Hogyan alakult meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsa?

Nyilvánvaló, hogy Budapest építése/szépítése az ország egészét tekintve sem tartozik az elhanyagolható ügyek sorába. Nem tartozott oda korábban sem, éppen ezért jött létre 1870-ben egy olyan testület, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT), amelynek az volt a feladata, hogy irányítsa a budapesti nagyberuházásokat. A jeles grémium 1870. április 10-én jött létre, ugyanis éppen ezen a napon szentesítette az uralkodó a Fővárosi Közmunkák Tanácsát életre hívó 1870. évi X. törvénycikket. (Az alakuló ülést azonban valamivel később, csak 1870. június 20-án tartották meg.)

Andrássy (Sugár) út az Oktogonnál, a Városliget felé nézve. A felvétel 1880 körül készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.020

Az FKT tehát, ha úgy tetszik, idősebb a fővárosnál. Ennek jelentőségére Benczéné Nagy Eszter levéltáros hívta fel a figyelmet:

„Nem véletlen, hogy a […] törvénycikk már nem is fővárosokról (Pest és Buda), hanem csak fővárosról beszél, vagyis Budapest de fFacto már 1870-ben kezdődik, de jure pedig 1872-ben létesül.” /Benczéné Nagy Eszter: A Fővárosi Közmunkák Tanácsának rövid története. Levéltári Szemle, 1991/4, 32./

Nem véletlen, hiszen az FKT létrehozását, s így a főváros későbbi fejlesztését is tudatos előkészítés előzte meg.

„A Duna-folyamnak a főváros melletti szabályozásáról és a forgalom és közlekedés érdekében Pest-Budán létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és a közmunkák végrehajtásainak közegeiről” – szólt az alapító okirat.

A mintát a londoni Metropolitan Board of Works példája szolgáltatta, aminek alapján Andrássy Gyula miniszterelnök kérésére Reitter Ferenc készített egy feljegyzést, összegezve a városfejlesztés legsürgetőbb feladatait, egy ehhez kapcsolódó költségvetést, valamint javasolta egy ezzel foglalkozó testület létrehozását. Ez lett a Fővárosi Közmunkák Tanácsa.

Andrássy Gyula. Az MNL Országos Levéltára MNL OL P 0240.1.r.36.No.029.r. jelzetű képének szerkesztett változata

Előtte azonban a törvényjavaslat a parlament elé került, ott pedig az ellenzék azonnal támadásba lendült azon az alapon, hogy az FKT létrejötte jelentős mértékben csökkenti a leendő egyesített főváros önkormányzatiságát. Deák Ferenc ezzel szemben egészen más álláspontot képviselve védelmére kelt az FKT-nak:

„E törvényjavaslat úgymond nem megszigorítása a város municipiális jogainak, hanem a kormány, ezen javaslata szerint, megosztja a várossal azon felügyeleti jogot, amelyet eddig a kormány maga gyakorolt. Ez nem jogmegszorítás, hanem a municipiális jogkörnek szélesbítése.”

A Ferdinánd híd lejárója a Podmaniczky utcánál, balra a Nyugati pályaudvar területe. A felvétel 1890. után készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.066

A képviselőház mindenesetre – Budapest szerencséjére – jóváhagyta a törvényjavaslatot. Az FKT személyi összetétele viszont csakugyan egyértelműen jelezte, hogy a kormány magának szánja a vezető szerepet a testületen belül. Az összetétel ez volt: elnök, alelnök, tizennyolc rendes tag, akik közül hatot Pest, hármat Buda képviselői választottak, ellenben a további kilenc tagot, valamint az elnököt és az alelnököt a kormány delegálta. A kormány bizalmát élvezve került az FKT-ba többek között Hollán Ernő, Reitter Ferenc, gróf Széchenyi Ödön is, míg például Szentkirályi Mór Pest színeit képviselte a tanácsban. Az elnöki széket maga a miniszterelnök, Andrássy Gyula foglalta el az 1870. június 20-i alakuló ülésen. Dacára az arisztokrácia egyértelmű súlyának a testületen belül, az FKT alapvetően polgári intézmény volt. Apró, de nem elhanyagolható jelzése ennek, hogy báró Poldmaniczky Frigyes, Budapest vőlegénye, az FKT tagjaként hagyta el aláírásából a báró szócskát.

Szentkirályi Mór. Forrás: Wikipedia

Az FKT megalakulása után szinte azonnal működésbe lépett. Az 1870. évi LX. törvénycikk a Sugár (ma Andrássy) út, míg az 1871. évi XLII. törvénycikk a Nagykörút kiépítéséről rendelkezett. Már-már napjainkat idézi az a vita, amely utóbbi munkálatokkal kapcsolatosan alakult ki a főváros és az FKT közt. A Körút építése jórészt felemésztette az FKT anyagi bázisát, mire a kormány felszólította a fővárost, hogy járuljon hozzá a költségekhez. Az FKT maga másfél millió forint hozzájárulást akart kicsikarni Budapesttől. A tárgyalások során a Gerlóczy Károly alpolgármester vezette fővárosi küldöttség hangsúlyozta, hogy Budapest szívesen hozzájárulna további pénzekkel is az építkezésekhez, ám erre nincs fedezete a fővárosnak. A vita vége az lett, hogy Budapest nem segítette pénzzel az FKT-t, de beültette fákkal a Körutat, rendbe hozta a keresztező utcákat, továbbá lefektette a légszesz- és vízvezetéki csöveket.

Gerlóczy Károly. Forrás: Wikipedia

Az FKT talán akkor támaszkodott leginkább a kormányra, amikor a Sugár útra tervezett villamos elindítása került napirendre. Ennek tervét 1875-ben fogadta el Budapest, ám az FKT, amelynek a Sugár út különösen szívügye volt, a kormányhoz terjesztette fel az ügyet, mivel ők már ekkor a földalatti vasút tervét preferálták. Az FKT előadója, Ország Sándor később nyíltan ki is mondta, hogy az FKT a kérdést

„a belügyminiszter eldöntése elé vitte, ki is a mi álláspontunkat találván helyesnek, a vasút (azaz a villamos) eszméjét újra és végleg elejtettnek jelentette ki.”

Andrássy (Sugár) út az Oktogonnál a Városliget felé nézve. A felvétel 1878 körül készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.106

Mint tudjuk, igaz, hogy csak a millenniumi ünnepségek idejére, de végül a kormány által támogatott FKT álláspontja érvényesült, s az Andrássy úton máig is közlekedik a földalatti.

Podmaniczky Frigyes. Forrás: Wikipedia

Dacára kormányzati kötődésének, az FKT 1948-ig húzódó létezése idején mindig megpróbált összhangot teremteni a főváros és a kormány között. Az 1870-ben létrejött testület működését tehát joggal értékelhette így Benczéné Nagy Eszter már említett tanulmányában:

„Legkiválóbb eredményeit akkor érte el, amikor a falai közül távol voltak az ellentétek, súrlódások, akár a kormányzattal, akár a székesfővárossal szemben. […] Ez a vegyes jellegű szervezet egész működése során fényesen bizonyította, hogy a főváros szabályozása országos és állami feladat is, és a feladat minél teljesebb megoldásában kormánynak, önkormányzatnak, társadalomnak össze kell fognia.”

Katona Csaba

Ezt olvastad?

Az emberiség nagyjából egy évszázaddal ezelőtt szembesült az utolsó világméretű járvánnyal, az úgynevezett spanyolnáthával, amely a Föld lakosságának 3–5%-át pusztította