Három kötet várostörténet: Jászberény története

Három kötet, három történeti korszakra bontva meséli el a Jászság egyik központi településének, Jászberénynek a történelmét. A főszerkesztő, Pethő László, szociológus, nyugalmazott egyetemi docens hosszú évek munkájával szervezte meg a kötet létrejöttét, amelynek a huszadik századot is magába foglaló előzmény- írása nincs, így a kötet hiánypótló vállalkozás.

A munka előzményeként tekinthetünk a negyedszázados Jászsági Évkönyvekre, amely a Jászsággal foglalkozó kutatót, gyakorlati szakembereket gyűjtött össze az évek során. A műhelymunka eredményeként verbuválódott kutató, szerkesztő és írói csoport több szakterületről érkezett. Többek között szociológus, történész, jogász, tanító, levéltáros szakmák építették fel azt az időbeli várost, amely a mai Jászberényt leírhatja. A szerkesztői feladatok ellátásában is találunk átfedést a Jászsági évkönyvvel. Szabó Jánosné Taczman Mária, aki a szerzők írásaiból időrendi áttekintést készített, és Gulyás Erzsébet, aki a kötetekben előforduló forrásokat lajstromozta mindhárom kötetben, és a Jászsági évkönyvekben is megjelenik. A kötet alkotói, a tanulmányok írói, a szerkesztők, és a főszerkesztő lazább vagy erősebb szállal kötődnek a Jászsághoz, Jászberényhez.

A három könyv összesen 1600 oldalon 55 tanulmányt foglal magában. A másfél ezer fölötti oldalszám nem engedi, a fejezetek hasonló mélységű bemutatását, csak a témák felsorolása szétfeszítené a könyvismertetés keretét. De a kötet karakterének bemutatása érdekében mégis célszerűnek tűnik néhány írást kiemelni. A szelekció vállaltan szubjektív, és esetlegesnek mondható.

A városmonográfiák szerkesztési elveit a kötetek csak részben követik. A kronologikus rend itt is megtalálható, de az egyes korszakok határai eltérnek a szokásos történeti összefoglalókban megszokottól, a leggyakoribb stációk helyett Jászberény történetéhez igazodik az időrendi bontás. Az egyes korszakok mélységének megrajzolása is eltérő. A közelmúlt eseményei a legrészletesebben kidolgozott korszak, a város keletkezésének bemutatása jelentős időbeli ugrásokkal dolgozik. A kötetek vállaltan a város gondolatköre köré épülnek. Jászberény városa egyszerre vidéki város és egyszerre csomópont gazdasági és tájföldrajzi értelemben is. Része az országos városhierarchiának, és számos egyediséget, specialitást is mutat.

Az első kötet, Jászberény története a kezdetektől a reformkorig címet viseli. A 2014-ben megjelenő könyv 432 oldalon 17 tanulmányból épül fel. Az első tanulmány, Dávid Áron írása 20000 évvel ezelőtti leletek mentén vezeti az olvasót, bemutatva a város előtörténetét.

A Jászberény története kötetekben több olyan fejezet megtalálható, ami a mindennapok megélését, a városlakó ember hétköznapjait mutatja be. Két írásban, amelyet mindkét esetben Lovas Lajos jegyez, a mindennapok kevésbé kutatott, megírt oldalát mutatja be: a normasértőket. A Paráználkodók, istenkáromlók, és egyéb bűnelkövetők című fejezetben a könyv feudális büntetőperek vizsgálatán keresztül közel hozza a múltat az olvasóhoz. Az emberek egymás közötti konfliktusainak egy 18. századi arcát láthatjuk.

A második kötetet, Jászberény története a reformkortól a harmincas évekig címmel, az első kötet után egy évvel, 2015-ben adták ki. 600 oldalon, az első kötethez hasonlóan 17 tanulmány olvasható. A szerzők egy része az első kötetből már ismerős lehet: Bagi Gábor, Bathó Edit, Lovas Lajos, Papp Izabella, Szikszai Mihály neve az első kötetben is szerepel. Az új szerzők közül talán a legfiatalabb, Cseh Dániel PhD hallgató A várospolitika szereplői és konfliktusai című tanulmánya a dualizmus kori politikai elit működését mutatja be várostörténeti látószögből. Az alapos, sűrű, de gördülékeny szövegű írás a kiegyezéstől az első világháborúig ismerteti Jászberény politikatörténetét, a helyi politika szereplőit és szervezeteit.

A harmadik kötet a leghosszabb, A Jászberény története a harmincas évektől az ezredfordulóig című munkát 752 oldalon 21 fejezet alkotja. A tanulmányokat tekintve talán ez a kötet a legszéttartóbb, de egyben a legizgalmasabb is. Szemlélete új, azokat a közelmúltbéli eseményeket veszi vizsgálat alá, amelyeknek érintőlegesen szereplői is voltunk, lehettünk.

Szubjektív módon Csősz László A Jászberényi zsidóság utolsó évtizedei a családtörténetek tükrében című tanulmányát emelném ki, amely túlmutat Jászberény történetén. A szerző a helyi adottságokat, és eseményeket az országos, és a nemzetközi történések szövetében ábrázolja. Izgalmas nézőpontbeli ugrásokkal mutatja be a jászberényi neológ zsidó közösség második világháború előtti egy évtizedét.

A másik kiemelt tanulmány Pethő László Vezérigazgató és képviselő – Gorjanc Ignác pályaképe című tanulmánya. Az életrajzi bemutatás nem csak a megszokott pozitív pályakép megrajzolása, és az egyéni élet eredményeinek felsorakoztatása. A rendszerváltás előtti néhány évtized politikai elitjének életébe kapunk betekintést a dokumentumok elemzésével, és azok várostörténetbe való ágyazásával. Az Alsó-Ausztriából származó Gorjanc, közgazdász, a Hűtőgépgyár vezetőjeként 33 éven keresztül dolgozott Jászberényben, „a szocialista időszak kulcsfigurája” (írja a szerző) a megyei politikai vezetőkkel folytatott harcok, egyezségek, jelentős beruházások írhatók a neve mellé. A szerző az élettörténeten keresztül érinti a szocialista gazdaság látható és láthatatlan mechanizmusait.

A harmadik kötetben is hangsúlyos a városi dimenzió. A város főbb tereinek, épületeinek bemutatására, a térhasználat tágyalására kerül sor Hajdu Ágnes írásában, a lakásépítésekről Szikszai Mihály értekezik. Az oktatásügyet Molnár Marietta, a beatkorszakot Rohonczy Viktor írásából idézhetjük fel. Külön kiemelendő Vincze János Farkas rendszerváltásról írt tanulmánya (598–672 oldal), amely azért is jelentős, mert a vidék rendszerváltásáról (Budapesttel ellentétben) keveset tudunk, ennek feldolgozása napjainkban kezdődött meg, így a könyv ebben úttörő szerepet vállalt.

A könyvek végén található Időrendi áttekintés és Források és feldolgozások szövegrészek kiváló lehetőséget adnak a források további elemzéséhez, fiatal kutatók, érdeklődők egyéni kutatómunkájukhoz.

Vaskos, igényes kivitellel, minőségi papíron, jelentős számú képmelléklettel jelent meg mindhárom kötet. A könyvek mérete, jellege nagyon hasonló, grafikai megoldásai azonban erősen eltérnek egymástól. A sorozat jelleget vizuális elemekkel is megtámogatva, talán érdemes lett volna az első kötet megjelenését tovább vinni.

Pethő László főszerkesztő a harmadik kötet bemutatójáról készült összeállításban a Jászság Térségi Televízió felvételén

A főszerkesztő Pethő László bevezető gondolataival kezdődik és a kötetek szerkesztésében közreműködők felsorolásával fejeződik be a Jászberény történetét bemutató háromkötetes városmonográfia. „Olvasóbarát kiadványt szerettünk volna készíteni” – írja a főszerkesztő előszavában. A kötet kiválóan alkalmas laikus érdeklődők és a történész, szociológus, kulturális antropológus szakma számára egyaránt. Vélhetően sok diák fog majd dolgozatot írni a könyvekből, és talán néhányuk érdeklődését fel is kelti a helytörténeti kutatások iránt.

Dobák Judit

Mindhárom könyv kiadója a Jászsági Évkönyv Alapítvány.

Az ismertetett kötetek adatai:

Jászberény története a kezdetektől a reformkorig. 2014, Jászberény, ISBN 978 963 08 9219-3.

Jászberény története a reformkortól a harmincas évekig 2015, Jászberény, ISBN 978 963 08 9219 3

Jászberény története a harmincas évektől az ezredfordulóig. 2017, Jászberény, ISBN 978 963 12 8755 4.

A kötetek online is elérhetőek a Jászsági Évkönyv weboldalán.

Ezt olvastad?

A Lászlóból Lancelot: Magyar király a Kerekasztal lovagjai között? (László to Lancelot: Hungarian Kings, Arthurian Knights) címmel került megrendezésre a