Főurak, dinasztiák, királyságok kapcsolódásai

Pécsett a Lengyel Köztársaság Budapest Nagykövetsége, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar és Hallgatói Önkormányzata, illetve a Történész Céh Egyesület támogatásával fiatal kutatók részére 2015. október elsején és másodikán került megrendezésre egy szakmai találkozó a középkori lengyel-magyar kapcsolatokról. A rendezvény előadói és résztvevői Magyarország és Lengyelország mellett Szlovákiából, Németországból, Szerbiából és Franciaországból érkeztek. Ez a felsorolás is mutatja, hogy a két ország kapcsolatainak,- illetve Kelet-Közép-Európa történetének kutatása szerte Európában népszerű. A két napos tanácskozáson öt szekcióban, összesen húsz előadást hallgathattunk meg.

A workshop célja a doktori képzés előtt vagy abban résztvevő hallgatók, doktorjelöltek és post-doktori státuszban álló kutatók szakmai előmenetelének segítése, személyes kapcsolataik bővítése és a szervezésben résztvevő intézmények közti együttműködés elmélyítése volt. Az első szekcióban a két ország 10. és 13. század közötti kapcsolatairól volt szó. Angelika Herucova, a Szlovák Tudományos Akadémia fiatal kutatója előadásában a nádori tisztséget vizsgálta Cseh-, Lengyel-, és Magyar Királyságokban. Rámutatott, hogy bár a nádor pozíciója a hatalmi struktúrában megegyezett ezekben az országokban, de a tisztséget betöltő személyt eltérő módon jelölték az írott forrásokban. Továbbá az egyes országok forrásai segítséget nyújthatnak más országok kutatásához, mivel Aba Sámuelről lengyel forrásokban is találunk utalásokat. Wojciech Kozlowski, a Közép-európai Egyetem kutatója előadásában rávilágított, hogy a 13. század második felében is még elsősorban a dinasztiák kapcsolatairól beszélhetünk, ha a királyságok külkapcsolatait vizsgáljuk, de a főurak kapcsolatai is jelentősek. A középkori Lengyelország és Magyarország tekintetében nyolc keresztházasság volt, amelyből három az uralkodó családok között történt. Barabás Gábor, a Pécsi Tudományegyetem tudományos munkatársa előadásában II. András fia, Kálmán herceg tevékenységéről beszélt a két királyság kapcsolatában, akinek nem csak a felesége volt lengyel, hanem a szepesi ciszterci apátság alapításával hozzájárult a térség hitéletéhez.

Az első nap délelőttjén még két előadást hallgathattunk meg, egyet Andrzej Marzectől Nagy Lajos lengyelországi uralkodásával kapcsolatban, egyet pedig Anna Obara-Pawlowska tartott a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról. Utóbbi prezentációból megtudhattuk, hogy a Magyar féltől elsősorban lovakat és a hozzájuk kapcsolódó termékeket szállítottak nagy arányban a lengyelekhez, de a borkereskedelemre is vannak adatok. Fordított irányban pedig ruhaneműk érkeztek nagyobb mennyiségben.

A konferencia egyik szervezője, Bagi Dániel mint szekcióvezető. (Fotó: Árvai Tünde)

Az első nap második felében a narratív források tükrében vizsgálta a két királyság közti kapcsolatokat egy szekció, egy másik pedig a reprezentáció és hatalom kérdéskörére koncentrált. Előbbi szekcióban elsősorban egy vagy több krónikára koncentráló előadásokat hallhattunk, több esetben módszertani ismertetéssel. Utóbbi szekcióban pedig széles perspektíváját láthattuk az uralkodói reprezentáció és hatalmi kérdések vizsgálatának. Bödő Krisztián, a PTE mesterszakos hallgatója a Szent László kultuszt vizsgálta az Anjouk uralkodói reprezentációjában, s Európa több országából származó freskókat, műalkotásokat elemzett. Marta Graczynska krakkói kutató nagy ívű előadásában a Kelet-Közép-európai katedrálisok építésének okait és építészeti stílusait elemezte. Paul Srodecki pedig egy napjainkban aktuálissá vált kérdés középkori vonatkozásait ismertette, vagyis Európa, mint a kereszténység védőbástyája identitásbeli eredetét. Ehhez kapcsolódóan közreadta legújabb, több száz oldalas, témába vágó könyvét.

Az első nap végén Font Márta professzorasszony tartott egy hosszabb előadást dinasztikus tradíciókról és hatalmi legitimációról Kelet-Közép-Európában címen angolul. Prezentációja nagy számban tartalmazott térképeket, táblázatokat, amelyek révén könnyebben megértették a résztvevők a 10-14. század közötti folyamatokat, s a kérdés komplexitását. A plenáris előadás több ponton kapcsolódott a 10-13. század közötti előadások témáihoz, s kiindulási alapot adott a későbbi évszázadokkal foglalkozó szekciókhoz.

(Fotó: Árvai Tünde)

A második napon a késő középkor lengyel-magyar kapcsolatairól halhattunk előadásokat. Árvai Tünde előadásában a Garai család lengyel kapcsolatait vizsgálta, s több kérdést is kapott a résztvevőktől. Tomas Homola Mátyás Király és a lengyel uralkodók a cseh trónért folytatott küzdelmét ismertette. Novák Ádám pedig egy 1403. évi oklevél eddig feltáratlan részleteiről tartott előadást, az elején kitérve a hungarika kutatások történetére és jelentőségére.

(Fotó: Árvai Tünde)

Az előadásokat követően a Pécsi Egyházmegye és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. támogatásával a konferencia résztvevői felkeresték a pécsi székesegyházat és a püspöki palotát, illetve a Cella Septichorát és a középkori egyetem épületét. A városnézés folyamán többek között Pécs legújabb turisztikai látványosságait is meglátogatta a nemzetközi csoport, mint a székesegyház egyik tornyának kilátóját vagy a püspöki kincstárat.

(Fotó: Árvai Tünde)

Összességében elmondható, hogy az angol nyelvű rendezvény nagyszámú résztvevője egy jó hangulatú, új kutatási eredményeket bemutató és nemzetközi rangú konferencián vehetett részt. Amíg a konferencián egymással, addig a városnézés folyamán a vendéglátó várossal ismerkedhettek meg. Az elhangzott előadásokból angol nyelvű kiadvány megjelentetését tervezik a szervezőt, amely előreláthatóan 2016 folyamán kerül a nyomdába.

Ezt olvastad?

Napjainkban a gyermekek mintegy tíz−tizenöt százaléka él mozaikcsaládban. Régen, a premodern társadalomban kétszer, háromszor ennyien nevelkedtek mostohacsaládban: a kiskorúak egyharmada.