Háború, régészet és kulturális örökségvédelem II.

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2019. február 22-én rendezte meg a „Háború, régészet és kulturális örökségvédelem II.” elnevezésű konferenciát. A tudományos ülés előadásai három tematikus blokkba rendeződtek.

Az első szekciót Kovács Vilmos ezredes (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum) „Az első világháború épített kulturális öröksége Magyarországon” című értekezése nyitotta meg, amelyben a Nagy Háborúval összefüggésbe hozható hazai laktanyaépületek, kiképzőtáborok, lőterek, gyakorlóterek, hadiipari komplexumok, hadifogolytáborok, katonai temetők, valamint világháborús emlékművek átfogó ismertetésére került sor.

Kovács Vilmos ezredes (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum)  – Fotó: Szikits Péter (HM HIM)

Ezt követően a konferencia közönsége Aranyossy-Péter Máté és Stier Márk (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály) a 2018. évi magyarországi hadisírfeltárásokról szóló beszámolóját („A HM HIM KEHI Belföldi Hadisírgondozó Osztály által 2018 során teljesített feltárási feladatok”) hallgathatta meg. Aranyossy-Péter és Stier a régészeti feltárások mintájára különítette el a bejelentésekhez köthető mentő jellegű – és a tervezett, hitelesítő / azonosító célú feltárások csoportját. Befejezésként elhangzott, hogy a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2018-ban 26 különböző lelőhelyen, 145, a második világháborúban elesett (magyar és nem magyar) katona földi maradványait exhumálta. A szekció utolsó előadását Polgár Balázs tartotta „A Hadtörténeti Múzeum 2018. évi régészeti kutatásai” címmel. Ekkor három – több intézménnyel való együttműködés keretein belül megkezdődő – konfliktusrégészeti kutatás, a kismegyeri csatatér (1809), a segesvári ütközet (1849) és a Komárom-herkálypusztai „ulánus temető” (1849) projektje lett bemutatva.

Tarbay János Gábor (Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tár) – Fotó: Szikits Péter (HM HIM)

Az ülés második részét Tarbay János Gábornak (Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tár) a „Kardok és sisakok a hajdúböszörményi kincsből” című értekezése vezette be. Az előadó a 19. században talált, védő- és támadó fegyverek, valamint edények alkotta bronzdepó régészeti kontextusát tekintette át gazdag nemzetközi és hazai párhuzamok felhasználásával.

Tóth János Attila (Árpád Múzeum)  – Fotó: Szikits Péter (HM HIM)

Ezután Tóth János Attila (Árpád Múzeum) a „Szárazra került hajóroncsok és építmények a Duna 2018. évi alacsony vízállásánál” címadással tartott előadást. A víz alatti régészet tárgyköréhez illeszkedő értekezés több, a 2018. évben elkezdődő kutatásról, így például az ercsi szovjet átkelés és a Komáromnál elsüllyedt PASSAU gőzös vizsgálatáról informált.

Laszlovszky József (Közép-európai Egyetem Medievisztikai Tanszék)  – Fotó: Szikits Péter (HM HIM)

A szekció Laszlovszky József (Közép-európai Egyetem Medievisztikai Tanszék) és Pusztai Tamás (Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti és Örökségvédelmi Igazgatóság) előadásával („Hol és mi történt? – a muhi csata földrajzi és régészeti lenyomatai”) folytatódott. „A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései” elnevezésű projekthez kapcsoló beszámoló kapcsán elhangzott, hogy a tatárjárás régészeti kutatásában az autópályákhoz kapcsolódó megelőző feltárások teremtettek lényegesen új alapokat, valamint, hogy az újabb szisztematikus fémkereső műszeres kutatások és tájrégészeti munkálatok jelentősen segíthetik az muhi csatatér pontosabb lokalizációját.

A szekciót a „Mohács 1526–2026 – Rekonstrukció és emlékezet” elnevezésű, a MTA BTK Történettudományi Intézet és a Pécsi Tudományegyetem által koordinált kutatóprogramhoz illeszkedő előadás zárta. Pap Norbert, Fodor Pál, Hancz Erika, Kitanics Máté, Szalai Gábor, Nagy Levente és Polgár Balázs értekezése a sátorhely melletti Törökdomb 2018. évi régészeti kutatásának eredményeit mutatta be: a munkálatoknak köszönhetően a Törökdomb három fő történeti periódusához (római kori burgus, oszmán-török kiosk, keresztény kápolna) sikerült újabb adatokat hozni.

Gondos László (Hadtörténeti Intézet és Múzeum)  – Fotó: Szikits Péter (HM HIM)

A harmadik szekció Gondos László (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum) a hűvösvölgyi katonai lőtérről szóló, főleg térképészeti források vizsgálatán alapuló ismertetésével („Egy XIX. századi katonai lőtér kutatása a Hűvösvölgyben”) vette kezdetét. A következőkben Zeller Zoltán őrmester (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság) „Egyenruhás művészek a Monarchia szolgálatában – az osztrák–magyar hősi temetők tervezőinek munkássága a Nagy Háborúban” címmel tartotta meg előadását. Zeller Zoltán a nyugat-galíciai katonai hősi temetők 1915 és 1918 közötti programját, valamint a hősi temetők kiépítésében részt vevő katonaművészek tevékenységét tekintette át gazdag képi forrásanyag bevonásával.

Zeller Zoltán őrmester (Hadtörténeti Intézet és Múzeum)  – Fotó: Szikits Péter (HM HIM)

A konferencia utolsó előadását („A bajai második világháborús hadifogolytábor”) Kordé Nóra (Türr István Múzeum) és Polgár Balázs tartotta meg. A beszámoló a bajai hadifogolytábor 1941 és 1945 közötti történetének az írásos forrásokon nyugvó bemutatására, valamint a Szabadság út nyugati oldalánál lokalizált barakktábor régészeti kutatásának az ismertetésére vállalkozott.

Kordé Nóra (Türr István Múzeum)  – Fotó: Szikits Péter (HM HIM)

A tudományos ülés befejezéséül az érdeklődők a „Fegyvertár – Fegyvertörténeti látványraktár”-at tekinthették meg.

Összegzésképpen elmondható, hogy a konferencia reprezentatívan szemléltette a konfliktusrégészet tematikai változatosságát, valamint a témakör– a prehistorikus kortól a modern korig vezető – széles kronológiai kereteit.

Polgár Balázs

Ezt olvastad?

A jó és gonosz megjelenése az emberi hitvilágban a kezdetektől megtalálható. A gonosz legtöbbször az ördög formájában jelent meg, akihez