Gulág – Rendhagyó történelemórák Debrecenben

A Gulág Emlékév kapcsán az ország több pontján különbözőképpen emlékeznek meg a több mint hetven éve elhurcolt magyarokról. Mai cikkünkben ezek közül a Járom Kulturális Egyesület programját mutatjuk be, egyúttal hívjuk fel az iskolák figyelmét a programhoz történő csatlakozás lehetőségére.


Kép forrás: Cultura.hu

„A Gulág Emlékév célja, hogy rámutasson a politikai propaganda és a valóság közötti különbségre, és emléket állítson mindazoknak, akik a „propaganda évtizedeiben” nem mondhatták el mindazt, amit meg- és átéltek.
Az Emlékév – amely 2017. február 25-ig tart – mementó és erőt, hitet adó valamennyiünk számára, akik tudjuk: múltunk hiteles ismerete nélkül nem építhető a jövő, a múlt áldozatai emlékének megőrzése nélkül elveszítjük nemzeti múltunk egy darabját. Hiányos, töredékes múlttal pedig hiteltelenekké válunk mindazon kultúrnemzetek között, amelyek hiszik és vallják, hogy a nemzetnek kötelessége múltjának egészét vállalni, azt is, amire büszke lehet és azt is, amit szégyellnie kell. Hiszen a hiányos, elhallgatott, eltorzított múltismeret eltorzítja a látásmódot és rossz döntésekhez vezet (…).”

A Járom Kulturális Egyesület az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által kiírt Elhallgatott történelem c. pályázaton Egy sötét folt Észak-Alföld történetében: Gulág c. projektre nyert támogatást. Az elhurcolások emlékére hirdetett pályázaton az egyesület a debreceni középiskolák diákjait célozta meg programjával, melynek keretén belül rendhagyó történelemórák tartásával és tárlatvezetéssel igyekszik az iskolai tanórákon tanultakat kiegészíteni a kényszermunkatáborokról, az ott szenvedőkről és a politikai-gazdasági háttérről szóló ismeretanyaggal.

Gulag („Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej”, azaz „Javítómunka-táborok Főigazgatósága”) kifejezés alatt a sztálini Szovjetunió egészét behálózó munkatáborrendszerét értjük. A táborokban a sztálini politika bel- és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, más ürüggyel (pl. „kulákság”) vagy véletlenszerűen elhurcolt polgári lakosokat kemény fizikai munkára fogták, napi 10–12 órát dolgoztatták őket, miközben élelem- és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak. Feltételezések szerint Sztálin rémuralma alatt körülbelül 20 millióan haltak meg a táborokban. Magyarországról körülbelül 700 000 embert deportáltak a Gulagra, közülük 300 000 meghalt a rabság során.


Kép forrása: Múlt-kor.hu

Az egyesület a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemi Intézet oktatóival együttműködve három előadás megtartását tervezi a programhoz csatlakozó iskolákban. Az előadásokat Dr. Barta Róbert tanszékvezető habil. egyetemi docens, Dr. Molnár D. Erzsébet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő Lehoczky Tivadar Intézet fiatal kutatója és Dr. Csiszár Imre, az MTA–DE Néprajzi Kutatócsoport munkatársa tartja majd.

Tervezik, hogy a Málenkij robot – A kárpátaljai magyarok 1944-es deportálása c. vándorkiállítást ismét Debrecenbe hozzák, hogy azt a diákok számára elérhetővé tegyék. Továbbá a hajdúnánási Kitaszítottak c. kiállítás helyszíni megtekintését is biztosítják a résztvevőknek.


Kép forrása: MNO.hu

A programba elsősorban a 11–13. évfolyamos diákok bevonását tartják előirányzottnak, egy-egy előadáson több osztály részvétele is megoldható. Az előadások megtartását és az említett tárlatok látogatását 2016. október 3. és november 26. között tervezik.

Felhívjuk tehát a debreceni középiskolák vezetőit, szakfelelőseit, hogy részvételi szándékukat 2016. szeptember 30-ig jelezzék a jaromkultegyesulet@gmail.com e-mail címen.

A programban való részvétel ingyenes, csupán az előadások helyét kérjük biztosítani.

Ajánlott cikkek:

 

  1. Kulturális örökség napok a levéltárban
  2. A hazai történeti ruszisztika egyik pécsi műhelye – Bemutatkozik a MOSZT kutatócsoport
  3. Amerikai és szovjet vadászgépek Koreában és Vietnámban
  4. Film és propaganda – Szergej Mihajlovics Eisenstein
  5. Egy rejtőzködő Árpád-kori templom nyomában

Ezt olvastad?

Akárcsak a Mecsek lábánál, a Hajdúság szívében is hamar lelkes közönségre találtak a filmvetítések. A 20. század első felében gyors