Hét csokor kerek évfordulókból 2017-re

Egy jubileumi naptár mindig hasznos lehet év közben, gondoljunk csak a történelmi érettségi várható esszékérdéseinek előzetes latolgatására. Jelen írás azt hivatott szolgálni, hogy egész évben kiindulási alapot szolgáltasson Olvasóink számára arra nézve, hogy milyen kerek évfordulók lesznek 2017-ben.

1. Események, melyekről sokat hallunk majd

Ha kronológiai sorrendben haladunk, akkor az első kerek évforduló, mely számunkra igazán becses, az nem más, mint 1367 hatszázötvenedik évfordulója. És hogy mi volt akkor? Mint ahogy a Bëlga együttes évekkel ezelőtt megénekelte – érettségi felkészítővel felérő – Királyok a házban c. számában: „Tudományegyeteme épül büszke Pécsnek,
2017-ben lesz épp 650 éves.” Egészen pontosan szeptember 1-jén – nem lehet véletlen – állította ki V. Orbán pápa bulláját az egyetemalapításról. Bár nem volt hosszú életű a baranyai tudományos fellegvár, mégis létrejötte jeles esemény, amit jogutódja a Pécsi Tudományegyetem igyekszik legméltóbb módon megünnepelni. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humántudományi Szekció döntőjének 2017-ben éppen ez az egyetem ad helyet, így az ifjú, tehetséges történészek a helyszínen ünnepelhetik az évfordulót. Oldalunkon az egyetem történetével még nem foglalkoztunk, de az első magyarországi nyilvános könyvtárral, amelynek épületében az egyetemtörténeti kiállítás is található igen, írásunkat itt találja a Klimo Könyvtárról.


Kép forrása: MEK.OSZK

Szép, kerek évfordulója lesz idén egy bizonyos szög beverésének. Egy „D”-vel ezelőtt ugyanis október 31-én Martin Luther, ágoston rendi szerzetes, a wittenbergi egyetem bibliatanára papírra vetette 95 tantételét, aminek következtében elindult az a teológiai vita és átalakulás, melyet ma reformációnak nevezünk. Ez nem pusztán egy vallástörténeti esemény, hiszen egy új kultúrtörténeti korszak vette kezdetét ezzel Európában. Egyesek szerint, mire a szög a fába ért a középkornak vége szakadt. A reformáció aktualitásairól egy itt olvasható interjú keretében 2014-ben kérdeztük Bitskey István akadémikust.

A magyarhoz hasonlóan más közép-, és kelet-európai nemzetek idősebb, sokat látott generációja sosem felejti el november 7-t. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom (NOSzF) emléknapja ugyanis a rendszerváltás előtt piros betűs, állami ünnep volt. (Aki megütközik rajta, miért októberi a november 7-i forradalom, az a naptárreformokban keresheti a választ.) Száz évvel ezelőtt a kommunista bolsevikok Lenin vezérletével megdöntötték a Kerenszkij-kormányt. Az utolsó magyar november 7-ről az Indexen jelent meg korábban írás. Hahner Péter 100 történelmi tévhit avagy amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod c. könyvében foglalkozott az oroszországi eseményekkel, mi pedig a kötet szerzőjének szenteltünk figyelmet tavalyi interjúnkban.

2. Kitekintés a Nagy Háborúra

Az első világháború harmadik, vérzivataros esztendeje zajlott 100 évvel ezelőtt. Mind katonai szempontból, mind politikai aspektusból meghatározó történések fűződnek a ’17-es évhez, egy csokrot szedünk össze belőlük. 1917. március 15-én nagypolgári-liberális ideiglenes kormányt kiáltottak ki Oroszországban. A kisebbségben lévő kommunistáknak a kormány összetétele nem felelt meg, ezért több ízben is puccsal igyekeztek átvenni a hatalmat, mely a fentebb ismertetett november 7-i napon sikerült is. Az ideiglenes kormány indította július 1-jén a Kerenszkij-offenzívát a központi hatalmak ellen Galíciában. A támadás azonban nem volt kifejezetten sikeres. Április 6-án az Amerikai Egyesület Államok Wilson elnök vezérletével belépett a háborúba, elsősorban a németek korlátlan tengeralattjáró háborúja eredményeként. Három nappal később, április 9-én Arras mellett csata vette kezdetét a nyugati fronton. Augusztus 18-án az Isonzó folyó mellett már a tizenegyedik alkalommal álltak szemben egymással az olasz és a német-osztrák-magyar erők.

Október 15-én tévesen végezték ki Mata Hari táncosnőt, akit a francia hatóságok kémkedéssel vádoltak. A cionisták első hivatalos ígéretüket az zsidó haza létrehozására november 2-án kapták meg egy levélben a brit külügyminisztertől, Arthur James Balfourtól. IV. Károly március 24-én a Monarchia válságos helyzete miatt különbéke kísérletbe fogott, melyet a Magyarországi Szociáldemokrata Párt minden bizonnyal támogatott volna, hiszen április 8-án kongresszusán a béke mellett foglalt állást.

3. A Kiegyezés napról napra

Természetesen nem feledkeztünk el egy fontos, magyar vonatkozású évfordulóról, a Kiegyezés 150. jubileumáról. Az év kapcsolódó eseményeit alább listázzuk. 1867. február 17-én Andrássy Gyula grófot I. Ferenc József császár miniszterelnöknek nevezte ki.  Ennek hatására március 18-án Deák Ferenc már a kiegyezés szövegén dolgozhatott. Az emigrációban tevékenykedő Kossuth Lajos híres Kasszandra-levelét május 22-én címezte Deákhoz. Később, 26-án már egyértelműen a kiegyezés ellen foglal állást. Június 8-án Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, így július 28-án a Kiegyezést magába foglaló 1867. évi XII., XIV., XV. és XVI. törvénycikkeket szentesíthette, ami megalapozta a dualista államrendszert. Augusztus 17-én a Magyar Újság közzétette Kossuth Lajos levelét, melyben megírta, miért nem térhet haza Magyarországra.

4. Kerek évfordulók a politikatörténetben

1967. január 19-én megkezdődött a volt zuglói nyilasok pere. Kröszl Vilmost és két társát az 1944-es zsidók elleni bűncselekményekért június 28-án halálra ítélték. Ugyanúgy 50 éve történt, hogy április 21-én Görögországban katonai puccsot hajtottak végre, július 1-jén pedig életbe lépett az Európai Közösség szervezete, mely a korábbi gazdasági kooperációkat egyesítette. 1967. szeptember 10-én népszavazás zajlott Gibraltáron, melynek értelmében Nagy-Britannia része maradt a mini állam.

Száz éve, 1917. január 25-én az USA terjeszkedett. Megvásárolta a Virgin-szigeteket. Érdekes, hogy éppen ötven éve volt ekkor, hogy 1867. március 30-án megvásárolták Alaszkát Oroszországtól. 1917. július 14-én Finnország kikiáltotta függetlenségét. A Habsburg Birodalom uralkodója, Mária Terézia 1767. január 23-án adta ki úrbéri rendeletét, melynek idén lesz így 250. évfordulója. A száműzetésben lévő II. Rákóczi Ferencet 1717-ben vitték szultáni kihallgatásra Isztambulba december 12-én.

Államok jöttek létre és tűntek el a térképről: 1667. január 30-án ismét felosztották Ukrajnát, ötven évvel korábban, 1617. december 16-án pedig létrehozták Argentínát és Paraguayt. A koraújkor eseménye, hogy Mária skót királynő 450 évvel ezelőtt május 15-én házasodott össze James Hepburnnel, Bothwell grófjával.

A 15. században 1417. november 11-én választotta meg a konstanzi zsinat V. Mártont pápává, kinek egyik utódja II. Pál pápa érvénytelenítette Podjebrád György – eretnek – cseh királlyal kötött szövetségeket 1467. május 15-én. Hazánkban 1367. június 29-én I. Lajos király a nagyszebeni polgároknak Buda kereskedelmi szabadságjogait adományozta, ezzel hozzájárulva hazánk városfejlődéséhez. A fejlett észak-itáliai városok 1167. december 1-jén alakították meg a Lombard Ligát. S végül politikai változást eredményezett Caracalla római császár 217. április 8-i halála, annál is inkább, hiszen ezen állapot eléréséhez hozzájárultak testőrei.

5. Néhány évforduló a hadtörténet szerelmeseinek

1967. január 6-án a Mekong folyó deltájában megindult az amerikai és a dél-vietnami csapatok fő offenzívája. 1967. január 13-án a messzi Togóban a hadsereg magához ragadta a hatalmat. 1967. június 5-től számítva hat napon át tartott Izrael és az arab államok háborúja.  1717. június 18-án a császári sereg megkezdte a török kézen lévő Nándorfehérvár ostromát. Mátyás király Moldvabányánál vereséget szenvedett III. Nagy István moldvai vajdától 1467. december 15-én. Míg 1100 éve a magyarok Európát rabolták, konkrétan 917. január 21-én Bázelt gyújtották fel, addig kétszázötven évvel később a bizánci seregek Zimonynál vereséget mértek a magyar csapatokra.

6. Gyereksírás és gyászbeszéd

1967 szomorú év volt. Január 16-án Robert Van de Graaff atomfizikus, majd február 18-án Robert Oppenheimer fizikus távozott az élők sorából. Előbbinek a Van de Graaff generátort, utóbbinak pedig az atombombát, és részben az atomerőművet köszönhetjük. Március 6-án Kodály Zoltán zeneszerző, október 8-án Clement Richard Attlee brit kormányfő, egy nappal később pedig Che Guevara argentin forradalmár hunyt el.

Az 1917-es év már felemásnak tekinthető. Bár meghalt Madarász Viktor festő január 10-én, Ferdinand Zeppelin katonatiszt március 8-án, Justh Gyula politikus pedig október 9-én. Viszont ebben az évben látta meg a napvilágot Devecseri Gábor költő, műfordító, kinek köszönhetően többek között az Iliászt és az Odüsszeiát olvashatjuk metrikus pontossággal magyarul. Születésnapját február 27-én ünnepeljük. Maléter Pál ’56-os mártír 1917. szeptember 4-én született. Az október igazán gazdagnak mutatkozott, Szabó Magda írónő 5-én, Fábri Zoltán rendező pedig 15-én született. Ugyanekkor a föld másik oldalán sírt fel a kis Arthur, aki később Arthur M. Schlesinger néven az USA történetéről szóló munkájáért Pulitzer-díjban részesült 1946-ban.

A kiegyezés évében, 1867-ban halt meg az utolsó magyar nádor Habsburg István személyében február 19-én. 1817. március 2-án Nagyszalontán világra jött a Toldi írója, Arany János. 1717. május 13-án született Mária Terézia, 1367. január 6-án pedig II. Richárd angol király.

700 éve, 1317. december 19-én elhunyt Károly Róbert első felesége, Piast Mária. 1900 éve, 117. augusztus 8-án Traianus római császár, 2000 éve pedig Ovidius római költő életét vették el az istenek 17. január 2-án.

7. Hírek a kultúra, tudomány és vallás világából

1967. február 11-én mutatta be a Fővárosi Operettszínház a My Fair Lady című musicalét. 50 éve képes az orvostudomány a szív transzplantációra, az első sikeres műtétet 1967. december 3-án hajtották végre. A Nagy Háború okozta szénhiány miatt a magyar kormány elrendelte a színházak, mozik és műsoros szórakozóhelyek bezárását 1917. január 18-án. A magyar származású Pácz Aladár feltaláló 1917. március 22-én szabadalmaztatta a wolfram szálat, mely fényt hozott a világba. 350 éve már annak, hogy Eperjesen felavatták az evangélikus kollégiumot 1667. október 18-án. Száz évre a pécsi első magyar egyetem megalapítását követően új egyetem nyílt Pozsonyban 1467. július 20-án, ám a korábbiakhoz hasonlóan az Academia Istropolitana sem volt hosszú életű. V. Orbán pápa megerősítette az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rendet, a pálos rendet 1367. február 28-án. A keresztényüldözőből lett hittérítőt, Szent Pált 67. július 29-én végezték ki. 

Gyűjtésünk nem teljes körű, ha fontosnak tart kiemelni egy kihagyott évfordulót, ne habozzon minket megkeresni! Boldog, és tartalmas 2017-et kíván a szerző, és az Újkor.hu szerkesztősége!

Ezt olvastad?

2024. január 26-án mutatták be az Apple TV+ felületén a Levegő urai (Masters of the Air) című minisorozat első epizódját.
Támogasson minket