Hírlapkönyvtár és írói lexikon – id. Szinnyei József emlékére

Id. Szinnyei Józsefet Magyarország egyik legnagyobb bibliográfusaként, hírlaptudósaként, a Magyar írók élete és munkái című lexikon szerzőjeként, az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptárának megalapítójaként tartjuk számon.

id. Szinnyei József. Forrás: Wikipedia

Szinnyei Ferber József néven született Révkomáromban, 1830. március 18-án Ferber Alajos és Hikker Julianna gyermekeként. Öt évesen édesapját, egy évvel később pedig édesanyját veszítette el, majd három nővérével apai nagynénjéhez került, ahol Feichtmayer János tímármester lett a gyámjuk. 1845-ben nagynénjük is elhunyt. Ekkor a gyámfelügyeletet sógora, Amtmann János vállalta el. Fiatal korában filozófiai és jogi tanulmányokat folytatott. Nevét 1848-ban változtatta hazafias felbuzdulásból Ferberről Szinnyeire. Október 21-én belépett a Komáromban állomásozó 18. zászlóaljhoz. Közkatonából 1849. augusztus 29-ére főhadnagyi rangig emelkedett, szolgálatát végig Komáromban látva el. Az október 3-ai kapituláció után Beöthy Zsigmond ügyvédi irodájában dolgozott gyakornokként. Miután örökségéhez hozzájutott, abbahagyta tanulmányait, s 1853 tavaszáig, Gancsházi Gancs Klementinával kötött házasságáig csak a szórakozásnak élt. 1854-től Pozsonyban dolgozott mint ügyvédi irodai alkalmazott, majd 1864-től 1872-ig a Hungária Biztosító Társaság foglalkoztatta.

1861-től kezdve közölt hely- és hírlaptörténeti írásokat. A könyveket már diákkorában gyűjtötte, szenvedélyét később a színlapokra, gyászjelentésekre, kéziratokra és a hírlapokra is kiterjesztette. E tevékenység nemcsak saját céljait szolgálta: hosszú élete során számos közgyűjteményt gyarapított ajándékaival. 1869-ben kezdte cikksorozatban bemutatni a magyarországi hírlapokat. 1894-ig a Vasárnapi Újság adott helyet ezeknek a közleményeknek, majd 1895-től 1905-ig a Magyar Könyvszemle.

id. Szinnyei József. Forrás: Wikipedia

1869-ben munkahelye, a Hungária Biztosító fuzionált a Nemzeti Biztosító Társasággal, ezért Szinnyei Pestre költözött családjával együtt. A vállalat 1872-ben csődbe ment, s az akkor már rendszeresen publikáló Szinnyeit kinevezték az Egyetemi Könyvtár alkönyvtárnokává. 1875-ben ideiglenes első könyvtárőrré, azaz az igazgató utáni akkori legfontosabb pozícióba nevezték k. Tisztségében 1879-ben véglegesítettek. A napi könyvtári feladatok elvégzése mellett kezdte el foglalkoztatni az a gondolat, hogy életrajzi lexikont állítson össze. Tervét 1877-ben tette közzé a Magyar Könyvszemlében, azonban ekkor még nem talált sem mecénást, sem kiadót hozzá.

1880-ban Alapítsunk hírlapkönyvtárakat! címmel programadó cikket jelentetett meg a Hon című folyóiratban. Írásában egy országos hírlapkönyvtár felállítását szorgalmazta, s elképzeléseinek óriási visszhangot kaptak, végül Trefort Ágoston közoktatási miniszter 1884. július 2-án rendelte el az Országos Hírlapkönyvtár felállítását. Helyét a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárában jelölték ki. Megalapítása európai léptékkel is jelentős volt, mert a Bibliotheque Nationalon és a British Library-n kívül nem sok könyvtár rendelkezett hírlapgyűjteménnyel. Vezetésével és felállításával Szinnyei Józsefet bízták meg. A feladatot csak félállásban látta el, munkaideje másik részét az Egyetemi Könyvtárban töltötte továbbra is. Ez a helyzet csak 1888-ban változott meg, amikor teljes munkaidőben, őri minőségben áthelyezték a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ezzel egy időben az önállóként indult hírlapkönyvtárat a Széchényi Könyvtár osztályai közé sorolták be. Ez lett a könyvtár negyedik osztálya a kézirattár, a nyomtatványtár és a levéltár mellett. A Hírlaptár napjainkban a törzsgyűjtemény részét képezi, állománya máig együtt van, kiszolgálása pedig önálló olvasóteremben történik. A hírlapok méltó könyvtári kezelésének magyarországi megteremtését nyugodtan id. Szinnyei József egyik fő művének nevezhetjük. Noha de facto a kezdetektől ő vezette, a tár igazgatóőrévé csak 1901-ben nevezték ki, osztályigazgatóvá pedig 1910-ben. Tisztségének nevétől függetlenül összesen huszonöt évig állt a Hírlaptár élén.

Id. Szinnyei József munka közben. Forrás: Magyarország a XX. században

Szervezői tehetségét és tudományos munkáját többször jutalmazták élete során. A kereskedelmi miniszter 1896. augusztus 21-én az országos millenniumi kiállítás közművelődési csoportjának zsűritagjává nevezte ki, s munkájáért 1897-ben miniszteri köszönetben részesült. Tevékenységét Ferenc József is elismerte, s még ebben az évben királyi tanácsosi címmel jutalmazta. 1899. május 5-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta. A Sándor István bibliográfusról szóló székfoglaló beszédét 1901. október 7-én tartotta meg. Az Akadémia mellett más tudományos testületben is tevékenykedett. A Magyar Történelmi Társulatnak és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak egyaránt az alapítói közé tartozott, előbbinek igazgatóválasztmányi tagja is volt. 1902-ben az 1848-49-es Honvéd Egyletek Országos Központi Bizottsága rendes, 1905-ben a Komárom Vármegyei és Városi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli, majd 1908-ban a Petőfi-társaság szintén tiszteletbeli tagjának választotta.

1889-ben, több sikertelen kísérlet után az Akadémia végre elfogadta pályázatát életrajzi lexikonának elkészítéséhez, és vállalta, hogy biztosítja az anyagi feltételeket megírásához és kiadásához. 1890. január 12-én napvilágot látott a Magyar írók élete és munkái című életrajzi bibliográfia első kötetének első füzete. A lexikont Szinnyei összesen tizennégy kötetesre tervezte. A monumentális alkotáson közel negyed évszázadig dolgozott, s megfeszített munkája csaknem teljes sikerrel járt. Az utolsó kötet utolsó füzetén dolgozott – éppen Zichy Antal életrajzát fejezte be – mikor 1913. augusztus 1-jén betegsége ágynak döntötte, majd augusztus 9-én, délelőtt 10 órakor elhunyt. Az Akadémia fiát, Szinnyei Ferencet bízta meg műve befejezésével, aki apja jegyzetei alapján 1914. május 31-én készült el az utolsó életrajzzal.

A szerző id. és ifj. Szinnyei József sírjánál 2012-ben. Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

Az elkészült életrajzi lexikont a könyvtárosok, a kutatók és az érdeklődők napjainkban is használják. 1980-81-ben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete újra közreadta hasonmás kiadásként, majd az Arcanum Adatbázis Kft. 2000-ben CD-n is megjelenttette. A lexikon nemcsak használatban maradt, hanem „a Szinnyeiként” fogalommá is vált, máig megőrizve a nagyszerű könyvtáros-bibliográfus emlékét. A Hírlapkönyvtár megteremtése mellett így joggal nevezzük a Magyar írók élete és munkáit Szinnyei József élete másik fő művének.

Szőts Zoltán Oszkár

A cikk a szerző Id. Szinnyei József halálának 100. évfordulójára című, a Honismeret folyóirat 2013/4-es számában megjelent írásának átdolgozott változata. Az eredeti, jegyzetekkel ellátott tanulmány ide kattintva – a bennfoglaló lapszámmal együtt – teljes egészében letölthető.

 

Ezt olvastad?

2019-ben mutatták be Roman Polanski új történelmi filmdrámáját, a Tiszt és kém – a Dreyfus-ügy című filmet, amely a Velencei