Híradó az 1867-es királykoronázás 150. évfordulója alkalmából
Az Erzsébet Királyné Alapítvány azzal a célkitűzéssel kezdte meg munkáját egy évvel ezelőtt, hogy a köztudatban Sisiként élő császárné és királyné kultuszát tovább mélyítse, illetve születésének 180. évfordulója alkalmából ünnepi programfolyammal állítson emléket számára. Az alapítvány életre hívása néhány lelkes civil nevéhez fűződik, akiknek a hazai közéletben meghatározó szerepet betöltő Eilika Habsburg-Lothringen (az alapítvány fővédnöke) mellett Kósa Erika (a kuratórium elnöke) támogatását is sikerült megnyerniük.
Kósa Erika és Eilika Habsburg-Lothringen
A szervezet kezdeményezései közé tartozik azon tudományos cikksorozat megindítása, amelynek keretein belül Vér Eszter Virág történész és Borovi Dániel művészettörténész az 1867-es királykoronázáshoz és az azt megelőző kiegyezési tárgyalásokhoz kapcsolódóan mutatnak be egy-egy izgalmas témát. A hetente jelentkező „honlapi híradó”-t színesíti az a forrásválogatás, amely a koronázási ünnepségeket megelőző hetek folyóiratcikkeiből szemezgetve számol be az előkészületekkel, illetőleg a királyi család megérkezésével és itt-tartózkodásával kapcsolatos érdekességekről.
Az alapítvány első sajtótájékoztatója 2016 nyarán
A cikksorozat a történész szakma képviselői mellett természetesen igyekszik megszólítani a korszak (és persze az Erzsébet személye) iránt érdeklődő olvasókat is. Olyan, a magyar nyelvű szakirodalomban eddig sok esetben marginalizált témák kerülnek előtérbe, mint az uralkodó(né)i reprezentációból adódó általános – és Erzsébet személyiségjegyeiből fakadó speciális – problémák vagy éppen az a haláleset, amely sajnálatos módon a koronázási ünnepségsorozat egészét beárnyékolta, s amellyel a szervezők csak közvetlenül az esemény előtt szembesültek.
Ezekben a napokban értesült ugyanis az uralkodópár arról, hogy közeli rokonuk, Matild – Albrecht főherceg (1817–1895) magyarországi katonai és polgári-, majd főkormányzó (1851–1860) leánya – elhunyt. A fiatal főhercegnő halálát az okozta, „hogy a ruhája — nem tudni mi módon — meggyult, s karjain, nyakán, hátán, és az al tagjain is nagyobb terjedelmű égések történtek”. Az ünnepségsorozatnak a tragikus esemény következtében végül valamennyi olyan elemét törölték, amely nem kapcsolódott szorosan a tradicionális szertartáshoz – vagyis az önfeledt mulatozásról szólt volna.
Emil Rabeding: Erzsébet császárné magyar koronázási díszruhában, 1866. Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, Gödöllő.
Az olvasók izgalmas részleteket tudhatnak meg Erzsébet koronázási díszruhájáról is, amely sajnálatos módon nem maradt korunkra, hiszen a királyné – az akkori szokásokhoz alkalmazkodva – a veszprémi püspökségnek ajándékozta. Kiderül továbbá, hogy a 20. századi történetírók által már-már bevettnek számító közhely, amely szerint Erzsébet 1867. június 8-án viselt öltözéke a neves angol divattervező, Charles Frederick Worth szalonjából származott volna, megkérdőjelezhető – számlákkal vagy egyéb írott forrásokkal nem bizonyítható ugyanis, hogy a ruhaköltemény a Worth kreációja. E mellett pedig előkerül egy olyan elmélet is, mely szerint a koronázási képeken minden bizonnyal egy olyan magyar díszruha látható, amelyet Erzsébet 1866 tavaszán viselt.
A Koronázási Híradóban a fentiek mellett bemutatásra kerülnek olyan Ferenc József-portrék, amelyek részben az 1867-es koronázás előtt, részben pedig több évtizeddel később, a Millennium időszakában készültek. Továbbá izgalmas mozaikok jelennek meg a Parlament épületében fel nem állított, és részben feledésbe merült kiegyezési emlékműről, amely Mayer Ede és Szécsi Antal munkája volt.
A Mayer-Szécsi emlékmű nagymintája a Parlament kupolacsarnokában. Divald Károly fotómontázsa, 1906.
A rovat szerkesztői a tudományos-ismeretterjesztő cikkek mellett a korabeli időszaki sajtó (Vasárnapi Újság, Budapesti Közlöny stb.) kishíreiből is válogattak: ezek többek között a gödöllői Grassalkovich kastély renoválásáról, a koronázási ünnepség protokolljáról és a kísérő rendezvényekről tudósítanak. Kiderül belőlük még az is, hogy mely arisztokrata családok képviselői vettek részt a szertartáson, s hogy miként zajlott a koronázási domb építése.
Vér Eszer Virág és Borovi Dániel a következő hetekben – egészen június közepéig – további, a téma szakértői és az érdeklődők számára egyaránt fontos és releváns témaköröket vesznek nagyító alá: a koronázási domb építése mellett a császári pár magyarországi utazásaiba, valamint az udvari élet izgalmas részleteibe és Erzsébetnek a lovakhoz fűződő viszonyába nyerhetnek bepillantást az olvasók.
A cikkek ezen a linken olvashatók.
Ezt olvastad?
További cikkek
Vexillológiai Nap 2024-ben is!
Újra Vexillológiai Nap lesz a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) épületében, immáron harmadik alkalommal. Maga az eseménysorozat azonban jóval régebbi: már több mint két évtizede indult útnak, a 2001-es […]
Informatikatörténeti jelentőségű dokumentumok a programozás hőskorából
A történeti kutatások kapcsán bizonyos területek és témák kevésbé kerülnek előtérbe, nem tartoznak a mainstream kutatási területek közé – ilyen az informatikatörténet is, amelynek sajátossága, hogy a történelemtudomány és a […]
Változások az Újkor.hu szerkesztőségében
Az Újkor.hu szerkesztőségében személyi változások történtek, amelyek nyomán csapatunk megújult 2024 tavaszán. A lényeget röviden szeretném összefoglalni olvasóink számára az alábbiakban. Fóris Ákos kollégánk idén év elején úgy döntött, hogy […]
Előző cikk
Közösségek régen és ma – Régészet Napja 2017.
Az idei Régészet napja felén ugyan lassan túl vagyunk, hiszen a legtöbb intézmény a programját péntekre időzítette, de bőven tartogat még színes szórakozást holnap is a Régészet Napja 2017. Mai […]