Hogyan kirándul a régész? Beszámoló egy rézkori település feltárásáról

Idén harmadik alkalommal került megszervezésre a málnásfürdői régészeti ásatás, amely a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum együttműködésében, dr. Sztáncsuj Sándor József és dr. Berecki Sándor régészek vezetésével zajlott. A rézkori lelőhely Délkelet-Erdélyben, az Olt jobb partján fekvő Málnásfürdő (Kovászna megye, Románia) határában, az úgynevezett Füvenyestetőn található. A három hetes kampány augusztus 1. és 21. között zajlott, a tervásatás több intézmény diákját és munkatársát is magához vonzotta: régész és művészettörténész diákok érkeztek a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről, illetve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézetéből. A diákok mellett szakképzett régész munkatársak is jelen voltak, többek között a Román Tudományos Akadémia Iaşi-i Régészeti Intézetéből, dr. László Attila, a jászvárosi egyetem nyugalmazott régészprofesszora is kilátogatott az ásatásra.

Málnásfürdő/Malnaş-Băi (Forrás: Füvenyestető hivatalos Facebook oldala)

Málnásfürdő már az ősidők óta lakott – ahogy azt a régészeti ásatások is bizonyítják –, a modern kor számára azonban a 18. századtól vált ismertté, hiszen a környékén több a földből természetesen feltörő, különböző gyógyhatásokkal rendelkező ásványvízforrás is található. A 19. század folyamán fürdőtelepüléssé vált, szénsavgyára a század végére épült fel. Ásványvizét a 20. század elejétől, 1904-től palackozzák. A település határában, a Füvenyestető nevű teraszon őskori, a rézkortól a középső bronzkorig terjedő időkben lakott régészeti lelőhelyet azonosított a régészeti kutatás.

Forrás: Füvenyestető hivatalos Facebook oldala

Az Erősd-Cucuteni-Tripolje kultúrkör erdélyi csoportjának névadó települése, Erősd (Ariuşd) szintén Kovászna megyében található, a kutatásban a 19. század végétől ismert. A régészeti kutatások kezdete László Ferenc nevéhez fűződik, aki a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őreként a 20. század elején számos háromszéki lelőhelyet azonosított, közöttük Málnásfürdőn is; 1909-ben kisebb ásatást végzett itt. László Ferenc munkáját unokája, László Attila, a jászvásári egyetem tanára folytatta, akinek vezetésével 1976-tól több mint egy évtizeden keresztül nagyobb szabású, szisztematikus feltárások zajlottak. Végül a legújabb tervásatási ciklus 2014-ben vette kezdetét és az elmúlt három évben igen szép eredményeket hozott. Sikerült azonosítani többek között két rézkori lakóházat is, amelyek feltárása napjainkban is zajlik. A föld mélyéről számos értékes régészeti lelet látott napvilágot: az Erősd-Cucuteni-Tripolje kultúrkörre jellemző festett edények, kőeszközök, kő- és obszidián pengék, csont- és agancseszközök, agyagból készült antropomorf és zoomorf idolok.

 

Forrás: Füvenyestető hivatalos Facebook oldala

A korszakról és kutatástörténetéről dr. Sztáncsuj Sándor József tavaly, 2015-ben megjelent, Grupul cultural Ariuşd pe teritoriul Transilvaniei (Az Erősdi csoport Erdély területén) címmel román nyelven publikált monográfiájában olvashatunk.

 

Forrás: Füvenyestető hivatalos Facebook oldala

A festői környezetben található lelőhely nem csak szakmai tapasztalatszerzésre nyújt kiváló lehetőséget, a terepen zajló oktatás és a munka utáni előadások mellett kirándulásokra is sor kerülhet. A közelben található Vargyas-szoros vagy a Szent Anna-tó meglátogatása lassan hagyományos vasárnapi programmá vált a csapat számára. Egy civil „kívülállónak” azonban meglehet, hogy maga a régészeti munka is csak amolyan vasárnapi időtöltésnek tűnik. Csapatunk egyik tagjával a falu boltjában zajlott le az alábbi, időtálló anekdotát eredményező párbeszéd: „Maguk kirándulók? Nem, egy régészeti ásatáson veszünk részt, itt Füvenyestetőn! Értem, tehát kirándulnak.”

Forrás: Füvenyestető hivatalos Facebook oldala

Szász Hajnal

Ezt olvastad?

2023. szeptember 7-én és 8-án rendezte meg a NEPOSTRANS, vagyis „Negotiating post-imperial transitions: From remobilization to nation-state consolidation. A comparative
Támogasson minket