Harctéri mindennapok – közelebb kerülni a világháborúhoz

2016. szeptember 6-án, tárogató hangja nyitotta a budapesti Kossuth Klubban tartott könyvbemutatót, amelynek keretében a „Mesék a Nagy Háborúból. Kovács György harctéri naplója” című kötet került bemutatásra. A könyvet szakmai oldalról Pintér Tamás (történész), Ifj. Bertényi Iván (történész), Szabóné Bognár Anikó (történész-néprajzkutató) értékelte. Berecz András ének- és mesemondó, továbbá Barvich Iván, a népi fúvós- és pengetős hangszerek művésze előadásaikkal színesítették a rendezvényt.

A kötet (Kép forrása: NagyHáború Blog)

Az esemény hangulatát Barvich Iván multiinstrumentalista, tárogatón előadott zenei nyitánya alapozta meg. A szimbolikus kezdés az ismertetésre kerülő kiadvány borítóját kívánta megeleveníteni, amelyen a mű egyik megörökített szereplője, egy tárogatón játszó katona látható.

Barvich Iván, a népi fúvós- és pengetős hangszerek művésze adott elő tárogatón (Kép forrása: NagyHáború Blog)

Pintér Tamás, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, a bemutatott könyv egyik szerkesztője a jelenlegi kötet megjelenését egy családon belüli gyermek megszületéséhez, ünnephez hasonlította. Köszönetnyilvánítását fejezte ki többek között Babos Krisztinának, a könyv másik szerkesztőjének, és mindazoknak, akik a munkálatokban részt vettek. Háláját fejezte ki legfőbb támogatójuknak, a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának.

Pintér Tamás (Kép forrása: NagyHáború Blog)

A szerkesztő elmondta, hogy Kovács György harctéri naplójáról egy közösségi oldalon szereztek tudomást. A helyszínen is jelenlévő Szerecz Miklós, történész (a napló szerzőjének dédunokája) saját oldalán tette közzé a munkát, hogy minél szélesebb körben ismerhessék meg rokona személyes történetét, amely betekintést nyújt az első világháború hétköznapjaiba. A dédunoka hozzájárulását követően hétről-hétre került bemutatásra a Nagy Háború blogon az írás, majd úgy vélték, hogy a napló izgalmas, olvasmányos jellege miatt érdemes a kiadásra. A most megjelentetett könyv az eddig közreadott szövegeken kívül verseket, továbbá különböző helyszíneken készült rajzokat is tartalmaz, amiket az író kommentárokkal látott el.

Szerecz Miklós , az asztalnál balról jobbra: Pintér Tamás,  ifj.Bertényi Iván és Szabóné Bognár Anikó  (Kép forrása: NagyHáború Blog)

A napló írója 1875-ben született Kastélyosdombón, Somogy megyében. Az első világháború alatt közkatonaként teljesített szolgálatot a magyar királyi pécsi 19. illetve a 30. budapesti honvéd gyalogezredben. Kovács naplójában az orosz, a román és az olasz front 1914 és 1918 közötti harctéri eseményeit meséli el. Személyes, és hallomásból szerzett történetei képi ábrázolásokkal, versekkel elevenednek meg az olvasók számára. A háborút megjárt Kovács György a népi mesemondókhoz hasonló, ízes nyelvezettel írta meg a harcok izgalmait, örökített meg különös, olykor hátborzongató dolgokat. A mű a „Nagy Háború Könyvek” sorozat részét képezi, amelynek első kötete „A pokol tornácán − Imre Gábor kadét doberdói naplója” is a közelmúltban jelent meg, került bemutatásra.

Berecz András szórakoztató történeteken keresztül elevenítette fel az első világháború idején megjelent új vívmányokkal kapcsolatos népi hiedelemvilágot. A paraszti élet hangján szólalva meg, közvetítette a napló egyszerű, de színes ábrázolásmódját. A közönség felvidítását követően, szakmai szempontból került górcső alá könyv.     

Berecz András (Kép forrása: NagyHáború Blog)

Ifj. Bertényi Iván a Nagy Háború blog közhasznú, ismeretterjesztő tevékenységét dicsérte. Elismerését fejezte ki az oldal szerkesztői felé, akik munkájukkal nagyon sokat tesznek a száz éve zajlott események informatív, mégis közérthető közlésének érdekében. A kötet kapcsán úgy vélekedett, hogy a laikusok számára is érdekes olvasmány lehet, a harctéri napló által közelebb kerülhetnek az olvasók a történelem ezen fejezetéhez. Az író egy parasztember, akinek a szemszögéből szemlélhetjük az eseményeket, a háborús mindennapokat. Mára ennek az irányzatnak helye van a történetíráson belül, mivel a Kovács György iratához hasonló naplók szolgálhatnak adalékul az első világháború, egyébként fő vonalaiban jól feltárt cselekményeinek megismeréséhez.

Szabóné Bognár Anikó megjegyezte, hogy néprajzi szempontból nem teljesen elfogadható a címben szereplő mese megnevezés, ami a mű kategóriáját illeti. A háború behatásainak következtében számos parasztember ragadott tollat, írt memoárt tapasztalatainak a megörökítése végett. A napló nyelvezetében is a megszokott, élőbeszédhez hasonló írásmód köszön vissza. Igaz a szerző gyakran alkalmaz népmesei motívumokat, gazdag képi ábrázolásokat, és a naplóban jelen vannak a népi hagyomány elemei, amelyektől mesének tűnhet, ám közel sem az. A néprajztudomány jól ismeri a katona naplókat, amelyek gyakran képezték korábbi kutatások tárgyát. A szerzőről megjegyezte, hogy mind a szöveges, mind pedig a képi ábrázolásoknál megjeleníti a megrázó részleteket is. Bognár Anikó továbbá kiemelte a katonaábrázolások hasonlóságát, amelyeknél megfigyelhető, hogy a legtöbb esetben a szuronnyal ellátott fegyverek ismétlődő elemként jelennek meg. A szerző olykor a korból jól ismert illusztrációs jellegzetességeket is alkalmazott, és egyedi rajzai mellett egyes képeket másolhatott.

Kötetlen beszélgetés a bemutató végén (Kép forrása: NagyHáború Blog)

A bemutatót Berecz András és Barvich Iván közös produkciója zárta.

Az első világháború száz éves évfordulója jó lehetőséget biztosít a Kovács Györgyéhez hasonló érdekes írásművek megjelentetéséhez, amellyel a Nagy Háború blog szerkesztői példamutatóan élnek. A munkájuk nélkül a manapság mesének tűnő háborús helyzetben játszódó drámai történetek továbbra is ismeretlenül, porosodva hevernének a levéltárak mélyén.

A mű online közzétett részei elérhetők ide kattintva.

A Nagy Háború blog képes beszámolóját itt találják.

Balogh Ádám

Ezt olvastad?

Az olasz front 1917 őszén történelmileg meghatározó események színtere volt, melynek során az olasz hadsereg és azzal együtt az olasz