Generációk találkozója az ELTE-n

A járványhelyzet ellenére idén is megrendezték az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskola Modernkori Magyarország Doktori Programjának éves doktorandusz konferenciáját. Habár általában ez a tudományos rendezvény tavasszal van, az idei nem várt események miatt most a Modern Magyarország konferenciára 2020. szeptember 17-én kerülhetett sor az ELTE BTK Kari Tanácstermében. Varga Zsuzsanna tanszékvezető egyetemi tanár és doktori programvezető rövid, de annál találóbb nyitó szavait követően három szekcióra osztva tizenegy előadás hangzott el a szép számban megjelent hallgatóság előtt.  

Varga Zsuzsanna megnyitja az idei doktorandusz konferenciát (Tóth Nikolett fotója)

A konferencia első szekciójában összesen négy doktorandusz tartotta meg előadását Dobszay Tamás szekcióelnökségével. A járványhelyzetre és határzárra való tekintettel közülük rendhagyó módon csupán egy fő tudott megjelenni személyesen, a többiek online vettek részt a konferencia munkájában. Első előadóként Hiába Krisztina, másodéves kárpátaljai PhD-hallgató Sárosoroszi Római Katolikus Egyházközség 19. századi története című előadásában a szülőfalvára vonatkozó, a Szatmárnémeti Püspöki és Káptalani Levéltárban és a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye Püspökségi Levéltárban végzett kutatásainak eredményeit mutatta be.

Hiába Krisztina online előadását közvetlenül követő vita (Tóth Nikolett fotója)

Kiemelkedő érdeklődést váltott ki Bea Csaba negyedéves doktoranduszhallgató előadása, aki a szekció második felszólalójaként előre felvett videó segítségével a Görgei és Vác kapcsolatának reprezentációja a dualizmus kori Vácon című előadását tartotta meg. Ebben az előadó Görgei Artúr főbb váci vonatkozásainak bemutatását tűzte ki célul a dualizmus kori váci sajtó olyan helyi lapjainak segítségével mint a Váci Hírlap, a Váczi Közlöny és a Váczi Híradó.

Bea Csaba videó előadása (Tóth Nikolett fotója)

Hasonlóképp előre felvett videó segítségével tartotta meg A munkácsi–szentmiklósi uradalom földrajzi viszonyai és helye a dualizmus kori mezőgazdaság térszerkezetében című előadását Király Evelin is. A kárpátaljai másodéves doktoranda előadásában arra kereste a választ, hogy milyen földrajzi adottságokkal rendelkezett a vizsgált uradalom, ez hogyan hatott a mezőgazdasági termelés mutatóira, illetve országos viszonylatban milyen helyet foglalt el a Magyar Királyság dualizmus kori agrárszerkezetében. Kutatásai annál is érdekesebbek, hogy a mai Kárpátalja területén elhelyezkedő uradalmak történetéről eddig nem sok munka született.

Az első szekció vitájának online része, a kivetítőn Dobszay Tamás, Bea Csaba és Király Evelin látható (Tóth Nikolett fotója)

A körülmények miatt az első szekció első és egyben utolsó személyesen megjelent felszólalója Horváth Balázs harmadéves PhD-hallgató volt. „Úgy szólva beszéltetni akarta a számokat”. A statisztikai adat célja és hasznosítása Keleti Károly nézetrendszerében című előadásában az előadó Keleti munkássága alapján igyekezett vázolni annak statisztikáról alkotott nézeteit, meglátásait és célkitűzéseit. Az előadó kiemelte, hogy Keleti a statisztikát az ország gazdaságának és társadalmának fejlődése szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen forrásként tekintette.

Horváth Balázs előadása (Tóth Nikolett fotója)

A Zeidler Miklós által elnökölt második szekció három előadója közül az első kettő szintén csak online tudott részt venni. Közülük elsőként Szabó Róbert első éves doktorandusz Visszaélési metódusok az első világháborús hadi-érettségi rendszerében című előadását hallgathatták meg a jelenlévők. Az előadó az első világháború idején bevezetésre került, ún. „külön” vagy „hadi” érettségi jelentőségét, annak módjait vázolta. Ezenkívül a kutatási eredményeire alapozva rámutatott azokra a visszaélési lehetőségekre is, melyeket a háborús körülmények tettek lehetővé.

Szabó Róbert online előadásának vitája (Tóth Nokilett fotója)

Következő előadásként ugyancsak egy előre felvett videó keretein belül volt lehetőségük meghallgatni a jelenlévőknek Nagy Adrienn harmadéves doktoranda Csempészet az osztrák-magyar határ menti Vas vármegyében című előadását. Ez utóbbi célja volt Vas vármegye példáján keresztül szemléltetni az első világháború idején a határtérségben kibontakozó csempészet alapvető mechanizmusait és az ehhez kötődő társadalmi aktivitás főbb jellemzőit. Ezen túl az előadó röviden bemutatta azt a több évtizedes nyelvészeti és kodifikációs folyamatot, melynek során a ’csempészet’ fogalma a magyar gazdasági- és vámjog szakszókincsének és törvényi gyakorlatának részévé vált.

Nagy Adrienn videó előadása (Tóth Nikolett fotója)

A délelőtt utolsó előadójaként Erdős András Patrik másodéves PhD-hallgató Büntetőperek a Tanácsköztársaság női szereplői ellen című előadása hangzott el, melyben a fiatal kutató 1919 női szereplőinek felelősségre vonását kísérelte elemezni a Budapest Főváros Levéltárának büntetőtörvényszéki és ügyészségi archív iratai alapján. Mint az az előadásból kiderült, az esetek között a nőmozgalom sokszínűségéből adódóan renegát arisztokrata (Berzeviczy Gizella), feminista (Gergely Janka), szocialista agitátor (Gárdos Mariska) és népbiztosfeleség (Kelen Józsefné Fried Jolán) elleni eljárások is egyaránt megtalálhatóak.

Erdős András Patrik előadása (Tóth Nikolett fotója)

Az ebédszünetet követően Sipos Balázs Áron vezetésével megkezdődött a konferencia utolsó szekciója, mely során további négy előadás hangzott el. Elsőként egy online bejelentkezés keretein belül Hajdu Edit kárpátaljai másodéves PhD-hallgató A Vörös Csillag feltűnése és „tündöklése”, avagy a haranglábi kolhoz első évtizedének története (1948–1958) címmel tartotta meg előadását. Hajdu szülőfalujának, Haranglábnak a példáján igyekezett vázolni a szovjetizálás mikroszintű vizsgálatát, valamint a község szocialista átalakítását és kollektivizálását próbálta bemutatni az eddigi kutatásai tükrében.

Hajdu Edit online előadásának vitája (Tóth Nikolett fotója)

Ezt követően adta elő Hunyadkürti Soma másodéves doktorandusz hallgató Az írástudók árulása – egy híresen elfeledett könyv nyomában című előadását. Az előadó rámutatott arra a különös jelenségre, miszerint a  magyar közéleti és tudományos emlékezetben Julien Benda francia író La Trahison des Clercs című könyve Babits Mihálynak a Nyugatban Az írástudók árulása címmel 1928-ban megjelent esszéje révén ugyan rendkívül ismertté vált, de magára a műre vonatkozó történeti ismertetés és értékelés mindeddig alig látott napvilágot Magyarországon. Előadásában a kutató ez utóbbiakat igyekezett pótolni, egyúttal röviden bemutatva Benda személyét és munkásságát, könyvének helyét a két világháború közötti időszak francia és európai politikai diskurzusaiban, valamint felvázolva azt, hogy Babits esszéje hogyan viszonyul a bendai kulcskérdésekhez.

Hunyadkürti Soma előadása (Tóth Nikolett fotója)

A szekció harmadik előadójaként Taschek Zoltán, ugyancsak másodéves PhD-hallgató,  A Társadalombiztosítási Közlöny/Társadalompolitika című folyóirat (1929-1930) története és elemzése címmel tartotta meg figyelemfelkeltő előadását. Választott témája történelmi érdekességét az adta, hogy mind Vass Józsefnek, a Bethlen-kormány népjóléti és munkaügyi miniszterének életpályája és tevékenysége, mind pedig az adott minisztérium rövid életű „tudományos folyóiratának” vizsgálata mindmáig elkerülte a történelmi kutatás figyelmét. Az előadás során ez a periodika került elemzésre, mindenekelőtt arra keresve a választ, hogy a folyóirat mennyiben szolgálhatta Vass szociálpolitikai terveit és céljait. 

Taschek Zoltán előadása (Tóth Nikolett fotója)

A szekció zárásaként hangzott el Paládi Renáta másodéves kárpátaljai doktoranda A rendszerváltás utáni magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok fejlődési folyamatának megjelenése a külföldi szakirodalomban című előadása. Felszólalásában a kutató rövid történelmi áttekintését adta a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatok fejlődésének a rendszerváltástól kezdve (1989) az alapszerződés aláírásáig (1991. december 6.). Ezt követően az előadó azt igyekezett bemutatni, hogy miképp van jelen a magyar–ukrán kapcsolatok képe a külföldi – elsősorban nyugati – szakirodalomban, valamint az ott feltüntetett adatok mennyiben egyeztethetőek meg az elsődleges forrásokban található adatokkal és a magyar szakirodalommal.

Paládi Renáta előadása (Tóth Nikolett fotója)

Mindegyik szekciót egy-egy tartalmas vita zárt, melynek során a hallgatóknak módjukban volt feltenni számos kérdéseiket és értékes észrevételeiket mind a személyesen megjelent, mind pedig az online jelenlévő előadók számára. A három szekció eredményeit és tapasztalatait Varga Zsuzsanna összegezte zárszavában.

Viszont az esemény ezzel közel sem ért véget. Egy rövid szünetet követően a konferencia utolsó programjaként bemutatásra került a Katedrától a pulpitusig – Válogatás Szabad György politikatörténeti munkáiból címmel, Melkovics Tamás egyetemi adjunktus gondozásában nemrégiben megjelent tanulmánygyűjtemény, mellyel az ELTE BTK néhai kedves professzorának emlékét méltatta a szép számban megjelent hallgató közönség. Megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel köszönthettük ezen a jelentőségteljes eseményen a Szabad család nevében párja kíséretében megjelent Szabad György lányát, Szabad Júliát is. Ugyancsak megtisztelte az eseményt a kötet kiadója, az Országház Könyvkiadó is.

Varga Zsuzsanna megnyitja a könyvbemutatót (Tóth Nikolett fotója)

A könyvbemutató kezdetén Varga Zsuzsanna kiemelte:

„Ez a könyvbemutató programunk szempontjából mindenképp szimbolikus jelentőségű, hisz tanszékünkhöz kötődő egykori professzor, Szabad György és az őt követő tanítványok köre immáron három generációját tudjuk ma itt bemutatni. Azt gondolom, hogy ezt kevés történeti műhelyről mondható el.”

E szavakat követően Erdődy Gábor egyetemi tanár mondott köszöntőt:

„Szabad György köszöntésére jöttünk ma össze, emlékezni rá. Arra a Tanárra, és arra az Emberre, aki sokunknak mestere volt. Tanítványai a hála és a köszönet érzésével, nagy szánban nagy örömünkre megjelent hallgatóink pedig reményeink szerint azzal a nyitottsággal és azzal a szándékkal, hogy megismerjék a szabadi örökség üzenetét, s közelebb kerüljenek annak megértéséhez” – kezdte laudációját az egykori Szabad-tanítvány. 

Vázolva azt, hogy kik is alkották – és alkotják – az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszéken belül a Szabad Györgytől ívelő generációkat, a tanszék korábbi vezetője a következőket jegyezte meg:

Úgy gondolom, hogy a kötet és ennek a bemutatása úgy is értelmezhető, mint egy sok évtizedes – fél évszázados folyamat – megjelenítése, egy ív szimbóluma, mely Szabad Györgytől a tanítványain keresztül egészen a tanítványok tanítványaiig terjed. (…) Így áll össze az a kontinuitás tanszékünk említett történetében, mely a Szabad György által képviselt eszmék folyamatos jelenlétét, érvényesítését biztosítja.”

 

Erdődy Gábor köszöntője a Katedrától a pulpitusig – Válogatás Szabad György politikatörténeti munkáiból című kötetbemutatón (Tóth Nikolett fotója)

A Gerő András szerkesztésében 2016-ban megjelent Szabad György kötetből olvasva fel idézeteket a professzor így folytatta felszólalását:

Mit is jelentett számunkra Szabad György? Mit jelentett az ELTE, az oktatás, a hallgatók számára? A tanítványai vallomásaiból rajzolódik ki az az összkép, amely Szabad György oktatói személyiségét mutatja. Viszonyítási pontot, szellemi támaszt és eligazítást, biztos irányt kínált. Kisugárzást, igazi iránytűt jelentett értékteremtő és értékőrző üzenetével hallgatói és tanítványai szellemi formálódásában és alakulásában. Tanári feladatát távolról sem tekintette befejezettnek a diploma megszerzésével, tanítványai pályáját továbbra is figyelemmel kísérte. Iránytű volt nem csak szakmai kérdésekben, nem csupán a múlt rejtelmei megfejtésében, hanem az eligazodás a jelen problémáiban, jövőbemutató érvényességében. Mindenekelőtt a kossuthi minta motiválta, a nemzet szolgálata. Történelmi, historiográfiai szerepet játszott a nemzeti liberális demokratizmus kánon megalkotásában”.

Köszöntésének befejezéséül idézte professzor úr Kónya Imre Szabad Györgytől való búcsúzó szavait azok utolsó találkozása alkalmával:

„Azt tanultam tőled, Gyuri bácsi, hogy nemzet és demokrácia. S mindig hangsúlyoztad az „és” kötő szót, hogy a demokráciát a nemzet érdekére való hivatkozással sem lehet korlátozni, és mit sem ér a demokrácia, amely nem szolgálja a nemzet érdekeit”.

Erdődy Gábor köszöntőjét követően a továbbiakban Fónagy Zoltán vette át a szót.  Mielőtt viszont nekilátott volna a kötet közvetlen bemutatásához, az előadó ahhoz a fiatal, történésznek készülő generációhoz szólt, akiknek már nem adatott meg az a szerencse, hogy személyesen ismerhették volna Szabad Györgyöt. Némileg Erdődy ismételve, néhány fontos tényt közölt a néhai professzorról:

„Szabad György történészként a magyar polgárosodás korának kánonteremtő kutatója, az ELTE BTK Új- és Jelenkortörténetének (akkor így hívták) iskolateremtő kutatója volt. Olyan sűrűn nem szokták osztani ezt a jelzőt. Szabad tanár úr esetében ennek a teljesítménynek a különlegessége az, hogy ő gyakorlatilag nem töltött be semmilyen vezető posztot az egyetemen, nem tudott státuszokat biztosítani tanítványai számára. Ugyanakkor tudományos tekintélyével nagyon sokat segített nekik. A tudás, a teljesítmény elve, a diákjai iránti őszinte figyelem, szellemi és erkölcsi igényesség terén adott példája hozta létre a Szabad iskolát. Szabad számára a XIX. század kutatása nem öncélú intellektuális kutatás volt az államszocializmus idején. Értékeknek a búvós patakként való átmentésére törekedett tanárként. Munkáiban és előadásaiban úgy érvényesíttetett egy értékrendet, hogy ebben a tárgyban saját maga számára is érvényes üzeneteket látott. Történészként és politikusként ugyan az az értékrend volt számára a meghatározó: a nemzet közösségben való gondolkodása, és a demokratikus értékek melletti egyidejű és egyforma intenzitású elköteleződése.

Szabad György már több mint öt éve eltávozott… Viszont a Szabad-életmű él és nagyon jó egészségnek örvend. Ezt jelzi az, hogy az elmúlt évben három gyűjteménykötet jelent meg történészi életművéből. Ezek egyike Melkovics Tamás által válogatott és szerkesztett Katedrától a pulpitusig. Válogatás Szabad György politikatörténeti munkáiból című kötet is, mely tulajdonképpen Szabad életútjának két szimbolikus színhelyét emeli ki – a tanári katedrát és az országgyűlés elnöki pulpitusát.”

 

Fónagy Zoltán bemutatja a kötetet (Tóth Nikolett fotója)

Fónagy egy olyan, a kötet szerkesztőjétől megtudott kulisszatitkot is elárult, miszerint a kötetnek eredetileg Az eltévedt lovas lett volna a címe, végül viszont ezt a metaforát Melkovics Tamás a kötet bevezető tanulmányába mentette át.

A szóban forgó tanulmánygyűjtemény tizenhárom szöveget tartalmaz, melyeknek az összeválogatása műfaji szempontból rendhagyóan változatosnak bizonyult. Ez nem is meglepő, hisz a hét klasszikus folyóiratban vagy tanulmánykötetben megjelent szaktanulmányokon túl a válogatásban helyet kapott Szabad mindkét MTA székfoglaló előadásának írott változata, egy könyvfejezet, de az akadémiai doktori értekezésének tézisei, valamint az értekezés egyik opponensének, Kosáry Domokosnak adott válasza is. Időrendileg a kiválasztott dokumentumok 1960 és 2002 között kerültek megírásra. Mint azt Fónagy jelezte is, ezek között a különböző műfajok között az összekötő kapocs – a téma.

Mindegyik írás az alkotmányos parlamentáris rendszer XIX. századi megalakulásának és kiteljesítésének – vagy épp hiányosságának kérdésével foglalkozik. Hol részletkérdések szisztematikus vizsgálódásáról van szó, hol hosszú távon érvényesülő folyamatok nagy ívű felrajzolását olvashatjuk. Mindegyik szöveg Szabad kiegyezés kritikájának hosszabb-rövidebb megfogalmazása.”  

A bemutató zárásaként a saját maga által felvetett szónoki kérdésre, miszerint mi az értelme a hasonló köteteknek, Fónagy a következő módon válaszolt:

„Nem azért érdemes olvasni [őket], mintha ez megtanulható volna. Talán 2020-ban nem is lenne szerencsés, hogy az ő [Szabad György] nagyon erős XIX. századi szövegei által meghatározott stílusát másolni vagy tanulni próbálnánk. Inkább az igényesség, a szövegalkotás igényessége az, amiben mintát jelent, és amiért érdemes rászánni az energiát.”

Tehát a hasonló kötetek fő feladata elsősorban az, hogy Szabad Györgynek, a történésznek és az iskolateremtő tanárnak az emlékét őrizze meg, mely célnak a most bemutatásra került nagy odafigyeléssel összeválogatott és gondozott tanulmánygyűjtemény szintén egy méltó gesztusa.

Az Országház Kiadó is részt vett a kötet bemutatásán (Tóth Nikolett fotója)

A kötet bemutatásával méltó módon lezárásra került a Modern Magyarország doktorandusz konferencia. Az esemény egyszerre tudott az új generáció „seregszemléjévé”, valamint a tanszéket meghatározó tanár egyéniségre való megemlékezés színterévé válni.

Paládi Renáta

Ezt olvastad?

Földváryné Kiss Réka a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Egyháztörténeti Tanszékének vezetője. Az Eötvös