Gulág – Rendhagyó történelemórák Debrecenben
A Gulág Emlékév kapcsán az ország több pontján különbözőképpen emlékeznek meg a több mint hetven éve elhurcolt magyarokról. Mai cikkünkben ezek közül a Járom Kulturális Egyesület programját mutatjuk be, egyúttal hívjuk fel az iskolák figyelmét a programhoz történő csatlakozás lehetőségére.
„A Gulág Emlékév célja, hogy rámutasson a politikai propaganda és a valóság közötti különbségre, és emléket állítson mindazoknak, akik a „propaganda évtizedeiben” nem mondhatták el mindazt, amit meg- és átéltek.
Az Emlékév – amely 2017. február 25-ig tart – mementó és erőt, hitet adó valamennyiünk számára, akik tudjuk: múltunk hiteles ismerete nélkül nem építhető a jövő, a múlt áldozatai emlékének megőrzése nélkül elveszítjük nemzeti múltunk egy darabját. Hiányos, töredékes múlttal pedig hiteltelenekké válunk mindazon kultúrnemzetek között, amelyek hiszik és vallják, hogy a nemzetnek kötelessége múltjának egészét vállalni, azt is, amire büszke lehet és azt is, amit szégyellnie kell. Hiszen a hiányos, elhallgatott, eltorzított múltismeret eltorzítja a látásmódot és rossz döntésekhez vezet (…).”
A Járom Kulturális Egyesület az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által kiírt Elhallgatott történelem c. pályázaton Egy sötét folt Észak-Alföld történetében: Gulág c. projektre nyert támogatást. Az elhurcolások emlékére hirdetett pályázaton az egyesület a debreceni középiskolák diákjait célozta meg programjával, melynek keretén belül rendhagyó történelemórák tartásával és tárlatvezetéssel igyekszik az iskolai tanórákon tanultakat kiegészíteni a kényszermunkatáborokról, az ott szenvedőkről és a politikai-gazdasági háttérről szóló ismeretanyaggal.
Gulag („Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej”, azaz „Javítómunka-táborok Főigazgatósága”) kifejezés alatt a sztálini Szovjetunió egészét behálózó munkatáborrendszerét értjük. A táborokban a sztálini politika bel- és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, más ürüggyel (pl. „kulákság”) vagy véletlenszerűen elhurcolt polgári lakosokat kemény fizikai munkára fogták, napi 10–12 órát dolgoztatták őket, miközben élelem- és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak. Feltételezések szerint Sztálin rémuralma alatt körülbelül 20 millióan haltak meg a táborokban. Magyarországról körülbelül 700 000 embert deportáltak a Gulagra, közülük 300 000 meghalt a rabság során.
Az egyesület a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemi Intézet oktatóival együttműködve három előadás megtartását tervezi a programhoz csatlakozó iskolákban. Az előadásokat Dr. Barta Róbert tanszékvezető habil. egyetemi docens, Dr. Molnár D. Erzsébet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő Lehoczky Tivadar Intézet fiatal kutatója és Dr. Csiszár Imre, az MTA–DE Néprajzi Kutatócsoport munkatársa tartja majd.
Tervezik, hogy a Málenkij robot – A kárpátaljai magyarok 1944-es deportálása c. vándorkiállítást ismét Debrecenbe hozzák, hogy azt a diákok számára elérhetővé tegyék. Továbbá a hajdúnánási Kitaszítottak c. kiállítás helyszíni megtekintését is biztosítják a résztvevőknek.
A programba elsősorban a 11–13. évfolyamos diákok bevonását tartják előirányzottnak, egy-egy előadáson több osztály részvétele is megoldható. Az előadások megtartását és az említett tárlatok látogatását 2016. október 3. és november 26. között tervezik.
Felhívjuk tehát a debreceni középiskolák vezetőit, szakfelelőseit, hogy részvételi szándékukat 2016. szeptember 30-ig jelezzék a jaromkultegyesulet@gmail.com e-mail címen.
A programban való részvétel ingyenes, csupán az előadások helyét kérjük biztosítani.
Ezt olvastad?
További cikkek
Tavaszi szakmai fórum az SZTE-n
2024. április 8-án és 10-én került megrendezésre Szegeden – a Báthory István Középiskolai Történelmi Tanulmányi Verseny kísérőrendezvényeként — a „Tavaszi Szakmai Fórum” elnevezésű ikerkonferencia az SZTE főépületében. Az SZTE BTK […]
A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története
Kossuth Lajos elfogyott regimentje. A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története címmel, rendhagyó kiállítás nyílt március 13-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. Rendhagyó, mert az időszaki […]
NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban
2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A csatlakozás 25. évfordulójára összehívott beszélgetés vendégei Dunay Pál (Eötvös Loránd […]
Előző cikk
A Szulejmán című sorozatról és az alternatív történelemről
Ármány, cselszövés és a keleti despoták lélekrajza: 2013. januárja óta Magyarországon is vetítik a Szulejmán (eredeti címen Muhteşem Yüzyıl) c. sorozatot. A Törvényhozó Szülejmánt középpontba állító szappanopera a szélesebb közönség mellett a […]