Gerbeaud Emil híres ligeti pavilonja

1885 tavaszán nyüzsgő békebeli élet folyt az Osztrák–Magyar Monarchiában. A magyar fővárosban nagyszabású rendezvényre készülődtek: a május elején nyíló Országos Általános Kiállításra, ahol mintegy 270 000 m²-en, 600 neves kiállító mutathatta be új találmányait, termékeit. A kiállításra az uralkodó család tagjainak fogadására egy előkelő épületet emeltek, mely a „Király-pavilon” nevet kapta. Az Ybl Miklós (1814–1891) által tervezett építmény a Stefánia út és a Hermina út közötti részen helyezkedett el, az egykori Műcsarnok (később Fővárosi Múzeum, majd Olof Palme ház, ma Millennium Háza) szomszédságában. Egyik szalonját Feszty Árpád (1856–1914) festette ki. A Király-pavilon azon kevés létesítmények közé tartozott, melyek az 1885-ös Országos Kiállítást követően is megmaradhattak. Az impozáns épület évekig kihasználatlanul állt a Városligetben. Gerbeaud Emil, az 1890-es években híressé vált svájci származású cukrász azonban üzleti lehetőséget látott benne.

Az 1896-os Ezredéves Kiállításra kibérelte az előkelő múlttal rendelkező építményt, amely a kiállítás egyik legkedveltebb helyszínévé vált. A színvonalas vendéglátóhelyé átalakított épület homlokzatán a PAVILLON ROYAL GERBEAUD felirat állt, ezzel is utalva korábbi udvari célokat szolgáló funkciójára és új bérlőjére. Elegáns, napernyős, növényekkel díszített teraszos udvarán a Városligetbe látogató hölgyek, urak, gyermekek egyaránt megpihenhettek. Elmajszolhattak egy kis Kugler- és Gerbeaud-féle desszertet, fagylaltot, csokoládét, ihattak kávét, teát, vagy akár egy kellemes frissítőt. Gerbeaud a kiállításon bemutatta első osztályú termékeit és csokoládékészítő gőzgépét, amivel lenyűgözte a nagyközönséget.

A kiállítás során történtek rendkívüli események is. Egyik esetben kigyulladt az épület középkupolája, de a tüzet szerencsére időben eloltották, a károkat végül helyrehozták. Másik különleges alkalom volt, mikor Gerbeaud pavilonját meglátogatta Erzsébet királyné, melyet Lehullott a rezgőnyárfa (1899) című alkotásán megörökített Márk Lajos festőművész is.

Gerbeaud a városligeti pavilont a millenniumi kiállítást követően is tovább bérelte, és szezonális, tavasztól őszig tartó nyitvatartással üzemeltette. A vendéglátóhelyen idővel szendvicseket és melegkonyhás ételeket is lehetett már kapni. Egy későbbi visszaemlékezés szerint

„A Pavilon a Stefánia út mentén különleges szerepet töltött be a hajdani felső tízezer társadalmi életében. A híres kocsikorzó és lovassétány úrfijai és delnői szórakoztak itt.” (Magyarország, 1982. 5. sz. 21.)

A hétköznapi működésén túl különféle rendezvényeknek, nívós programoknak volt helyszíne. Nagyszabású kerti ünnepségeket tartottak benne: díszétkezéseket, koncerteket, leányegyleti találkozókat, klubgyűléseket, külföldi vendégek fogadását és így tovább.

A pavilon számtalan eseménynek volt otthona, köztük több jótékony célú programnak is. Ennek egyik példájáról olvashatunk 1908-ból a Magyarország című lapban:

„Kerti ünnepély. Azon alkalomból, hogy a közönség feszült várakozással tekint a május 13-án Gerbeaud pavilonjában lefolyó nagy kerti ünnepély elé, néhány szóval megemlékezhetünk arról a jótékonyczélról is, melynek javára az ünnepély szolgál. Tudvalevőleg a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület az, melynek tőkéjét az ünnepély tiszta jövedelme gyarapítani fogja, az egyesület czélja pedig: a Család-utczában cselédnevelő intézetet tart fenn, megteremtette a Munkaszerető Nők Otthonát, melynek czélja a bünbeesett nőkről gondoskodni s őket a bűntől megóvni; széles keretekben foglalkozik továbbá, az egyesület árvák nevelésével, betegápolással, betegápolóknak, a diakonissáknak kiképzésével, szegénysegélyezéssel…” (Magyarország, 1908. május 10-i szám, 12.)

A városligeti pavilonban mindig a legjobb cigányzenekarok muzsikáltak, a terasz megtelt élettel, az üzlet időről-időre jobban ment itt is Gerbeaud-nak. Egyre többen látogatták, ezért az egyébként is impozáns épületet többször kibővítették és felújították az évtizedek során. Budapest főváros folyamatosan újította meg a bérleti szerződést a neves vállalkozóval, akinek időközben befolyásos kapcsolatai lettek, neve közismerté vált az előkelő és az üzleti világban egyaránt.

Az első világháború idején gyakran szünetelt a pavilon működése, ám a harcoló katonákért, hazatért sebesültekért, özvegyekért és árvákért továbbra is tartottak jótékony gyűjtéseket. Ezekben több alkalommal érintett volt Auguszta főhercegnő és leánya Zsófia főhercegnő is. A háború alatt több betörés is történt, melyek során értékes porcelánokat, ezüst evőeszközöket, rézedényeket, díszvázákat vittek el. A tanácsköztársaság idején a Gerbeaud pavilont is „szocializálták”. Az újságok később megírták – a korabeli terminust használva –, hogy a kommunista vezérek miként harácsolták el az elkobzott tulajdont. Ebben a pavilonban például több millió koronás esküvőt rendeztek, és teherautókkal szállították a cég telepéről a tortákat, cukorkákat, italokat a lakoma helyszínére.

Gerbeaud Emil életútjáról lásd a szerző korábbi cikkét

A diktatúra időszaka után visszakerült a Gerbeaud családhoz a pavilon is, azonban pár hónapra rá Gerbeaud Emil elhunyt. A családtagok és a Kugler Henrik utóda Gerbeaud Rt. továbbra is igyekezett fenntartani a több mint 20 éve bérelt, közkedvelt városligeti üzlethelyiséget. A főváros 1922-ben is engedélyezte nekik a pavilon bérlését.

A két világháború között is tartottak benne ünnepélyeket, klubvacsorákat, díjkiosztókat, teaestélyeket, villás reggeliket, divatos néven hívott „garden party”-kat, különféle uzsonnákat, jótékonysági rendezvényeket. Minden háború utáni nehézség ellenére, zajlott tovább az élet a városligeti Gerbeaud-ban. 1924-ben a Színházi Élet című lap „A Zser-bó-bó-bó-bóban” című rovatában az alábbi szöveg olvasható:

„A tőzsdei lanyhaságtól megsanyargatott Budapesten egyetlen oázis van: a Gerbeaud. A ligeti Royal Gerbeaud-pavillon minden délután zsúfolva van. Egész Budapest, minden foglalkozási ág megjelenik ott. A pompás zöld fákkal diszitett kertben, a terraszokon, a buja délszaki növények között Pest legszebb női, legelegánsabb asszonyai és a pesti férfivilág krémje látható.” (Színházi Élet 1924/27. szám, 17.)

Az 1930-as évek újdonságai közé tartozott, hogy immár több alkalommal is rádióközvetítésen keresztül hallgathatta meg a nagyközönség az itt játszó cigányzenekarok műsorát – előadó volt többek között Pertis Jenő és Suki Tóni zenekara is.

Ahogy korábban történt, ezúttal is egy háború szakította meg a pavilon működését. A második világháború viszont immár végzetes csapást mért rá. 1944 őszén a Városligetet érő repülőgép bombázások nem kímélték sem a növényzetet, sem pedig az épületeket. Az 1885-ben készült alkotást ekkor bombatalálat érte, melynek helyreállítását a későbbiekben nem támogatták, ezért lebontásra került. Ybl Miklós kevésbé közismert műve a Király-pavilon, mely Gerbeaud Emil városligeti kioszkjaként vált csak igazán híressé, több mint 50 évig állt. Ha a második világháborúban nem döntik romokba, talán még mind a mai napig a liget egyik legszebb, legrégebbi épülete lehetne.

Felhasznált irodalom:

Borsódy Mihály: Az édességkészítés története. Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület, Budapest, 1995.

Csapó Katalin: „Előkelő találkozóhely”: Gerbeaud Emil cukrászdája. In. Szalon, 2. évf. 6. sz. 1998. (40–46.)

Csapó Katalin – Éliás Tibor: Dobos és a 19. század cukrászata Magyarországon. Budapest, MKVM, 2010.

Hídvégi Violetta: Királyi Pavilon a Budapesti Országos Általános Iparkiállításra, 1885. (BFL – Ybl Miklós Virtuális Archívum: http://ybl.bparchiv.hu/temak/kiralyi-pavilon-budapesti-orszagos-altalanos-iparkiallitasra-1885)

Niszkács Miklós – Niszkács Anna: A Gerbeaud. A Gerbeaud Ház az 1900-as évek elején / The Gerbeaud. The Gerbeaud House in the beginning of the XXth century. Budapest, 2008.

Nagy Anikó: Istenek eledele. Történetek a csokoládéról. Budapest, 2014.

Vadas Ferenc: A királypavilon. In. Ars Hungarica. (1992) 20. évf. 2. sz. (47–59.)

Balogh Ádám

Ezt olvastad?

A 143 éve született Bartók Béla portréja

A zenetudós, zeneszerző és zongoraművész Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson, Torontál vármegye területén, mely ma már Romániához tartozik.

X