A hazai történeti ruszisztika egyik pécsi műhelye – Bemutatkozik a MOSZT kutatócsoport

Több mint egy évtizede fejti ki hathatós tevékenységét a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történettudományi Intézetében a Modernkori Oroszország és Szovjetunió Történeti Kutatócsoport (MOSZT). A tudományos műhely ars poeticájáról, személyi összetételéről és eredményeiről Bebesi György A hazai történeti ruszisztika egy pécsi műhelye: a MOSZT című előadásának írott változata nyomán számolunk be, amely a Pécsi Orosz Központ által szervezett konferencián hangzott el.

Az alapítás körülményei, célkitűzések

A kutatócsoport 2004 tavaszán alakult meg a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola „Európa és a magyarság a 18–20. században” történettudományi doktori programjának támogatásával, Ormos Mária akadémikus javaslatára. Jelenleg a Fischer Ferenc professzor által vezetett Történettudományi Intézet önálló szemináriumaként működik. Az alapítók célul tűzték ki, hogy a rendszerváltás utáni magyar történettudomány által kissé mostohagyermekként kezelt Oroszország és Kelet–Európa történeti kutatás számára egy új, vidéki bázist teremtsenek, amely által decentralizálhatóvá válhat a korábban meghatározó mértékben Budapest-központú, kizárólag az ELTE Ruszisztikai Intézetére épülő tudományos munka. Ezzel párhuzamosan bővíteni kívánták a pécsi doktori iskola profilját, növelni vonzerejét, kihasználva azt a szellemi-személyi potenciált, melyet sikerült felszínre hozni a doktoranduszképzés keretében.

Mint minden önálló, tudományos profillal megszervezett műhely, a MOSZT is fogalmazott meg önmaga számára általános célokat. Ezek a következők: az egyetem és a szűkebb–tágabb régió ruszisztikai–szovjetológiai érdeklődésű szellemi erőinek összefogása; a téma kutatói számára fórum megteremtése; a pályázati tevékenység hatékonyabbá tétele; konferenciák, workshopok, műhelybeszélgetések szervezése; témába vágó előadások, előadássorozatok tartása; önálló könyvsorozat és legújabban füzetsorozat kiadása, amely publikációs lehetőséget biztosít a tapasztalt szakemberek és a kezdő fiatalok számára egyaránt.


Sashalmi Endre, Bebesi György, Fischer Ferenc és Ormos Mária a MOSZT jubileumi konferenciáján

Tagság

Az alapítók nyilatkozata értelmében a MOSZT nem más, mint „független kutatók autonóm társasága”, ami arra utal, hogy a tudományos műhelyben kötelezettségek nincsenek, csak lehetőségek. Senki számára nem tud egzisztenciát, jövedelmet biztosítani, de hozzájárulhat az egyes kutatók tudományos pályájának kibontakozásához, a fiatal tehetségek felfedezéséhez, kutatási eredményeik nyilvánosságra kerüléséhez, illetve egy pezsgő szakmai közélet biztosításához. Az érdeklődők, jelentkezők pályázatuk elfogadása után addig dolgoznak együtt a munkacsoporttal, amíg úgy látják, hogy érdemes, mert annak van szakmai hozadéka. A MOSZT számára a Pécsi Tudományegyetem biztosít irodát, benne saját könyvtárat, kutatási lehetőséget és informatikai infrastruktúrát. Az egyes programokra és rendezvényekre, kiadványokra azonban mindig pályázati vagy szponzorációs úton kell előteremteni a forrásokat.

A kutatócsoport személyi összetételéről dióhéjban a következők mondhatók el. Bebesi György alapító vezetőn kívül kezdettől fogva a szervezet koordinálásán dolgozik Kolontári Attila, a csoport helyettes vezetője, jelenleg a Kaposvári Egyetem docense. Harsányi Iván professzor emeritus a műhely örökös és tiszteletbeli társelnöke. Meg kell említeni Lengyel Gábor titkár nevét, aki a műhely történetének 2004–2012 közötti időszakában játszott fontos szerepet, jelenleg a Kaposvári Egyetemen tanársegéd. A MOSZT aktuális titkára Kopasz Zsanett, aki szervezési feladatokért felel, és Máté Zsolt, aki a tudományos, pályázati és informatikai feladatokat fogja össze.

Hídszerep, kapcsolati háló

A műhely szellemiségét jól demonstrálja a mostanra címerükké vált, az első kiadott kötet borítójára Polgár Tamás és Szabó Attila által tervezett provokatív kép, amely az orosz nemzeti zászló előtt a dühös orosz birodalmi sast ábrázolja Bugyonnij-sapkában és sarló-kalapáccsal a kézben, közepén Sárkányölő Szent György ikonnal, nyilvánvaló utalással arra, hogy a Szovjetunió az orosz birodalmi hagyományok egyenes örököse. Bebesi György szerint talán többek között ez is az oka, hogy a Szovjetunió kutatása a legizgalmasabb tudományos feladatok közé tartozhat.

A kutatócsoport nevének kezdőbetűiből rövidített betűszó, a MOSZT, ahogy ismertté vált az elmúlt évtizedben itthon és külföldön egyaránt, hidat jelent. Ez egyben a műhely talán legfontosabb ars poeticája is: híd az egyetemi műhelyek között, híd a magyarországi tudományos műhelyek felé, híd az egyetemi hallgatók felé, híd a külföldi partnerek felé, híd a magyar és orosz történészek, történettudomány között.

A fenti gondolat jegyében építette ki a műhely tudományos kapcsolatrendszerét, a belső egyetemi műhelyek közül elsőként a Font Márta professzor asszony által alapított Kelet-Európa és Balkán története és Kultúrája Kutatási Központtal. Az együttműködésnek több közösen szervezett konferencia és szerkesztett kötet lett az eredménye. Szintén termékenynek bizonyult a kooperáció a Történészcéh Egyesülettel. Különösen Miszler Tamás és Csibi Norbert hathatós közreműködésének köszönhetően hozhattak tető alá több előadás-sorozatot (pl. 2007 őszén Itt és MOSZT címmel), konferenciát. Szintén tényekben jól megragadhatóan eredményes a közös szakmai munka a Végh Ferenc és Bene Krisztián által irányított Magyar Hadtudományi Társaság Dél-dunántúli Tagozatával. 2008 őszén MOSZT vagy soha címmel rendeztek előadás-sorozatot. Új partnerük a Végvári Valenyina egyetemi docens által nagyszerűen menedzselt Pécsi Orosz Központ, amely munkájukat oklevéllel ismerte el.


Kolontári Attila, Végh Ferenc, Bene Krisztián és Dávid Ferenc a MOSZT jubileumi könyvbemutatóján

Az akadémiai fórumok közül a Sashalmi Endre vezette PAB Kelet- és Közép-Európa Munkabizottságával alakult ki kitűnő munkakapcsolat. 10 éves jubileumi konferenciánk megrendezésében (2014. október 8.) hathatósan együttműködtek. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézetével szintén élő a kapcsolat, Katona Csaba tudományos munkatárs a műhely budapesti képviselője. Az akadémiai vonalat lezárva, szintén komoly szerepe van a kutatócsoport életében a Magyar és Orosz Tudományos Akadémiák Történész Vegyesbizottságának, amelynek Bebesi György 2006 óta, Kolontári Attila, a kutatócsoport helyettes vezetője pedig 2012 óta tagja. E szakmai fórum lehetőséget teremt arra, hogy a MOSZT rákapcsolódjon a hazai és az orosz történeti kutatás fősodrára, valamint saját projektjeit, pályázatait összehangolja a hazai és a nemzetközi trendekkel. A külső hazai fórumok közül természetesen kitüntetett a kapcsolatunk az ELTE Ruszisztikai Kutatási Központjával és az Orosz Kulturális Központtal. Az együttműködés elsősorban közös kutatási projektekben, egymás kiadványaiban megjelentetett publikációkban, egymás konferenciáin tartott prezentációkban, hallgatói ösztöndíjakban, doktorandusz csereprogramokban realizálódik.


Végvári Valenyina és Bebesi György

Egy egyetemes történeti tematikára alakult műhely rangját nagymértékben mutatják nemzetközi kapcsolatai. A RAN – az Orosz Tudományos Akadémia Kelet-Európa és Balkán Kutatási Központja már a MOSZT megalakulása előtt az 1990-es évek közepe óta kiemelt tudományos partnere, elsősorban Alexandr Sztikalin kandidátus, tudományos titkárral tartanak kapcsolatot, amely leginkább nemzetközi konferenciákban és kiadványokban, valamint ösztöndíjakban és kutatói utakban fogható meg. Ugyancsak az 1990-es években sikerült kapcsolatokat kiépíteni a rangos, moszkvai székhelyű nemzetközi tudományos szervezettel, az AIRO XXI-vel, a Modern Orosz Történelem Kutatóinak társaságával, amely több tucat ország tudósait tömöríti magába. Bebesi György 2005-től a nemzetközi tanácsadó testület tagjaként dolgozik. Kolontári Attila forrásgyűjteményét pedig 2014-ben jelentették meg. A szervezet kapcsolattartója maga az elnök, Gennagyij Borgyugov professzor. Kolontári Attila jóvoltából alakult ki együttműködés a Sztavropoli Észak-Kaukázusi Szövetségi Egyetem Történelem Fakultásával, személyesen Igor Krjucskov dékánnal. A kapcsolat intenzitását mutatják a megtartott vendégelőadások, a kölcsönös látogatások, a sztavropoli egyetemi évkönyvben közölt publikációink, valamint a 2013-ban útjára indított közös folyóiratunk, amely az Oroszország és Magyarország a történelem keresztútjain címet viseli.

Szintén a hídszerep és az orosz-magyar történész együttműködés szép példája az egyik legnagyobb moszkvai történeti szakkiadóval, a Terrával való összefogás, amely nyomán a kiadó jogdíj fizetése nélkül a MOSZT rendelkezésére bocsátotta egy tudományos szenzációszámba menő kiadványát, az Azef levelei című könyvet. A forráskiadvány a kutatócsoport kiadványsorozatának második köteteként látott napvilágot. Egy beépített titkosügynök munkájáról és jelleméről, gondolatairól ad különleges kutatói értékű tájékoztatást az a több mint 200 levél, amelyet a Lendvai Endre professzor által irányított Orosz Fordítástudományi Központ önzetlenül dolgozó diákjaival közösen fordítottuk majd’ két éven keresztül.

Részben a hazai, részben a külföldi kapcsolatok közé sorolható a Balassi Intézet moszkvai központjával való folyamatos tudományos kapcsolattartás. Helyettes vezetője, Seres Attila két éve végigjárta a hazai tudományos műhelyeket, hogy felmérje a hazai ruszisztika helyzetét, amelynek nyomán kitűnő ösztöndíj- és kutatási lehetőségek állnak elsősorban a vállalkozó szellemű tehetséges fiatalok rendelkezésére. Ennek köszönhetően kutathatott Gönczi Andrea pécsi történész két hónapon keresztül Moszkvában.

Tehetséggondozás, nyelvoktatás

A hídszerep mellett a műhely kiemelten fontos küldetésének tartja a fiatal tehetségek felkutatását és támogatását, a tudományos utánpótlás-nevelést. A kutatócsoport 2014-ig megjelent 6 kötetében 35 tanulmányt közölt fiatal kutatók, diákok tollából, s emellett kb. kéttucatnyi egyetemistának, doktorandusznak, fiatal kutatónak biztosított konferencián való megmutatkozást. Négy diákunk ért el eddig kiemelkedő eredményt különböző tudományos megmérettetéseken: 2007-ben Kakassy Bernadett harmadik díjat kapott az ELTE Ruszisztikai Intézet és a Ruszisztikai Alapítvány „Az év orosz dolgozata” pályázatán. Ugyanott Szunomár Szabolcs 2008-ban szintén harmadik, 2012-ben pedig Zsemlye János második helyezést ért el. Kutatócsoportunk jelenlegi tudományos titkára, Máté Zsolt a 2013-ban Debrecenben megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humántudományi Szekciójában szovjetológiai tárgyú dolgozatával első helyezést ért el, akárcsak 2015-ben Budapesten.


Máté Zsolt

A műhely keretén belül lehetőség nyílik orosz nyelvtanulásra is, elsősorban történészhallgatók számára szaknyelvi orientációval, egészen a kezdő szinttől indulva. Itt a műhely jellegének megfelelően a nyelvoktatás célja, hogy a hallgatók képessé váljanak orosz történeti szakszövegek olvasására, így diplomamunkájukhoz alap- és mesterszakon, később esetleg a doktori képzésben eredeti forrásanyag felhasználásával tudjanak dolgozni.

Publikációs tevékenység     

2006-tól jelennek meg a MOSZT Könyvek sorozat kötetei. A hetedik könyvet éppen ezen beszámoló megjelenésének napján (2015. október 13.) mutatják be a nyolcadik könyv előzetesével együtt. A 2015-ös esztendő újdonsága, hogy a kutatócsoport útjára indította a MOSZT Füzetek sorozatot, amely olyan tudományos írásművek közzétételét teszi lehetővé, amelyek terjedelmesebbek egy tanulmánynál, de nem tekinthetőek monográfiának. A sort Kolontári Attila Alexej Von Lampe, Vrangel báró katonai képviselője Magyarországon című műve nyitja. A kötetet az említett bemutató keretében Huszár Mihály történész-muzeológus fogja ismertetni.

A MOSZT Könyvek listája

  1. Önkényuralom, alkotmányosság, forradalom. Előadások és tanulmányok az első orosz forradalom 100 éves évfordulója alkalmából. Szerk. Polgár Tamás – Huszár Mihály. Pécs, 2006.
  2. Azef levelei (1893-1917) (Egy kettősügynök hagyatékából.) Forráskiadvány. Szerk. Kolontári Attila – Lengyel Gábor. Pécs, 2008.
  3. Utak és alternatívák. Előadások és tanulmányok az 1917-es forradalom 90 éves évfordulója alkalmából. Szerk. Kolontári Attila – Lengyel Gábor. Pécs, 2009.
  4. Afganisztán 1979-1989-1999-2009. Előadások és tanulmányok az afganisztáni események hármas évfordulója alkalmából. Szerk. Dávid Ferenc – Lengyel Gábor. Pécs, 2010.
  5. Bebesi György: A roskatag kolosszus bukása. Oroszország története a 19. században. Szerk. Kolontári Attila – Lengyel Gábor. Pécs, 2011.
  6. Európa peremén. Válogatott írások Oroszország és a Szovjetunió történetéről. Bebesi György és a MOSZT kutatócsoport tagjainak tanulmányai. Kutatási Füzetek 18. Szerk. Bebesi György – Lengyel Gábor. Pécs, 2013.
  7. Háborúk és békekötések a 18–20. századi orosz-szovjet történelemben. Szerk. Máté Zsolt. Pécs, 2014.

Bebesi György – Árvai Tünde

Kapcsolódó cikkek:

Könyvbemutató: A Modernkori Oroszország és Szovjetunió Történeti Kutatócsoport 2015-ös kiadványainak bemutatója - Pécs

Ha Pécsett jársz a héten, ne hagyd ki!

Uradalmi históriák - bemutatkozik a Dominium kutatócsoport

„Lendületes” középkori gazdaságtörténeti kutatások – interjú Weisz Boglárkával

Bemutatkozik a Kubinyi András Történész Műhely

Rovatok: