyik este éppen szokásos társaságával mulat, amikor letartóztatja a titkosrendőrség. Először azt hiszi azért, mert ügyeskedtek a fogadáson. Rövidesen kiderül, hogy a forradalom alatt vállalt szerepe miatt vették elő. Cellatársával, Koltaival való nosztalgiázások nyomán ismerjük meg az előzményeket: miként találkozott Kreuzer Iskinével Rajk László temetésén, miként folytak bele fokozatosan a Corvin köz történéseibe és miként kerültek kapcsolatba Noel Free londoni tudósítóval, aki később könyvében részletesen beszámolva élményeiről, nem kevés fejtörést okozott a név szerint említetteknek.


Kreuzer és Iskiné találkozása a Kolorádó Kidben
(Forrás: Filmtett)

  1. A vizsga (2011)

Bergedy Péter filmjében Jung András szigorúan titkos állományú tiszt 16/1957. belügyminiszteri rendelet értelmében tartandó átvilágítását éppen 1957 szentestéjén végzi egy háromfős bizottság. A szemközti ház egyik lakásából történő megfigyelés a legintimebb pillanatokra is kiterjed. Mikor feltűnik egy ismeretlen nő és lába kél az ügynöklistának, megkezdődik egy macska-egér játék, amelyben mindenki gyanússá válik. Senki nem az, aminek mondja magát. Nem lehet tudni, hogy ki ügynök, ki forradalmár.


A vizsga című film plakátja
(Forrás: Mafab.hu)

  1. Szabadság különjárat (2013)

1956. július 13-án hét civil, köztük Polyák György és Iszák Ferenc a disszidálás egy rendhagyó módját választva, eltérítette a Budapest–Szombathely között közlekedő repülőt és meg sem álltak vele a németországi Ingolstadtig. A „Jé, ott van Győr!” jelszóra induló akciót a légimarshallként a fedélzeten tartózkodó ÁVH tiszt sem tudta megakadályozni. Iszák Ferenc később angol nyelvű Szabadrepülés című regényében adta közre emlékeit, amely nyomán Köbli Norbert megírta az éppen 56 perces magyar tévéfilm forgatókönyvét.


A Szabadság különjárat gépeltérítői (Forrás: Despot.hu)

  1. A berni követ (2014)

Ugyancsak Köbli Norbert formálta forgatókönyvvé A berni követ alapjául szolgáló történetet, amelynek rekonstruálásához állambiztonsági iratokat is felhasznált. 1958. augusztus 16-án 10 óra után nem sokkal két fegyveres magyar emigráns tört be a berni magyar követségre. A túszdráma mellett a film feszültségét adja, hogy jó darabig rejtve marad, hogy a túszejtők mit szeretnének megszerezni Koroknai Mihály nagykövet páncélszekrényéből, továbbá bár a helyi rendfenntartó erők rögvest tudomást szereznek a támadók kilétét illetően, tehetetlenek a követség biztonsági protokollja miatt.


A berni követ DVD borítójának részlete
(Forrás: filmhet.hu)

*

Amellett, hogy 1989 előtt a cenzúra nem hagyta érintetlenül az 1956-os forradalom filmbeli tematizálását, bizonyos részkérdések tekintetében szabad kezet adott. A disszidálás kérdése, az ehhez kapcsolódó menni-maradni dilemma és a magánéletben megvalósítható szabadság témája vezérfonalul szolgáltak több történetszövésben is. A legtöbb film az elkerülő, óvatoskodó stratégiát alkalmazta oly módon, hogy a forradalmi események csak mintegy háttérül szolgáltak az alaptörténethez.

Azok az alkotók, akik túlságosan kritikusan, nyíltan beszéltek az 1956-os eseményekről és a magyar politikai berendezkedés visszásságairól, számíthattak arra, hogy filmjüket nem engedik bemutatni. Kósa Ferenc Tízezer nap című filmje két esztendőt pihent a dobozban, Bacsó Péter A tanú című filmje tízet. Magyar Dezső két filmje (Büntetőexpedíció, Agitátorok) leginkább az 1968-as varsói eseményekre reflektált, mégsem kerülhetett napvilágra. Voltak rendezők, akik indirekt parabolikus ábrázolással tudták a forradalommal kapcsolatos gondolataikat kifejezésre juttatni. Jancsó Miklós Szegénylegények (1965) című filmje, Kósa Ferenc Ítélete (1970) és Nincs idője (1972) a forradalom metaforájának tekinthető, míg utóbbi Hószakadás (1974) című alkotása a Kádár-korszak modelljének tekinthető. Már direktebb módon vállalta az 1956-os áthallásokat Sára Sándor a 80 Huszár (1978) című filmben, ahol a forradalmi tett és a hősiesség ábrázolása volt a legfőbb cél.

1989 után lassan, de megindult egyfajta gyászmunka. Nagyobb őszinteséggel láttatták a filmek a diktatúra eszközrendszerét, ugyanakkor nem alakult ki egységes mítosz 1956-ról. Sok ember él, aki számára közvetlen élmény volt a forradalom, az elnyomó karhatalom és ugyancsak sok ember, aki a Kádár-korszakban szocializálódott, és aki számára nem a diktatórikus berendezkedés volt az elsődleges tapasztalás, hanem nosztalgiával tekint vissza rá. A kollektív emlékezet hiányosságai és egymásnak ellentmondó tapasztalások miatt pedig az események tragikumának ábrázolása nem hihető, ellenszenves és nem bír jelentéssel a filmet befogadók többsége számára.

A játékfilmek mellett mára tucatnyi dokumentumfilm, napló, újabban pedig társasjáték született annak érdekében, hogy az 1956-os forradalom szerves részét képezze azon felnövekvő generációk nemzeti öntudatának, akik számára a forradalom és szabadságharc már jelentés és jelentőség nélküli, mert kikopóban van a családi emlékezetből.

Árvai Tünde

Ezt olvastad?

2017. június 20-án került sor a Történész Sörest utolsó, évadzáró előadására a Klisé Bárban, melynek témája a Francia Idegenlégióban szolgált