I. Fraknói Nyári Akadémia – Egy új kezdet

2015. augusztus 10. és 13. között került megrendezésre első ízben a Fraknói Nyári Akadémia, melyet az MTA-PPKE ‘Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport hagyományteremtő céllal keltett életre a fiatal egyháztörténészek szakmai találkozójaként. A nyári akadémia helyszínéül idén a murakeresztúri Szent Kereszt Felmagasztalása Plébánia és közösségi terei, valamint Surd szolgált. A négynapos akadémia során a közép-, új- és jelenkori egyháztörténeti előadások után közösségi és sportprogramok, bográcsozás, gyalogtúra a surdi szőlőhegyre, egyháztörténeti kvíz és népzenés est színesítették a programot. Az első nyári akadémia kurátorai Gárdonyi Máté és Tusor Péter, medievista konzulense Szovák Kornél, hallgatói szervezője és igazgatója pedig Kanász Viktor volt.

Az első nap (augusztus 10.) hosszú vonatút után sikeresen megérkeztünk Murakeresztúrra, majd elfoglaltuk kényelmes szállásunkat a murakeresztúri plébánia vendégházában. A Gárdonyi Máté által celebrált nyitó déli misét és a finom ebédet követően a szakmai program Tusor Péter nyitóbeszédével kezdődött meg, aki megemlítette, hogy Gárdonyi Mátéval már régóta terveztek egy ilyen, a tudományos utánpótlásnak teret adó rendezvényt, és nem egyszeri eseménynek szánják. A pázmányos háttér mellett kiemelte a program MTA-kapcsolódását, valamint hangsúlyozta a Római Magyar Történeti Intézetet alapító Fraknói Vilmos emlékének ápolását, vatikáni és egyéb egyháztörténeti kutatásainak folytatási lehetőségét a fiatal generáció körében. Optimizmussal töltötte el, hogy a Fraknói nevét viselő nyári akadémiát egyetemista szervezés és élénk hallgatói érdeklődés jellemezte.

Tusor Péter megnyitó beszéde után Gárdonyi Máté Egyháztörténet – teológia és történettudomány határmezsgyéjén című előadásával kezdődtek meg a tematikus előadások. Gárdonyi Máté előadásában azt vizsgálta, mennyire történeti és mennyire teológiai szaktudomány az egyháztörténelem, a vizsgálat során pedig saját tapasztalatok és példák bevonásával feltárta azokat a főbb problematikus csomópontokat, melyeket az egyháztörténelem feltárása magába foglal. Az egyháztörténeti témájú bölcsészeti munkák gyakran megkísérlik a teológiai megközelítést, de ez sokszor sikertelen lesz, a probléma gyökere pedig az eltérő egyházfogalmakban rejlik. Az egyháztörténet a leginkább tudományközi jellegű a teológiai diszciplínák között, csakúgy, mint a biblikum, így az egyháztörténésznek letisztult alaptudásra, módszertanra és sokrétű megközelítésre van szüksége. Bácsatyai Dániel Egyházjog, királyi kancellária és történetírás a 14. századi Magyarországon című előadásában a Liber Sextus című kánonjogi gyűjtemény hazai recepciójával foglalkozott. A dekretálisokat tartalmazó gyűjteményt VIII. Bonifác pápa hirdette ki 1298-ban, melynek széleskörű magyarországi használatát és a bolognai egyetem hatását is összefüggésbe hozta az előadó. A nap utolsó előadásában A Győri Egyházmegye Mohács utáni elzálogosításai címmel Csermelyi József a püspökség 1526 utáni elzálogosításairól és pénzügyi nehézségeiről beszélt. Paksy Balázs (1525–1526) győri püspök elesett a mohácsi csatában, halála után pedig a püspökséget sokáig nem töltötték be, birtokai világiak kezébe kerültek. Buda 1541. évi eleste után Győr stratégiai szerepe megnőtt, ezért 1552-től a püspökvárat királyi helyőrség foglalta el. Ekkor a győri püspök tartózkodási helye a Győr melletti Kesző vára, illetve a Fertő melletti Rákos vagy Szombathely lett. A napot szabadidős programokkal: csocsózással, pingponggal és speedmintonnal, valamint bográcsozással zártuk.

A második nap (augusztus 11.) nyitó előadását Kanász Viktor tartotta meg A magyar külpolitika és a pápaság az 1450-es évek elején címmel. Előadásában az 1450-es évek magyarországi külpolitikai irányvonalait vázolta fel Enea Silvio Piccolomini (a későbbi II. Pius pápa) leveleskönyve és későbbi visszaemlékezése, valamint észak-itáliai városok, például a Milánói Állami Levéltár 1452‑1453-ból származó okleveles anyaga alapján. Az észak-itáliai követjelentések, diplomáciai levelezések alapján kirajzolódnak a korabeli magyarországi belpolitikai viszonyok, valamint az, hogy az egyes államokkal, így a Szent Római Birodalommal, Velencével, Milánóval, Firenzével, valamint V. Miklós pápával fenntartott kapcsolatok kulcseleme a török kérdés és a német-római császárral folytatott háborús viszony kérdése volt. Kisvarga Gábor A hódoltsági missziós püspökség a XVII. század végén című előadásában Mattia Berniakovich belgrádi püspök egyházkormányzatának működésével foglalkozott. Az előadó római kutatásainak eddigi eredményeivel Galla Ferenc, Tóth István György és Molnár Antal munkásságát viszi tovább. Az előadás bevezetésében a gazdaságtörténeti és missziós egyházszervezeti alapok után Berniakovich nem éppen hétköznapi életútjába, valamint az Olovó által irányított bosnyák kolostorhálózat működésébe is betekintést kaphattunk. Evetovics Zorka A 18. század végi fiatalok egy piarista szerzetes szemével című előadásában Benyák Bernát piarista rendi szerzetes és tanár életútjával, kiemelten pedig egy 1780-as években megjelent magyar nyelvű művének ifjúságnevelési tanácsaival foglalkozott, mely mű megtalálható a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárában. Hende Fanni A magyar koronázási szertartás liturgikus vizsgálata a 18. században című előadásában doktori kutatásainak egyik szegmensével foglalkozott. III. Károly és Mária Terézia koronázásának liturgikus elemeit vetette össze a Pontificale Romanum szertartáskönyvvel, melynek alapján be tudta mutatni, milyen nyomot hagyott a szertartásrenden a politikai reprezentáció az egyes korszakokban. Előadásában kitért a már a középkorban kialakult különbségekre is, valamint az egyes ordók forrásaira.

A délutáni előadásokat Tóth Krisztina nyitotta meg újonnan megjelent kötetének (A szombathelyi egyházmegye története Grősz József egyházkormányzása idején, 1936‑1944) bemutatásával, ennek kapcsán tartotta meg előadását, melynek elején kitért a téma fontosságára, rámutatva, hogy az 1935 utáni időszakról eddig nem állt rendelkezésre egységes kép az egyházmegye vonatkozásában. Tóth Krisztina rendkívül széles forrásbázisra építette megjelent művét: 13 levéltár és egy kézirattár anyagát használta, ezek között jelentős számban vatikáni levéltári dokumentumokat is, előadása során pedig jól hasznosítható és megfontolandó kutatási tanácsokat és saját tapasztalatokat is megosztott a hallgatósággal. A nap két utolsó előadása során Sági György a kalocsai érseki szék 1961. évi megüresedése körüli problémakörre világított rá, Jávor Miklós pedig az 1956 utáni időszak kádári egyházpolitikájáról, az Állami Egyházügyi Hivatal „receptje” alapján történt egyházi tisztogatásokról, a katolikus és protestáns egyházak megosztásáról beszélt. A második napot is sok beszélgetés, sportprogramok és közös vacsora zárta.

A harmadik nap (augusztus 12.) már kora reggel útnak indult Murakeresztúrról a nyári akadémia csapata a surdi szőlőhegyre. A gyalogtúra elején Kocsis Edit vezetésével megtekintettük a nemrég azonosított, Zrínyi Miklós horvát bán által 1661 körül emeltetett Zrínyiújvár erősségének maradványait is, mely Őrtilos és Murakeresztúr határában fekszik, valamint később Beleznán megnéztük az erősséghez kapcsolódó Zrínyi-kiállítást. Surdon a közös bográcsozás után vette kezdetét a várva várt ötven kérdéses egyháztörténeti kvíz, melynek során kettes csoportokban mérethettük meg tudásunkat, a győztesek pedig szép oklevelekkel és könyvjutalmakkal lettek gazdagabbak. A surdi szőlőhegyről való kilátás, a lemenő nap fényei, majd az éjszakai hullócsillagnézés igazi kikapcsolódást nyújtott, a népzenés búcsúesten pedig a Kisze-Kusza Zenekar biztosította a kiváló hangulatot.

A remek szervezésnek és az igazán jó időnek köszönhetően mind Murakeresztúron, mind Surdon jó hangulatban telt az első Fraknói Nyári Akadémia négy napja, mely tökéletes alapot adott ahhoz, hogy ne csupán egyszeri esemény váljon belőle. Az ilyen és ehhez hasonló események kiemelten fontosak a tudományos utánpótlás nevelésében, az egyetemi oktatás és az MTA keretében folyó kutatások kapcsolatának elmélyítésében. A későbbiekben pedig több vendégelőadó meghívásával még gyümölcsözőbbek lehetnek ezek az alkalmak.

További részletek a Kutatócsoport honlapján.

Schvéd Brigitta

Kapcsolódó cikkek:

1.      Lendületben az egyháztörténeti kutatás – interjú Tusor Péterrel

2.      „Kilépve Pázmány árnyékából” – új kötet Lippay György levelezéséről

3.      A bécsi Augustineum és Magyarország – konferencia-beszámoló

4.      Hogyan lett Ön történész?

5.      Együtt Ópusztaszeren – beszámoló a II. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Táboráról

Ezt olvastad?

Magyarország hét „fő nemzetisége” közül lélekszámban a ruszin volt a legkisebb. Mind anyagi, mind pedig kulturális tekintetben a legszegényebb népcsoportként