„Hitler gyermekei”: A Hitlerjugend kialakulásának és feloszlatásának története

Adolf Hitler hatalomra kerülésével Németországban a náci eszmének és céloknak teljesen alárendelt társadalmi átnevelés vette kezdetét. Ennek az átnevelésnek a legfőbb célcsoportjává a német ifjúság vált, mivel a rendszer vezetői úgy vélték, őket még nem fertőzték meg a polgári, szociáldemokrata vagy kommunista ideológiák. A fiatalok napjainkban is fogékonyabbnak bizonyulnak a szélsőséges politikai elképzelések iránt, s cseppet sem meglepő módon a náci időszakban a rendszer meghatározó támogató bázisát képezték.

Baldur von Schirachról (Forrás: findagrave.com)

A Hitlerjugend (HJ) a nemzetiszocializmus által uralt időszak, valamint a kor talán legjobban szervezett ifjúsági szövetsége volt a Harmadik Birodalom felbomlásáig. Elődszervezete 1922-ben alakult meg Német Ifjúsági Liga néven. 1920-as évek elején egy fiatal nemzetiszocialista hívő, Gustav Adolf von Lenk a náci párt tagja szeretett volna lenni, de 17 évesen nem léphetett be az NSDAP-ba (Német Nemzetiszocialista Munkáspárt). Mivel nem volt a pártnak ifjúsági szervezete, felkérték a megszervezésére, noha ez egyes pártagokban – akik a párt megszilárdítását szorgalmazták a bővítés helyett – ellenszenvet váltotta ki. A Német Nemzetiszocialista Párt (később az NSDAP) lapja, a Völkischer Beobacher 1922. március 19-én az alábbi felhívást tette közzé a német fiatalok számára:

Kérjük, hogy a német szocialista ifjúság, illetve azok a 14 és 18 év közötti fiatalok, akik nehéz szívvel figyelik a haza szenvedését, és akik később csatlakozni kívánnak mostani szégyenünk okozói, a zsidók elleni harchoz, osztálytól és foglalkozástól függetlenül jelentkezzenek az NSDAP ifjúsági szervezetébe…[1]

A felhívás tartalmában már ekkor teljes mértékben a zsidók ellen uszító szöveg volt, hiszen a párt a kezdetektől igyekezett ideológiai hatást gyakorolni a fiatal nemzedékre. A „mostani szégyenünk okozói” kifejezés az első világháborús vereségre is utalhat, mivel egyes korabeli szélsőséges nézetek szerint a háború elvesztéséről a zsidóság uralta finánctőketehetett.  Amikor Lenk létrehozta az Ifjúsági Ligát, két korcsoportba – 14-16 év és 16-18 év közé – sorolta be a fiatalokat.(Ez a felosztás vált a későbbi Jungvolk és Hitlerjugend alapjává.) A sikertelen sörpuccsot követően 1923-ban feloszlatták és csak 1926-ban alakult újjá, de ekkor már nem Lenk, hanem Kurt Gruber állt a mozgalom élén. Nemcsak a vezetés alakult át azonban, hanem sor került a mozgalom reformjára is. Gruber az eredeti Ligát tovább fejlesztette, s az immáron a mozgalom tagjait tizennégy, eltérő feladatkörrel rendelkező csoportba osztotta be. Gruber eltökélt és törtető egyén volt, de a Hitlernek tett ígéretét, hogy duplájára növeli a HJ taglétszámát, nem tudta teljesíteni. Időközben a HJ vezetésére erős és határozott vetélytársra talált Baldur von Schirach személyében, aki 1931-tól vette kezébe az ifjúság átszervezését. Így az első számú „Hitler-ifjú” – ahogy Guido Knopp említi von Schirachot Hitler gyermekei című könyvében – mögött állt fel az első HJ-egység.

Forrás: pinterest.com

Az 1920-as évek elején a pár ifjúsági szervezete először az Ifjúsági Szövetség (1922), majd Nagynémet Ifjúsági Mozgalom (1924) nevet viselte. Tényleges nemzetiszocialista vonalon való szerveződése 1926-tól indul meg, ekkor már „Hitlerjugend – Német Munkásifjúsági Szövetség” néven toborozták soraikba a német ifjakat. A Deutsche Jungvolk (Német Ifjúnép) 1929-es létrejöttét követően 1931-ben csatlakozott a HJ-hez, ahol nem és korcsoport szerint osztották meg a fiúkat: a Deutsche Jungvolk 7-10 éves („Pimpfe”[2]), 10-14 éves (Jungvolk), illetve 14-18 éves korig a Hitlerjugend soraiba tartoztak. Sokak által nem ismert tény, hogy a lányok számára is volt korcsoport általi elkülönítés hasonló besorolással: 10-14 éves korig a Jungmädelbundba, 14-18 éves korig a Bund Deutscher Mädelbe tartoztak. A fiatalok ilyen jellegű összefogása nem a Harmadik Birodalom nagy újítása volt, mivel a korszakban teljesen elfogadott volt az a fajta ifjúsági tevékenység, amely a HJ-ben folyt, csak hozzá kellett igazítani a rendszer ideológiájához. Ennek megfelelően két alappillére volt a tevékenységüknek, átadni és elfogadtatni a nemzetiszocialista ideológiát és kiemelten figyelmet fordítani a testi nevelésre. Mivel von Schirach volt az a személy és jellem, akire Hitlernek szüksége volt a kiadott feladat megfelelő irányítására, a birodalmi ifjúságvezető arra törekedett, a birodalom határain belül az ifjúság teljes egészében a HJ alá tartozzon. Erre nem került sor az 1936. december 1-jei „Hitlerjugend-törvényig”, amely összefoglalta a Hitlerjugend és von Schirach feladatkörét és jogait. Ebben megfogalmazásra került, hogy a nép jövője az ifjúságtól függ, az egész Hitlerjugendért a birodalmi ifjúságvezető felel, valamint mindenfajta nevelést a nemzetiszocializmus szellemében folytatnak. Maga a törvény 1936. január 4-től volt érvényben.

Mindig azokat a fotókat nézegettük, amelyeken Hitler gyerekek fölé hajolt, megsimogatta az arcukat, vagy a nagyobbak vállára tette a kezét. Erre vágytunk mi is. Végül is Hitler-iskolások voltunk. Az ő nevét viseltük.

 – emlékezett vissza az 1930-as születésű Theo Sommer, aki az egykori Hitler-iskolában nevelkedett.[3]

Rájuk is egy kiválasztási folyamat vár első körben, fehér köpenyesek orvosi vizsgálatok keretein belül félmeztelenre vetkőzött fiúk koponyaméretét, szem-és hajszínét állapították meg „faji hovatartozásuk” szerint. Ez döntötte el, ki számít németnek. Azok a fiatalok, akik kiválasztása sikeres volt, büszkék voltak, hogy a Németországot és a Führert szolgálhatták. A Hitlerjugendhez csatlakozó ifjakat nem csupán az eszmét hordozó és oltalmazó katonákká képezték ki, hanem egyben a jövő új náci mintapolgárát kívánták kinevelni. Az iskolai oktatáson kívül tanyákon dolgoztak, kerti munkát végeztek, s délutáni foglalkozásként előírták számukra a sportolást. (Harminc kilométer hosszú túrákat teljesítését is elvárták tőlük.) A sportversenyek alkalmat biztosítottak az ifjak számára, hogy megmutassák a Führer és a haza iránti hűségüket a fizikai erejükön keresztül. Egy-egy verseny meghirdetésekor, hogy ösztönözzék a versenyszellemet a szervezők magasra tették a mércét. A testi kiképzés nemcsupán a háborús felkészülést szolgálta, hanem az egészséges és életképes árja férfiak kiformálását is jelentette, akik a német nép szaporodását és fennmaradását lehetővé tennék.

Hitler látogatása a Hitlerjugendnél (Forrás: www.zed.fr)

A Nemzeti Politikai Nevelés Intézet, vagy röviden Napola poroszos modellre épülő elitiskola volt. Az első ilyen iskola 1933-ban nyílt és rövidesen olyan nagy érdeklődés övezte, hogy 1938-ra már huszonnyolc intézménnyel rendelkezett. Mivel ezek az iskolák a gyerekek lakóhelyétől és családjától távol estek, befolyásolni őket a rendszer céljainak megfelelően könnyű feladatnak bizonyult. Amikor az iskolák szellemi átformálása megtörtént 1933-ban, rövid idő alatt olyan eredményes oktatást tudtak felmutatni, amely Heinrich Himmler, SS[4] birodalmi vezetőt is elégedettséggel töltött el. SS előkészítő iskolának három intézményt lefoglaltatott, ám ez sem volt számára elég, hiszen minél több dolog felett kívánt befolyást gyakorolni. Mindemellett a tanulók egyenruhájának költségét is az SS fizette, amely egyfajta nyomásgyakorlás is volt Himmler részéről.

Kiképzés (Forrás: histclo.com)

De mivel is foglalatoskodtak napi szinten a tagok a kor egyik legnagyobb ifjúsági szervezetében? Az iskolapadban négy kiemelt téma alapján kapták meg az ideológiai nevelést. Először a náci ideológiát sajátították el, dicső német személyek és eredményes német háborúk által, majd elengedhetetlen volt, hogy az NSDAP történetét, annak tagjainak éltével foglalkozzanak. Kitekintést a világtörténelem megismerése jelentette, amely egybeforrott bizonyos fokig az első alappillérrel, hiszen itt tudták a lehető legjobban bemutatni és hangsúlyozni, miért és mekkora méretben kell a zsidóságot és a kommunistákat ellenségnek tekinteni. A legérdekesebb tananyag Hitler életével foglalkozó rész volt, ahol Németország vezetőjének életével ismerkedtek meg a diákok. Politikai nevelést is kaptak heti rendszerességgel két órában, ahol a Mein Kampf mellett Alfred Rosenberg A 20. század mítosza című könyvéből tanulhatták meg a megfelelő politikai vonalakat. A testi nevelés a fizikai részt képezte az oktatásnak, ahol a már említett 30 kilométeres túrák mellett táborozásokat is szerveztek. Ezek az események lehetőséget biztosítottak kötelező érvénnyel, hogy a HJ-tagok feszegessék bátorságuk határát. Minden adandó alkalommal bizonyítaniuk kellett rátermettségüket von Schirach, rajta keresztül pedig a Führer felé, hogy méltók szolgálni a hazát. A túrázások és táborozások 1936-ig jelentettek aktív testnevelési programot, onnantól a Wehrmacht általi egyfajta védkiképzés, majd 1942-től a Waffen – SS felügyeletével védfelkészítő táborok vették kezdetüket. Idetartozott a terepgyakorlat, térképismeret, álcázás, távolságbecslés, jelentések továbbítása, amely már nyíltan felkészítést jelentett a háborúban való bevetésre. A gyakorlatok során a háború eljátszása nem volt komoly, itt az elesett felkelt, a sérült élete nem forgott veszélyben, ezzel szemben a háború, amely a végső bevetést jelentette a végén, már közel sem volt ilyen baráti és egyszerű.

Fegyveres képzés a bevetés előtt, 1943 (Forrás: reddit.com)

Alapvetően békeidőben kezdődött meg a fiatalok kiképzése, mégis kész tervek voltak arra az esetre, haa HJ-t be kellene vetni a háborúban. A második világháború kitörésével a Hitlerjugend alakulatok állandó harckészültségben voltak. A szövetségesek légicsapásainak idején a tűzoltóegységük többször kivonult a helyszínre, így az életveszélyes helyzetekben is jelen voltak, de azoknak a fiúknak a feladata is különösen veszélyes volt, akik a mentési munkát és a romeltakarítását egybekötve végezték. Számos magasrangú náci vezető tette azt a kijelentést, hogy kezdettől fogva meg volt a lelkesedés a fiatalokban, hogy szolgálatot teljesítsenek. 1943 őszén Hitler a HJ hadifelkészítésének napján is úgy fogalmazott, hogy a front megköveteli az ő felkészültségüket is, hogy megfelelő utánpótlást jelentsenek.

Berlin, 1945. április. A Harmadik Birodalom végnapjai. (Forrás: welt.de)

Miután Németország elvesztette a második világháborút, az ország romokban hevert és a társadalommal együtt újjáépítésre szorult. Míg a Harmadik Birodalom teljes agymosást végzett a német fiatalokon, addig a szövetségesek ezen eszméktől való elszakadást igyekezték elősegíteni. A háború befejezését követően a társadalmon belül a fiatalok helyzete is megváltozott. Jellemző volt erre az időszakra, hogy azon fiatalok, akik szerencsésen túlélték a háborút, nem találták a helyüket. Vagy egyáltalán nem, vagy vegyes érzésekkel próbáltak neki vágni a bukást következő időszaknak, amely újabb változásokat hozott életükbe. Sokan közülük felnőttként kellemes emlékként tekintettek vissza a hitleri évekre, de nem a rendszer által sulykolt nézetek miatt, hanem a szabadidős programok, a barátságok kialakulása miatt. Természetesen voltak, akik felnőttfejjel már azt kívánták bár ne vettek volna részt a Hitler nevével fémjelzett mozgalomban. Ha a teljes fennállását nézzük, 1922 és 1945 között sikerült a Harmadik Birodalomnak maga mellé állítani a fiatalokat úgy, hogy vakon higgyenek nemcsak a fejükben elültetett ideológiában, hanem Adolf Hitler sikerében Németország háborújában. A Hitlerjugend működése alatt – a háború elvesztése ellenére – megvalósított majdnem mindent, amit a nemzetiszocialista rendszer megkövetelt.

Deák Judit

Felhasznált szakirodalom:

André Krajewski: Hitlerjugend (HJ). Gründung und Anfänge(Megtekintés: 2019. július 31.)

Gesetz über Hitlerjugend. (Megtekintés: 2019. augusztus 7.)

Brenda Ralph Lewis: Hitlerjugend. A nácik ifjúsági szervezete békében és háborúban, 1933-1945. Debrecen: Hajja & Fiai Könyvkiadó, 2001.

Elizabeth Fox: Rebuilding Germany’s Children: The Nazi Indoctrination of the Hitler Youth. Furman Humanities Review, Volume 27 November 2016, Article 4.

Guido Knopp: Hitler gyermekei. Budapest: Magyar Könyvklub, 2004.

Vitári Zsolt: Hitlerjugend. Pártifjúságból „tökéletes” államifjúság. Rubicon, 2011/2

Vitári Zsolt: Testi felkészítés a Hitlerjugendben 1933-1939. Századok, 2000. évf. 6. szám

[1] Brenda Ralph Lewis: Hitlerjugend. A nácik ifjúsági szervezete békében és háborúban, 1933-1945. Debrecen: Hajja & Fiai Könyvkiadó, 2001. 11.o.

[2] „Pimpfe”: a Német Ifjúnép alá tartozó csoport, amely szintén a német fiatalokat jelentette. Korcsoport szerinti megoszlásukat tekintve „legfiatalabb fiúk” a magyar megfelelője.

[3] Guido Knopp: Hitler gyermekei. Budapest: Magyar Könyvklub, 2004. 156. o.

[4] SS azaz Schutzstaffel a Harmadik Birodalom katonai és védelmi szervezete volt 1925 és 1945 között.

Ezt olvastad?

Cikksorozatunk előző részében áttekintettük az Egyesült Államok különleges erőinek létrejöttét, és azt az utat, amit bejártak az 1980-as évek közepéig.