Görgey-cikkek az Újkor.hun – 200 éve született a hadvezér

Ma 200 éve, 1818. január 30-án látta meg a napvilágot Görgey Artúr[1] a felvidéki Toporcon. Aligha predesztinálta származása az elszegényedő nemesi családból származó, vegyészi képzettséget szerző Görgeyt arra, hogy 30–31 évesen az 1848-49-es szabadságharc legtehetségesebb hadvezérévé és legvitatottabb alakjává váljon. A szabadságharc tábornokának személye több szerzőnket cikk, beszámoló vagy interjú megírására sarkallta. Görgey születésének 200. évfordulójára ezekből az írásokból válogatunk.

Ha Görgey életének feltárásáról van szó, megkerülhetetlen Hermann Róbert személye. Görgey halálának 100. évfordulójának apropóján Bereznay István készített interjút a történésszel. Az interjúból nem csupán a Görgey-kérdés kutatásának jelenlegi állását, aktuális kérdéseit ismerhetjük meg, hanem a történész pályáját, illetve a biográfiaírás problémáit is.

A Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanárának és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese kutatási eredményeit több beszámolóból is megismerhettük. A szabadságharc tábornokának életéről általános képet alkothatunk a történész 2016. december 5-i, a bécsi Collegium Hungaricumban tartott előadásából, amelyről Czeferner Dóra készített beszámolót. A szabadságharc kutatója könnyedebb körülmények között tartott előadást a Történész Sörest 2016. november 15-i alkalmán. Hermann Pelyach István, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársának moderálása mellett beszélt a hadvezér pályájáról, ennek historiográfiájáról, de egy hallgatósági kérdésre adott válaszból azt is megtudhatjuk, hogy a hadtörténész az időben visszautazva mit kérdezne meg Görgey Artúrtól.

Ugyancsak érdemes megemlíteni a történész azon előadásait is, amelyeknek fókuszában ugyan nem Görgey személye állt, viszont a taglalt téma szoros összefüggésben áll a hadvezér döntéseivel. Így az“Ilyen tavasz csak egy volt életemben” – az 1849. évi tavaszi hadjárat című eladásában ismertette a tavaszi hadjárat legfontosabb eseményeit, míg a 2017. október 6-án Szacsvay Imréről megemlékező konferencián a Függetlenségi nyilatkozat kiadásával kapcsolatos előadásában reflektált Kossuth és Görgey tiszafüredi találkozójára.

Az Újkor.hun nem csupán interjúban és beszámolókban, hanem a Magyar Történelem rovat több cikkében is foglalkoztunk a szabadságharc hadvezérével. Balog Lajos Kossuth és Görgey kapcsolatának első, 1848. október 11-ig tartó szakaszát dolgozta fel. A Kossuth-Görgey kapcsolatrendszert bemutató cikksorozat első részeként a szerző bemutatja, hogyan figyelt fel a magyar politikai élet meghatározó alakja a tudományos életet elhagyó, és ismét katonának álló Görgeyre.

Bereznay István A szabadságharc végnapjai és a világosi fegyverletétel című írásának központi szereplője Görgey. A szerző bemutatta a szabadság utolsó két napjának eseményeit, bemutatva az utolsó minisztertanács döntését, a hatalomátadást Görgeynek és a fegyverletétel körülményeit.

A Görgey-kérdés utóéletének egy érdekes epizódjáról Szeghő Patrik írt „Áruló! … Soha!” Móricz Zsigmond és Görgey Artúr cikkében. A szerző Móricz Zsigmond 1930-ban megjelent cikke kapcsán arra keresi a választ, hogy a szabadságharcot követően több mint 80 évvel miért volt még konfliktusos a hadvezér emlékezete.

Eddigi működésünk során részletesen vizsgáltuk a hadvezér életét, viszont pályájának számtalan aspektusa még megírásra vár online folyóiratunkban, így a továbbiakban is szolgálunk cikkekkel majd Görgey Artúr életéről, és az 1848–49-es szabadságharc történetéről a forradalom 170. évfordulójának évében.

Fóris Ákos

[1] Görgey Artúr nevének írásmódjában (azaz hogy y-nal, vagy i-vel írandó, nincs konszenzus a szakmán belül. Cikkeinkben mindkét írásmód előfordul, attól függően, hogy az adott szerző hogyan gondolta. Jelen összefoglalóban az y-os írásmódot használjuk.

Ezt olvastad?

Március 14-én került a mozikba az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó történelmi kalandfilm a Most vagy soha! Fontos a filmet
Támogasson minket