Hild József életműve – Könyvismertetés

Tavaly volt Hild József (1789–1867), a klasszicista építészet egyik legnagyobb magyar mestere halálának 150. évfrodulója. Ezen évforduló méltó lezárásaként jelent meg Az építészet mesterei című sorozat legújabb kiadványa, mely az alkotó teljes életművét mutatja be. Sisa József előszava felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy mindig legyen elérhető egy aktuális kiadvány a nagy mesterekről. A könyv pedig beteljesíti küldetését és elérhetővé teszi Hild József munkásságát. S teszi mindezt új kutatási eredményekkel, a teljességre törekedve, egy fiatal kutató lendületével és buzgalmával. Rados Jenő, Horváth Alice és Marótzy Katalin nyomdokain haladva a tervtári és levéltári dokumentumokat korabeli tudósításokkal és gazdag képanyaggal Havas Gyöngyvér egészítette ki.

Egy karrier alapjai: Hild József élete és tanulmányai

A kötet első nagy fejezete Rados Jenő kutatásaira támaszkodva ismerteti Hild János és fia, József életét és építészeti tanulmányait. Hild életrajzát olvasva feltárulnak előttünk a családi kapcsolatok, kirajzolódik egy egykori bécsi építészfamília portréja. A 18. század végén Hild János elnyerte a letelepedési engedélyt Pesten. 1789. december 8-án pedig a pesti Neugebaude-ban megszületett fia, Hild József. A Hildek betelepülésével párhuzamosan a klasszicizmus is meghonosodott nálunk Isidor Ganneval munkássága nyomán. Mondhatni sorsszerű ezen építészi életpályák és a stílus összefonódása. Hild tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott, kiválóan rajzolt. Iskoláit feltehetően a bécsi akadémián végezte majd később olaszországi utazásai során sajátította el az antikizáló építészeti formanyelvet. Nagy hatással volt alkotói fejlődésére az 1810-es években Charles Moreau, francia származású építész, kinek nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint az Esterházyak kismartoni kastélya és nagygannai mauzóleuma.

Hild József. Kép forrása: OSZK

A tanulóéveket 1818 és 1830 között az első önálló alkotói korszak követte, mely a kísérletezés jegyében telt, majd a Rados által alkotói fénykornak nevezett időszak 1830–1845. között. Építészeti irodája sorra nyerte el a megrendeléseket. Több mint kilencszáz építési kérvény maradt fenn, mely Hild nevéhez kapcsolódik (bár Horváth Alice felhívja a figyelmet 2008-ban megjelent tanulmányában, hogy a számadatot az 1838-as pesti nagy árvíz kényszerű építkezései felduzzasztották).

Az építőmester személyiségéről, munkán kívüli életéről azonban vajmi kevés tudható. 1822-ben ismerte meg és vette feleségül a budai származású Ritter Karolinát, akivel öt gyermekük született. Hildet barátság és levelezés fűzte a reformkor vezéregyéniségéhez, gróf Széchenyi Istvánhoz. Pártfogója volt a következő építészgeneráció tehetségeinek. Tanítványa volt többek között Wéber Antal, Feszl Frigyes és József, Wieser Ferenc, Bőhm Benedek, Limburszky József, Vassél Alajos, valamint Seenger Rudolf.

Hild egyéniségének rejtett oldalát a korabeli sajtó méltatásaiból, Hild magánkönyvtárának és tankönyveinek vizsgálatából igyekszik kiegészíteni a szerző.

Árvízen innen, avagy polgári építészet Pesten és Budán

Az életmű kronologikus áttekintése nyitja a kiadvány második nagyobb fejezetét. Ennek köszönhetően rálátást kapunk Hild pályájának meghatározó darabjaira, majd az épületek részletes bemutatása tölti meg az oldalakat. A kötet kezelhetőségét nagyban segíti az olvasók számára, hogy városrészekre bontva mutatja be a szerző Hild alkotásait. Az épületleírásokat pedig színes fotók, építészeti tervrajzok és térképek kísérik, így keltve életre a reformkori Pest-Buda városképét.

A reformkori Pest építési rendszabásának a házfalak színére vonatkozó rövid ismertetésével könnyíti meg a korszak építészeti elvárásainak befogadását a szerző. A leírásból kitűnik, hogy az egységes, letisztult városkép kialakításának jegyében a Szépítő Bizottmány minden részletre kiterjedő tervbeadványokat várt el az építészektől.

Az említett egységre törekvés jelentőségét egyértelműsíti a tény, hogy a Duna felőli látképet, a pesti Kirakodó teret (másnéven Rakpiacot) és épületeit Hild József tervei alakították ki.

A mai Széchenyi téren sorakoznának az egykori Hild házak. Köztük a Diana-fürdő, a felfrissülni vágyó vendégek Duna vízzel ellátott különszobás kánaánja. Érdekesség, hogy ebben, a Pfeffer Ignác-féle fürdőházban lakott néhány évig Széchenyi István gróf is.

A palotasor következő kapuja a Libaschinszky-Koburg-palotába vezetett. A Libaschinszky Vince szabómester által megrendelt palotát Koburg Gothai Ferdinánd 1836-ban vásárolta meg. Rokken Ferenc kutatásai azt bizonyították, hogy a fürdő szomszédságában emelt palota 1825-ben azzal a kitétellel épülhetett meg, hogy annak homlokzatát a Dianához igazítva fejezi be Hild. Így harmonikus összkép alakult ki.

Tovább sétálva a Lloyd-palota, azaz a Pesti Polgári Kereskedelmi Testület Székháza tárul elénk. Az épület 1830-ban nyerte el végső formáját, amely oly impozáns, hogy a korszak turisztikai kiadványa Pest legszebb épületeként tartotta számon. Az elegáns külsőt hasonlóan elegáns berendezés tette teljessé, melyhez Hild további részletterveket készített (csillárok, kandeláberek). Rokken Ferenc szerint 1832-től a Nemzeti Kaszinó is itt működött Széchenyi István kezdeményezésére és tagjai sorában volt Joseph Hild is.

A Nákó-palota. Kép forrása: Hungaricana

A Lloydon túl állt az egykori Nákó-palota, mely nevét ugyan Nákó Jánosról kapta, ám eredeti építtetője 1827-ben Deron Antal volt. Napjainkban a Gresham-palota áll ugyanott, ahol egykor a Kirakodó tér középpontjának éke, a Nákó család otthona volt. A huszonöttengelyes főhomlokzattal megálmodott Hild kolosszus egy emberöltőn át uralta a városképet. A Gresham napjainkban a Four Seasons Hotelnek ad otthont. Az épület történetét Szelke László nemrégiben megjelent kötetei tárják az olvasók elé.

Az Európa Szálló elődje, a hajdani Ullmann-palota és Wieser-ház ugyancsak Hild munkáját dicsérte a palotasor következő állomásaként. Rokken Ferenc leírásaiból ismerjük a palota történetét. 1834-ben Ullmann János Móric nagykereskedő bízta meg Hild irodáját a tervek elkészítésével. A megrendelő családfő halála után haszonbérbe adták az örökösök a palotát. Működött itt kávéház, szálloda, étterem, sőt a pesti bálok nagyrészét is a legendás szépségű díszteremben rendezték. Később a szomszédos Wieser-házzal összevonták, így megszületett az Európa Szálló.

A mai Széchenyi tér palotáit elhagyva az Arany János utcában a mai napig szerencsénk van megtekinteni Hild mester alkotását, a Fel-Duna sor utolsó hírmondóját, a Tanzer-házat. Az 1836-ban emelt kétszintes épületet Tanzer József megbízására tervezte Hild. Ma az Emberi Erőforrások Minisztériumának székhelye található benne.

A nagy árvíz előtti korszak utolsó alkotásaként szerepel a Marczibányi-palota. Voit Pál kutatásai nyomán részletes leírást kapunk az épületről. A későbbi Magyar Földhitelintézeti székházként működő épület eredetileg Marczibányi Márton építtető tulajdonát képezte. Marczibányi császári és királyi kamarás igényeinek megfelelően az építmény reprezentatív dísztermek sorával volt gazdagítva. A monumentális palota fényűző bálok és előkelő társasági események otthonául szolgált, és híres volt gazdagon felszerelt könyvtára.

Árvízen túl, Hild József szerepe a város újjáépítésében

Faragó Tamás kimutatásai szerint az árvíz, melyet Vásárhelyi Pál előjósolt, a pest-budai lakóházállomány közel 15-70%-át megrongálta vagy elpusztította. Az adatok kerületenként eltérőek, a Lipótvárosban 69%, a Belvárosban 66%, Ferencváros 29%, Józsefváros 28%, a Terézvárosban pedig 14%. Az újjáépítések kapcsán kibocsájtott négyszázötvenhét építési engedély közül százötvenkettőn szerepel Hild József neve. A magas számú megrendelés teljesítése annak volt köszönhető, hogy tehetséges segédek, pallérok álltak a Hild iroda alkalmazásában. Így a mester sok esetben csak aláíró fél volt, segédei pedig az alkotók.Az árvíz utáni évek kiemelkedő alkotásai sorában van Derra Naum kereskedő háza. A görög származású vászonkereskedő által megrendelt ház ma is áll, a József Attilla és Október 6. utca sarkán. A reprezentatív megrendelések közé tartozik a Pesti Városháza átalakítása is.A korszak azonban nem csupán a vízi katasztrófa nyomainak eltüntetéséről szólt. A város egyre több látogatót csalogatott és felvirágzóban voltak a vendéglátás terei. Ekkoriban épült a Tigris Szálló, Kemnitzer-ház átalakításából az Angol királynő Szálló, a Fácános Vendéglő és a Bartl János kávés nyaralószállója, másnéven a Bethesda. A szerző külön figyelmet szentel a Tigris, az Angol királynő és a Redoute történetének és épületeinek leírására, a budai színházi tervekre és a közoktatási épületekre.

Egri Bazilika. Kép forrása: OSZK

Templomok és nagytemplomok

A kötet megkoronázása a szakrális alkotások bemutatása. A szerző szakértő alapossággal vezeti végig az olvasót a Hild József által tervezett egyházi épületeken: az egri és esztergomi székesegyházakon, a Szent István-Bazilikán, a lovasberényi katolikus és a ceglédi református nagytemplomokon. A sort a hat év leforgása alatt megépített egri Szent Mihály- és Szent János-székesegyház nyitja. Az életmű egyik legjelentősebb alkotása az egri Líceumra néző bazilika. Voit Pál művészettörténész monográfiája, Rados Jenő és Cséfalvay Pál kutatók úttörő munkáját korabeli forrásokkal egészítette ki a szerző. Felsejlik az építtetést kezdeményező Pyrker János László érsek elhivatottsága, az eredetileg megbízott Packh János kreatív tervei. Valamint olvashatjuk a Rajzolatok és István bácsi naptára című kiadványok az épületet méltató sorait is. Az 1856-ban felszentelt Esztergomi Székesegyház építése ugyan jóval körülményesebben zajlott az egrinél, ám a végeredmény egy máig impozáns reprezentatív épületegyüttes. Kühnel Pál, Packh János és Hild József munkáját dícséri a teemplom. A kihívásokkal teli építkezést Zádor Anna és Sisa József tanulmányai mellett az István bácsi naptárából idézett részletező leírás teszi teljessé.A nagytemplomok füzérében igazi gyöngyszem a Szent István-Bazilika. Hild az egykori lipótvárosi plébániatemplom helyére épülő nagytemplom tervein 1845. körül kezdett dolgozni. Azonban az egyre grandiózusabb variációkból csak 1850-ben kezdtek megvalósulni. Az alkotás tragikus okból szakadt meg. 1867. március 6-án meghalt Hild József. A bazilikát Ybl Miklós fejezte be. A kötet méltó kiegészítése a könyvsorozatnak, számos érdekességet kínál szakértő és műkedvelő olvasók számára egyaránt. Gazdag képanyaga albumként szolgál a klasszicizmus Hild-féle mesterfogásaihoz.

Nagy Boglárka

A kötet adatai: Havas Gyöngyvér: Hild József. Budapest, Holnap, 2017. 248 pp.

Ezt olvastad?

75 évvel ezelőtt, 1944. június 6-án vette kezdetét a normandiai partraszállás, és ezáltal Franciaország felszabadításáért és a náci hatalom megdöntéséért