Hőskultusz és hadisírgondozás – Bemutatkozik a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály

A 20. század vesztes háborúi és következményei ültették el a közvéleményben azt a nézőpontot, amely szerint a magyar történelem a mohácsi csata óta determináltan hanyatló, és sorsszerűen bukásra ítélt, reménytelen szabadságharcok és háborúk sorából áll. Ez a nemzeti büszkeségre és öntudatra nagyon veszélyes, egyébként alapjaiban téves nézet megerősödött a szocializmus évtizedei alatt, és még ma is meghatározó erejű közhely.

Ennek megváltoztatása alapvető követelmény ahhoz, hogy a magyarság visszanyerhesse öntudatát, büszkeségét és összetartó erejét.


Fotó: Stier Márk (HM TKHKF)

Katonahőseink kultuszának visszaállítása a nemzetépítés egyik alappillére kell, hogy legyen. A magyar történelem kivételesen gazdag olyan példákban, hősi- és haditettekben, amelyekre a felnövekvő nemzedék felnézhet. Szellemi téren egyértelműen az állami oktatásra hárul a legnagyobb feladat, ennek keretében a tanterv részeként kell tudatosítani az ifjúságban hadtörténelmünk jelentőségét. Ehhez a közvéleménynek, valamint a tanároknak is ismerniük kell történelmünk jelentős mozzanatait és nagyjainkat. Természetesen nem „csak” a két világháború alatt hajtottak végre kiemelkedő tetteket magyar katonák, honvédek, hazafiak. A Honfoglalás, az Árpád-házi királyok, lovagkirályok kora, a Hunyadiak, szabadságharcosok ugyanúgy kiemelkedő jelentőséggel bírnak.


Fotó: Stier Márk (HM TKHKF)

A magyar katonahősök tiszteletét a gyakorlatban is ápolni kell, ennek két alapvető módja van: egyrészt hőseink sírjainál és emlékműveinél rendszeres ünnepségek tartása; másrészt e helyek folyamatos karbantartása, amely kifejezi az utókor háláját és lehetővé teszi a tiszteletadást. Az említetteken kívül viszont a hősi halottak és egykori magyar katonák személyi anyagait, sorsuk alakulását ki kell kutatni, azt a hozzátartozókkal is ismertetni szükséges.


A hódmezővásárhelyi temető a munka megkezdése előtt és befejezése után. Fotó: Maruzs Roland alezredes (HM TKHKF)

Sok katonatemetőt, komplett hősi parcellákat (I. és II. világháborúsakat egyaránt) számoltak föl 1945 után, a kommunista hatalomgyakorlás során, így gyakran már a keresett hősi halottak sírhelyei sincsenek meg, a síremlékek nem léteznek többé. Az a feladatunk, hogy emlékük ne vesszen homályba.

Milyen gyakorlati feladatokkal, nehézségekkel kell számolni a kutatás során? Az egykori nyilvántartásokat helyenként pontatlanul vezették, mivel főleg a háborús helyzetekben nem volt mindig idő és alkalom a pontos helyszínrajzok, leírások elkészítéséhez. A pontatlanságok következtében azonosítási problémák is fennállnak. Mindezeken felül a kutatás lehetőségét befolyásolja az a tény is, hogy több mint 30 országban nyugszanak magyar katonák. Nagyrészt a volt Szovjetunió utódállamaiban és Olaszországban, de a Felvidéken, Erdélyben, Lengyelország, Ausztria, Németország, Franciaország, Albánia és a volt Jugoszlávia területén is. Egy-egy nehéz sorsú honfitársunk Kínában vagy Japánban lelt végső nyugalomra. Országos (a II. világháború utáni Magyarországra kiterjedő) felmérés készült 1948-ban hazánk területén található hadisírokról, azonban ezt követően az állami hadisírgondozás megszűnt létezni. A terület szándékos háttérbe szorítását az indokolta, hogy az I. világháború utáni intézményesített hadisírgondozásban a nemzeti egység egyik összekovácsoló erejét látták, amelyet a kommunista kormányzatnak nem volt érdeke fenntartani.


A Kozma utcai temető a munkálatok megkezdése előtt és befejezésük után. Fotó: Maruzs Roland alezredes (HM TKHKF)

A rendszerváltás után 1993-ban alakult meg a Honvédelmi Minisztériumon belül a Honvéd Hagyományőrző Iroda, amely 1997-től Hadisírgondozó Irodaként működött tovább. A 2000. évtől a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezetében állt föl a Hadisírgondozó Iroda jogutódja. A hadisírgondozás 2010 októberétől ismét minisztériumi keretek között működik, 2012-től pedig a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály szervezetében, mondhatjuk a rendszerváltás óta a leghatékonyabban. Alapfeladata a Magyarország területén található magyar és külföldi hadisírok, valamint a külföldön található magyar hadisírok gondozása. Ennek a jogi alapjait is meg kellett teremteni, így 1995 óta Magyarország kilenc állammal (Németország, Oroszországi Föderáció, Ukrajna, Románia, Olaszország, Szlovénia, Moldova, Lengyelország, Bulgária) kötött hadisírgondozási megállapodást. Szükség volt a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítására is a hősi temetési helyek védettsége érdekében, melyre 2012-ben került sor.


A donyecki és a rudkinoi emlékmű. Fotó: Maruzs Roland alezredes (HM TKHKF)

Oroszországban az államadósság terhére 1997 óta épültek ki a központi, magyar katonatemetők (Boldirevka, Rudkino), valamint a 384 egykori hadifogolytábor helyén felállított emlékművek. A II. Magyar Központi Katonai Temetőben (Rudkino) legutóbb 2012. április 13-án helyeztek örök nyugalomra öt magyar katonát, akik a magyar királyi 2. honvéd hadsereg harcai közben vesztették életüket. A hadsereg frontra indulásának hetvenedik és a temető átadásának tízedik évfordulóján Hende Csaba honvédelmi miniszter mondott beszédet a helyszínen.

Németországgal kapcsolatban elmondható, hogy itthon több mint 16 német-magyar temetőben 25.000 német és magyar katona nyugszik. A kapcsolat aktív, minden évben érkeznek német hadisírgondozó katonák és diákok a német hadisírgondozók (Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge) szervezésével. A németországi magyar katonasírok rendezettek, ápoltak, a legnagyobb ottani magyar katonatemető a bajorországi Pockingban található.


Átadási ünnepség Szegeden. Fotó: Galambos Sándor (HM Zrínyi Média Nkft.)

Olaszországban a két világháború között központi temetőket és osszáriumokat alakítottak ki. Az ottani temetők állapota rendezett. A legnagyobb magyar, illetve osztrák-magyar katonatemetők Fogliano di Redipuglia-ban és a Monte Grappa-n találhatóak. Az előbbi helyszínen 2014-ben tett látogatást Ferenc pápa, valamint Hende Csaba honvédelmi miniszter, az utóbbi helyszínen legutóbb 2011-ben történt miniszteri látogatás.

Részben a mai Szlovénia területén találhatóak az I. világháborús magyar katonákat érintő, legnagyobb veszteségekkel járó csaták helyszínei úgy, mint a Doberdó-fennsík és az Isonzó-mente. Itt a temetők állapota szintén rendezett, viszont a sírkövek, névtáblák felújítása szükséges.


A szegedi temető a munkálatok előtt és után. Fotó: Galambos Sándor (HM Zrínyi Média Nkft.)

Az I. világháború egyik – magyar szempontból – legkiemelkedőbb csatája, a limanovai ütközet 100 éves évfordulója alkalmából történt megemlékezés is jól mutatja a – hadisírgondozás területén – frissnek mondható magyar-lengyel együttműködés összhangját. A közös megemlékezés helyszínén Hende Csaba miniszter úr is látogatást tett és beszédet mondott 2014. december 14-én.

A Nagy Háború 100. évfordulójának egyik legfontosabb üzenete, hogy nem feledjük a hazáért halt hőseinket és emlékük ápolását nemzeti ügyként kezeljük. Azért, hogy ezt a küldetést a lehető legtöbb ember és társadalmi szervezet magáénak tudja, a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium igyekszik minél több színtéren jelen lenni, így a KatonaSuli programmal az oktatás területén, rendezvényeken, fesztiválokon, konferenciákon és az új kihívásoknak megfelelve a világhálón, online felületeken is (Facebook, blogok, honlap).  Több, mint egy évnyi kutatómunka és fejlesztés után 2014. július 28-án (a Nagy Háború kitörésének évfordulóján) útjára indult a Hősök Naptára a www.katonahoseink.hu, a www.hadisir.hu és a www.honvedelem.hu internetes oldalakon, amely a HM TKHKF munkatársai (Maruzs Roland alezredes, Illésfalvi Péter) és dr. Szentváry-Lukács János munkájának köszönhető. Ennek továbbfejlesztéseként az MTVA és a HM Zrínyi Média Kft együttműködésével 2014. december 8-tól a Kossuth Rádióban is mindennap hallható a magyar katonák helytállását megörökítő műsor, Mécs Károly Kossuth- és Jászai Mari- díjas színművész tolmácsolásában. (Hétfőtől péntekig a 180 perc című műsor végén, 08.57-08.59 között hallható, majd 17.57-17.59 között megismétlik azt. Szombaton a Szombat reggel című műsor végén 08.57-08.59 között, vasárnap a Vasárnapi Újság után 08.27-08.29 kerül adásba a Hősök naptára. Ismétlés szintén 17.57-17.59 között.)

 

A már említett hadisir.hu honlap tartalmazza – többek közt – kereshető adatbázis formájában a II. világháborúban hősi halált halt magyar katonák anyagait, részletes adatait, fényképekkel kiegészítve. A web2-es felületeken a „Magyar hadisírgondozás” facebook oldal volt az első, amely mára már több, mint 7100 kedvelővel osztja meg az elért eredményeket, kapcsolódó tartalmakat, fényképeket, tudnivalókat. Tematikus oldalaink is elindultak az I. világháború területén („Csillagos ég merre van a magyar hazám – az I. világháború oldala” és a „Császári és királyi Légjáró Csapatok/KuK Aviation Troops).

 

A média egyéb területeit érintve a közelmúltban két jelentős dokumentumfilm készítésében is oroszlánrészt vállalt a háborús kegyeleti főosztály. A HM Zrínyi Média Kft közreműködésével készült el a Kereszthegy című film, amely a 65. határvadász csoport 1944. őszi harcairól szól. A bemutatóra 2014. április 29-én került sor az Uránia Nemzeti Filmszínházban, majd műsorára tűzte a Duna televízió. A film nemzetközi elismerésekben is részesült: az
V. Nemzetközi Történelmi és Katonai Filmfesztiválon Varsóban különdíjat kapott, az olaszországi Bracciano városban megrendezett 24. Nemzetközi Védelmi Filmfesztiválon pedig a történelmi filmek kategóriájában lett első helyezet. Legutóbb a Dextramédia Kft. gyártásában (a Vitézségért című könyv alapján) a Hősök aranygárdája című film készült el, amelyet 2014. szeptember 29-én mutatott be a Duna televízió, de szerepelt már filmszemlén és más vetítéseken is. A film azokról a tisztekről szól, akik a második világháború folyamán megkapták az egyik legmagasabb katonai kitüntetést, a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet.

A további célok közt szerepel az Ukrajna és Románia területén található, veszélyeztetett hadisírok áttelepítése, valamint az időközben azonosított magyar katonák maradványainak méltó módon történő újratemetése. További tárgyalások vannak kilátásban az Egyesült Királysággal, Szlovákiával és Szerbiával is.


Ukrajna, Kőrösmező előtte és utána. Fotó: Maruzs Roland alezredes (HM TKHKF)

A hadisírgondozó tevékenységgel kapcsolatos hazai munkálatokban számos civil szervezettel, konstruktív együttműködést alakított ki a főosztály, amelynek köszönhetően – a teljesség igénye nélkül – cserkészek, bajtársi egyesületek, tartalékos szövetségek és iskolák is részt vesznek az ország különböző pontjain a katonasírok megőrzésében, ápolásában. E szervezetek pályázataink segítségével anyagi támogatásban is részesülhetnek.

Külföldi példák alapján a Magyar Honvédség és a HM az önkéntes műveleti tartalékosokat is bevonta a hadisírgondozás rendszerébe 2014. november 1-től. Megyénként egy hivatásos tiszt és öt műveleti tartalékos tudja ellátni a területhez kapcsolódó feladatokat. Munkájukat a HM TKHKF szakmai irányítása alatt végzik.

A Nagy Háború centenáriuma kapcsán folyamatosan frissül egy levéltári adatokra és halotti anyakönyvekre épülő I. világháborús veszteségi adatbázis, a korábban már létrehozott II. világháborús mintájára (www.hadisir.hu). Ez természetesen online is hozzáférhető és kutatható lesz. Ezen felül a fiumei úti temető 52-es parcelláját hősi parcellaként olyan háborús hősök nyughelyévé tervezzük alakítani, akik kiemelkedő érdemeikkel járultak hozzá Magyarország és a magyar katona hírnevének emeléséhez. Egy I. világháborús központi emlékmű létesítése is céljaink között szerepel. Ez utóbbiakat, a katonasírok felújítása és a HM TKHKF mindennapi (fent részletezett) tevékenysége szerinti munka mellett, 2018 végére tervezzük végrehajtani, természetesen az anyagi források függvényében.

Dr. Töll László ezredes – Maruzs Roland alezredes – Kovács Géza

Ezt olvastad?

A Pannonia Entertainment jóvoltából az Újkor.hu december 2-án, sajtóvetítés keretében az elsők között tekinthette meg Peter Jackson – A gyűrűk ura és