A honfoglalás vezérei – BBC History 2018/6.

A honfoglaló törzsfők vezetőit minden általános iskola ötödik osztályosa fel tudja sorolni. De vajon tényleg heten voltak? Ez volt a nevük? Történelmünk ezen korszakából nagyon kevés a forrás, ezért kevés történelmi tényt állapíthatunk meg. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – számos elképzelés jött létre az idők során. Többek között ezekről is számot ad a BBC History legújabb száma.

Kossuth Kiadói Csoport Magyarország könyvpiacának egyik legnívósabb szereplője. Számos történettudományi munkát gondoztak fennállásuk több mint 70 éve során. A tudományos ismeretterjesztést kiemelten fontosnak tartva hetedik éve adják ki havi rendszerességgel a BBC History – történelmi magazint. Az Újkor.hu örömmel köszönti partnerei között a Kiadót. Együttműködésünk keretében – többek között – havonta ajánló cikket jelentetünk meg a jövőben a BBC History aktuális számához.

…nemzedékekről és felelősségről – Szerkesztői előszó

’68-as sorozatunkat írva-szerkesztve csak tovább mélyül az indításkori sejtés: valóban annus mirabilis, csodálatos és felforgató év volt, ténylegesen fölpörgetett és generált szunnyadó, megakadozva-csikorogva döcögő folyamatokat, ám az akkori eszméket az idő belesodorta a múlt végtelenébe, s hatásaikat vagy teljesen elemésztették az évek, vagy csak a történelem ok-okozati rendszerén keresztül mutathatók ki.

A fél évszázad utáni súlyozás után azt hiszem, hogy a nyugatnémet diákmozgalom legmaradandóbb tette az volt, hogy demonstratív módon a felszínre hozta az apák és rajtuk keresztül a német nemzet felelősségét a holokausztban. A hallgatás évtizedeinek nevezték az addig eltelt két évtizedet. A német társadalom és a Nyugat is tudomásul vette, hogy a demokratikus rendszert azok építsék ki, akikkel fölépült a terror rendszere. Az 1953-ban megválasztott Bundestag 437 tagja közül mintegy egyharmadnak, 129-nek volt korábban náci párttagkönyve. A háború vége körül született ’68-as lázadók nem elégedtek meg az általánosított náci és gyilkos múlttal, hanem a legdirektebb módon személyesítették a bűnt: megkövetelték a szülőktől és nagyszülőktől az önvizsgálatot, és azt, hogy az elkövetett tömeggyilkosságért ne csak kollektív, hanem személyes felelősséget is vállaljanak. A lázadó fiatalok érdeklődése azután gyorsan másfelé kalandozott el, azonban a vízbe hajított szikla hullámai a német értelmiség körében csillapíthatatlanná lettek, a világ megtanulhatta a Vergangenheitsbewältigung szót és jelentését: a történelmi múlt mélyreható, önkritikus vizsgálatát és a leg­közelebbi nemzedékek tetteivel való szembefordulást. Az önkriti­kus nagy nemzedéknek – zömük 1925 és 1933 között született, Helmuth Kohl, Otto Lambsdorff, Ralph Dahrendorf és Jürgen Habermas neve talán a legismertebb – is újabb két évtized kellett ahhoz, hogy a híres történészvitával lezáruljon a valóban nemzeti méretű önvizsgálat, amely Németországban általános normává tette az antiszemitizmus és a faji megkülönböztetés elutasítását.

A múló időt talán a legérzékletesebben a nemzedékek világ- és életképének változása jelzi. A Bielefeldi Egyetem legutóbb ismét vizsgálta a nemzetiszocialista múlt és a második világháború emlé­kezetét. A vizsgálat szerint a németek náci múlttal kapcsolatos emlékezetét kettősség jellemzi. A döntő többség, a megkérdezettek kétharmada szerint Német­or­szágot erkölcsi felelősség terheli a holokausztért. Minden második megkérdezett tart tőle, hogy a nép­irtás megismétlődhet. A német törté­nelmi felelősséggel kapcsolatos általános vélekedések azonban nem jelennek meg a személyes és családi emlékezet szintjén. A megkérdezettek mindössze 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a felmenői között volt, aki bűnt követett el a második világháború idején. Ugyanennyien állították, hogy felmenőik az áldozatokat mentették, míg a maradék több mint 50 százalék a háború áldozatának tekinti a szüleit vagy nagyszüleit. Tömören: fél évszázad alatt a társadalom a személyes felelősségtől eljutott az anonim felelősségig. Németországról van szó.

Papp Gábor
főszerkesztő

 

A tartalomból:

Heten voltak?

Nevükön kívül nem sokat tudunk a Kárpát-medencébe érkező törzsek vezetőiről – és lehet, hogy azt sem tudjuk helyesen. Tényleg heten voltak? Tényleg úgy nevezték őket, ahogy évszázadok óta tudni véljük? B. Szabó János az egymásnak is ellentmondó korai magyar forrásokat más írott beszámolókkal és a sztyeppei hagyományokkal összevetve igyekszik tisztázni a tényeket. (22. oldal)

A törvénytelen hadba lépés

Magyarország tényleges hadüzenet nélkül csatlakozott hadviselő félként a második világháborúhoz 1941-ben, s úgy tűnik, e lépés szorosan együtt járt a revízió politikájával. De mennyire tartotta be saját törvényeit, alkotmányát és a nemzetközi egyezményeket az ország vezetése? Szente Zoltánnak a döntés jogalapjáról szóló elemzéséből ez is kiderül. (54. oldal)

Szemben minden konvencióval

Vera Gedroitz, a világ első katonai sebészorvosnője regénybe illően színes és rendhagyó életutat járt be. Hercegnőként született, majd sebészi képességeit a Nagy Háborúban is hasznosította, végül pályáját a kijevi egyetem professzoraként fejezte be. Életét Molnár F. Tamás mutatja be. (72. oldal)

Amerika alapítójának sötét vonásai

A New York-i Broadway és a londoni West End szenzációja, a Hamilton című musical azt az utat járja be, amelyen egy bevándorló az Egyesült Államok alapító atyái közé emelkedett. Ám – érvel Tom Cutterham –, az igazi Alexander Hamilton elitista antidemokrata volt, aki erőszakkal taposta el az eltérő véleményeket. (78. oldal)

Középkori misztikusok Isten közelében

Leprások elhalt bőrét fogyasztották, csaknem halálra éheztették magukat, örökre szűk cellákba falaztattak. Hetta Howes hat középkori példán szemlélteti, mi mindenre voltak képesek egyes hívők, hogy közelebb kerüljenek Jézushoz. (83. oldal)

IV. Balduin jeruzsálemi király leprás megfertőződése. Kép forrása: Wikipédia

Totális háború

Steven Gunntól megtudjuk, hogy amikor VIII. Henrik háborúba vitte Angliát, a következményeket mindenki súlyosan megérezte. (30. oldal)

A kifürkészhetetlen királynő

  1. Erzsébet ifjúkorától kezdve mesterien rejtette el érzelmeit. Helen Castor megkísérli megfejteni, mi járt a fejében. (35. oldal)

Összehasonlítható-e két világháború?

Legalább annyi választja el egymástól őket, mint amennyi összeköti. Esszéjében Bihari Péter sorra veszi a legfontosabb jellemzőket. (40. oldal)

Anglia elfeledett ­polgárháborúja

Az 1170-es években II. Henrik király konfliktusba került Thomas Becket canterburyi érsekkel. Laura Ashe meséli el a kevéssé ismert történetet. (48. oldal)

A balhés zseni

Mai hívei szerint Isambard Kingdom Brunel „építette fel a világot”. De akkor miért fordultak építkezései pénzügyi katasztrófába? – kérdezi Crosbie Smith. (62. oldal)

A naplóíró Podmaniczky Frigyes

Senki nem tett nála többet Buda­Pestért. Koronatanúként „a kockás báró” most az 1830–1840-es évek világába vezeti el az olvasót. (67. oldal)

Julius Caesar hazárdjátéka

Két britanniai invázióval a talán legnagyobb addigi játszmájára vállalkozott. Guy de la Bédoyère elbeszéli, hogy kis híján véget ért a karrierje. (87. oldal)

Ezt olvastad?

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár kiadásában történelmi témájú forrásközlés jelent meg. A kötet Elekes Dezsőnek – a KSH egykori elnökének