Gulág – Rendhagyó történelemórák Debrecenben

A Gulág Emlékév kapcsán az ország több pontján különbözőképpen emlékeznek meg a több mint hetven éve elhurcolt magyarokról. Mai cikkünkben ezek közül a Járom Kulturális Egyesület programját mutatjuk be, egyúttal hívjuk fel az iskolák figyelmét a programhoz történő csatlakozás lehetőségére.


Kép forrás: Cultura.hu

„A Gulág Emlékév célja, hogy rámutasson a politikai propaganda és a valóság közötti különbségre, és emléket állítson mindazoknak, akik a „propaganda évtizedeiben” nem mondhatták el mindazt, amit meg- és átéltek.
Az Emlékév – amely 2017. február 25-ig tart – mementó és erőt, hitet adó valamennyiünk számára, akik tudjuk: múltunk hiteles ismerete nélkül nem építhető a jövő, a múlt áldozatai emlékének megőrzése nélkül elveszítjük nemzeti múltunk egy darabját. Hiányos, töredékes múlttal pedig hiteltelenekké válunk mindazon kultúrnemzetek között, amelyek hiszik és vallják, hogy a nemzetnek kötelessége múltjának egészét vállalni, azt is, amire büszke lehet és azt is, amit szégyellnie kell. Hiszen a hiányos, elhallgatott, eltorzított múltismeret eltorzítja a látásmódot és rossz döntésekhez vezet (…).”

A Járom Kulturális Egyesület az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által kiírt Elhallgatott történelem c. pályázaton Egy sötét folt Észak-Alföld történetében: Gulág c. projektre nyert támogatást. Az elhurcolások emlékére hirdetett pályázaton az egyesület a debreceni középiskolák diákjait célozta meg programjával, melynek keretén belül rendhagyó történelemórák tartásával és tárlatvezetéssel igyekszik az iskolai tanórákon tanultakat kiegészíteni a kényszermunkatáborokról, az ott szenvedőkről és a politikai-gazdasági háttérről szóló ismeretanyaggal.

Gulag („Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej”, azaz „Javítómunka-táborok Főigazgatósága”) kifejezés alatt a sztálini Szovjetunió egészét behálózó munkatáborrendszerét értjük. A táborokban a sztálini politika bel- és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, más ürüggyel (pl. „kulákság”) vagy véletlenszerűen elhurcolt polgári lakosokat kemény fizikai munkára fogták, napi 10–12 órát dolgoztatták őket, miközben élelem- és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak. Feltételezések szerint Sztálin rémuralma alatt körülbelül 20 millióan haltak meg a táborokban. Magyarországról körülbelül 700 000 embert deportáltak a Gulagra, közülük 300 000 meghalt a rabság során.


Kép forrása: Múlt-kor.hu

Az egyesület a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemi Intézet oktatóival együttműködve három előadás megtartását tervezi a programhoz csatlakozó iskolákban. Az előadásokat Dr. Barta Róbert tanszékvezető habil. egyetemi docens, Dr. Molnár D. Erzsébet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő Lehoczky Tivadar Intézet fiatal kutatója és Dr. Csiszár Imre, az MTA–DE Néprajzi Kutatócsoport munkatársa tartja majd.

Tervezik, hogy a Málenkij robot – A kárpátaljai magyarok 1944-es deportálása c. vándorkiállítást ismét Debrecenbe hozzák, hogy azt a diákok számára elérhetővé tegyék. Továbbá a hajdúnánási Kitaszítottak c. kiállítás helyszíni megtekintését is biztosítják a résztvevőknek.


Kép forrása: MNO.hu

A programba elsősorban a 11–13. évfolyamos diákok bevonását tartják előirányzottnak, egy-egy előadáson több osztály részvétele is megoldható. Az előadások megtartását és az említett tárlatok látogatását 2016. október 3. és november 26. között tervezik.

Felhívjuk tehát a debreceni középiskolák vezetőit, szakfelelőseit, hogy részvételi szándékukat 2016. szeptember 30-ig jelezzék a jaromkultegyesulet@gmail.com e-mail címen.

A programban való részvétel ingyenes, csupán az előadások helyét kérjük biztosítani.

Ezt olvastad?

Debrecen kulturális életében jelentős helyet foglal el az 1920. június 4. és 1930. május 25. közötti időszak. Akkor, amikor az