Hévízen járt a tél… Egy kiállítás margójára

Hévízen a belvárosban sétálva, a Rákóczi úton található a Belvárosi Múzeum, amely több kiállítással is büszkélkedhet, egyik ilyen “A világon egyedüli – Balneológiai és helytörténeti tárlat”. A látogató megtekintheti Hévíz történelmi ereklyéit, fontos eseményeit egészen az ókortól kezdve napjainkig. 2012-ben újult meg az állandó kiállítás, amely március 22-én a Víz Világnapján nyílt meg. Hermann Katalin, a múzeum igazgatónője vezetett körbe és mesélt a kiállításról és a jövőbeni tervekről.

A kinti hóesésből betérve a Belvárosi Múzeumba az emeleten található a “A világon egyedüli” kiállítás ahol az ember belecsöppen egyfajta időutazásba is a hely történelmi szemén keresztül.

A Belvárosi Múzeum kiállító terme “A világon egyedüli” kiállításnak ad helyet (Kép forrása: hevizgaleria.hu)

Kiállításnak a célja bemutatni a gyógyfürdő történetét, valamint Osztrák-Magyar Monarchia fürdőtörténetébe is bepillantást nyerhetünk. A tőzeg fenekű hévízi tó gyógyhatása már ismert volt az ókorban is, legalábbis a 1993–2003 között végzett ásatások által talált bizonyítékok erre utalnak.

Bronz hagymafejes fibula a 4. századból (Egregy)

Hévíz egregyi városrészében a régészeti ásatásoknak köszönhetően feltártak egy római fürdőt, de több római pénzérme is előkerült, Vespasianus (Kr.u. 69–79), Domitianus (Kr.u. 81–96) valamint Antonius Pius (Kr.u. 138–161) korából is.

Egy római legenda is köthető a tóhoz és a vizéhez. Állítólag Flavius Theodosius keletrómai császár a víz hatására gyógyult meg a bénaságból, köszönhetően a meleg víznek és az iszapnak. Valamint a feltárásoknak köszönhetően 1931-ben bukkantak rá a korai császárkori római villa maradványaira, majd ennek közelében 2001 és 2003 között tárták fel a Villa Rustica épületét. Müller Róbert: Római kori épület Hévíz-Egregyen című tanulmánya részletes bemutatást enged a hévízi Villa Rustica történelmébe.

A Villa Rustica feltárt maradványai, Egregy (Kép forrása: visitheviz.hu)

Azonban, a városban nem csak ókori leletek vagy utalások találhatóak, hanem az Árpád-kori kőtemplom is jelzi az idő haladtát. A templom építésének ideje nem ismert, de az első okleveles megjelenését tudjuk, ami 1341-ből származik, és a patrónája Alexandriai Szent Katalin (helyreállítás után újra szentelték a templomot és a védőszentje Szent Magdolna lett (a szerk.)). Másik érdekessége a templomnak, hogy a felsőőrsi és a tihanyi altemplom mellett a harmadik épségben maradt Balaton környéki, Árpád-kori templomunk.

Árpád-kori templom Hévízen (Kép forrása: korokesborok.heviz.hu)

A tó körül az Árpád korban több tímártelep is létrejött, amiket IV. László (1262–1290) uralkodása idején kiadott oklevelek „Páh” falvakként említenek, 1273-ban.

Szintén oklevélből tudjuk, hogy Hévíz neve először 1328. március 28-án került említésre: “ad locum vulgariter Heuwyz dictum”. Utána azonban a török rombolás következtében nem nagyon tesznek említést a környékről sem. Csak a törökök kiűzése után újul meg a terület.

Erről ad tanubizonyságot több forrásunk is, például írt a tóról Tengöldi Bornemissza János is, 1557. április 2-án: „Fölségednek könyörgök, mint kegyelmes uramnak, fölséged adna szabadságot, hogy mehetnék el valahová, hon magamnak orvost találnék, vagy hévízben, doktornál.„. (Forrás: Takáts Sándor: A török hódoltság korából)

Sőt, Bél Mátyás (1684–1749) is ellátogatott a tóhoz, 1731 telén:

Ez a tó pedig egy bővízű forrásból fakad s ez olyan melegen buzog fel, hogy a legnagyobb fagyban sem merevül jéggé. … Vize pedig savas és gyógyító hatású, épp ezért régebben fürdőházat is építettek melléje, … így sok embernek adott módot a fürdésre. De miután az épület összeomlott, már nem használják a fürdőt.„. (Forrás: Bél Mátyás: Notizia Hungariae)

Nem sokkal ezután, jelent meg az első tanulmány is a tóról ami Szlábi Ferenc nevéhez köthető, 1769-ben.  A gyógyfürdőben egy idő után, mint ahogy Bornemissza János is írta, orvosok is praktizáltak. Dr. Preisach is erről számolt be, Eckert sebész orvos 1864-ben kiadott könyvében: „N…úr Győrből, ki éveken át különösen éjjel az egész testén elterjedt tűrhetetlen viszketegségben szenvedett….Több előkelő bécsi tanár tanácsára fölváltva meglátogatta Badent, Topliczát és Gasteint, de minden siker nélkül. Eljött végre Hévízre és itt nyolcz heti gyógyhasználat után annyira javult, hogy még néhány éven át forrásunkat meglátogatva soha a kórtéretnek semmi nyoma sem mutatkozott többé.„.

Hévíz és környéke történelme során rengetegen írtak róla, úgymint: Szabó Lőrinc, Válasz című folyóiratban jelentek meg a Hévízhez köthető versei 1949-ben. Szabó Lőrinc a mai napig nagy tiszteletnek örvend a városban, még Szabó Lőrinc versmondó versenyt is tartanak évente.  De Móricz Zsigmond is itt alkotott, a Rokonok c. könyve köthető ide valamint az Erdély trilógia egyes részei is. Buday Gyula, Pihenő c. műve is itt íródott.

Hévízen a három író szobra: baloldalt: Móricz Zsigmond (Kutas László, 1983), középen: Csokonai Vitéz Mihály (Rátonyi József, 1976), jobb oldalt: Berzsenyi Dániel (Rieger Tibor, 1977) (A szerző saját felvétele)

Látogatói között tudhatja a híres tó többek között Csokonai Vitéz Mihályt, Kisfaludy Sándort, Berzsenyi Dánielt valamint Eötvös Károlyt és Gyulai Pál írókat is. Sőt a királyi család tagjainak neve is megtalálható a vendéglistán úgymint Ferenc Ferdinándé, aki Tasziló gróf vendége volt. 1927-ben József főherceg és felesége Augusta főhercegasszony is itt járt. 1932. szeptemberi Balatoni Íróhéten feltűnt, mint vendég József Attila, Tamási Áron is, de később Simon István és Illyés Gyula neve is ide köthető. 2006-ban járt először Hévízen Dr. Habsburg Ottó is, sőt az első magyar űrhajós Farkas Bertalan szinte már állandó vendégként van említve.

A terület nem csak a híres látogatók miatt vált népszerűvé, hanem a növényzet és a természeti adottságai miatt is. A tavon látható híres rózsák honosítása nem más nevéhez köthető, mint Lovassy Sándoréhoz a keszthelyi gazdasági tanintézet tanáráéhoz. Az első lépést 1898-ban tették meg és sikeres volt a próbálkozás elsőre, mivel a talaj, mint kiderült tökéletes volt a tavirózsák számára. Közép-Európában egyedülálló, így egy újabb szempont miatt is különlegessé vált a tó.

A híres tündérrózsák és a hévízi fürdő látképe (Kép forrása: www.ng.hu)

Azonban a felszín alatt is működésbe indult egy folyamat, mégpedig a vízszint csökkenése. Ez a bauxitbányák vízkiemelése miatt történt, és mivel veszélyeztette a tavat ezért 1989-ben a bányák bezárásáról döntöttek.

A tó körüli infrastrukturális fejlesztések az idő haladtával növekedtek és terjedtek ki az éttermekre, szállodákra, a fürdő kinézetére is, úgymint az új kapu vagy új fürdőházak építése. A szimbolikus bejárata a fürdőnek a két kapuval már a 20. században épült, 1911-ben gyógyfürdő jellegű település címet kapott Hévízfürdő, majd megépült a Jókai-és Kisfaludy ház, ami a szegényebb vendégeknek adott helyett, illetve az Alsóvendéglő is nekik épült.

Fordulópont volt a városnak is az I. világháború, mivel az elcsatolások miatt Hévízfürdő lett Magyarországon a legjelentősebb fürdőhely. 1926-ban meg is épült a tó északi részén a strandfürdő nyugati szárnya.

A II. világháború miatt a szállodák hadikórházakként működtek, 1944-re már kétezer ágyas hadikórház működött a különböző egységekben. Sőt a sebesült katonák tiszteletére, 1943. július 28-án még kívánsághangversenyt is rendeztek, mégpedig a fürdőnek a parkjában.

Hévíz-fürdő tulajdonjoga nem mindig volt egy kézben. A területen lévő birtokok ura a XIII. századtól a XVIII. század elejéig a Gersei család volt, elsőként Csapó fia, Gersei Pethő, aki a Nádasdy nemzetségből származott. Habár sokan Keszthelyhez kötik a Festetics családot, ami nem meglepő, hiszen a keszthelyi kastély mai napig közkedvelt a turisták között. Azonban a család neve a fürdőhöz is köthető, hiszen a XVIII. században, pontosabban 1739. február 6-án kezdődött a közös történetük. Festetics Kristóf vette meg, 24 ezer forintért gróf Pethő Zsigmondtól birtokait és ezzel a környék legfőbb urává lépett elő. A hitbizomány nem sokkal később, 1782-ben Festetics Györgyre szállt.
Hévíz és Keszthely sorsát, gazdasági, társadalmi fejlődését ettől kezdve, egészen a második világháború végéig, nem lehet különválasztani a Festetics családtól. A fordulópont 1948-ban következett be:

Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága 1948. márciusában a fürdőt, mint közérdekű üzemet állami kezelésbe vette. 1949. június 28-án reggel 9 órakor minden előzetes bejelentés nélkül az összes államosítás alá kerülő háznál egyidőben megjelentek a végrehajtók, az épület átvételére.” – olvasható a kiállítás egyik tablóján.

1952. január 1-jén az Egészségügyi Minisztérium létrehozta a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, amelynek első igazgatója Dr. Dobrossy Béla volt, majd 1959-től Dr. Strecker Ottó volt.

Habár államosították, a fejlesztések nem álltak le, 1964–68 között építették meg a Télifürdőt. Erre azért volt szükség, mert télen a hideg időkben nehézséget okozott az ellátás, de ezzel a Télifürdővel ezt is megoldották és felszerelték a korszerű balneoterápia minden eszközével.

A fürdő mai felépítése (Kép forrása: http://www.heviz.hu/hevizi-to)

Az 1960-as években a szakszervezeti üdültetési rendszerben beutaltak százezrei özönlötték el a fürdőt és a községet. A modernizáció nem csak a Télifürdő megépítésében látszódott, hanem itt épült meg az ország első luxus kivitelű gyógyszállodája is 1976-ban, ami a mai napig működik. A tófürdő végleges felújítása egészen 1985-ig tartott, azonban nem sokáig örülhettek a helybeliek és a vendégek a csodás épületeknek, mivel 1986. március 3-án a Tófürdő épületei leégtek. Szerencsére három év alatt rendbe hozták a leégett épületeket így 1989-ben ismét teljes egészében a vendégek rendelkezésére állt a Hévízi-tófürdő.

További érdekességeket árult el Hermann Katalin a kiállított poharakról. A kiállítás tárgyai között megtalálható Kis Ernő, aradi vértanú pohara is. Ezek a tárgyak értéke felbecsülhetetlen. Ugyanis ezek a poharak egyediek voltak, azért is hiszen a kúra alatt a vendégek saját pohárral rendelkeztek és nem csak azért, hogy ezzel is kifejezzék társadalmi ranglétrán elfoglalt helyüket, hanem a könnyebb megkülönböztetés miatt is. Láthatunk lapos poharat, csőrös poharat is.

Egyedi tervezési pohár (A szerző saját felvétele)

A hely exkluzivitását is jelzi, hogy külön létrejött a Kurlista fogalom. A fürdővendégek nevét őrizte ez a lista, amit elolvastak a vendégek így tájékozódtak róla, hogy kik szálltak meg ez által a hely előkelőségét is meglehetett nézni.

Kurlista fogalomhoz köthető a vendégek listázása (A szerző saját felvétele)

Összességében a kiállítás nagyon részletes és információgazdag. A tárgyi emlékekkel, különösen a személyes vonatkozásúak, de a források és levelek bemutatásával, valamint az igényes plakátokkal és a monitoron folyamatosan megjelenő képekkel még meghittebbé és szebbé teszik az amúgy is értékes és valóban egyedüli kiállítást! A hévízi gyógyfürdő az egyetlen olyan a világon, amely az év minden napján nyitva áll a vendégek számára és Hévíz városa elragadó bájával bizonyára elrabolja az idelátogatók szívét.

A kiállítást szemlélő látogatók (Kép forrása: hevizgaleria.hu)

Jövőbeni kiállítások a Belvárosi Múzeumban: Karnics Tibor fotói a Thaiföldi tetoválási folyamatról, Kaposvári Török Emőke Baba kiállítása, valamint március 15-re tervezik a Huszárok c. kiállítást, ahol 100 huszár képét lehet megnézni Somogyi Győzőnek köszönhetően. Szent Martin fotókiállítás is lesz, Visnyei Gábor miniatűr fényképei is megtekinthetőek lesznek idén, valamint Főkötők kiállítás is lesz a pécsi néprajzi gyűjteménnyel együttműködve, Nekem Zakintosz kiállítás is tervben van még.

A felsorolásból is látható, hogy izgalmas és érdekes programokat kínál a Belvárosi Múzeum, így érdemes, ha valaki Hévízen jár benéznie az éppen aktuális kiállításra. A különböző kiállításokról bővebben itt lehet tájékozódni.

A kiállításon megtekinthető tárgyak, emlékek több magángyűjtő közös összefogásának is köszönhető, úgymint a Helikon Kastélymúzeum, Keszthely; Sziráky István hagyaték, Hévíz; Gelencsér József magángyűjtemény, Hévíz; Dr. Szántó Endre magángyűjtemény, Hévíz; Hermann Katalin magángyűjtemény, Hévíz; Gulyás Ferenc magángyűjtemény, Hévíz; Terleczky József magángyűjtemény, Balatonalmádi.

Csák Krisztina Csilla

Külön köszönet Hermann Katalin igazgatónőnek a tárlatvezetésért és a kedves fogadtatásért!

Ezt olvastad?

A Tatán található Kuny Domokos Múzeum kiemelkedő példája a munkának, a közösségépítésnek és a történelmi tradíció tiszteletben tartásának. Az intézmény
Támogasson minket