Így emlékeztünk ’56-ra: filmvetítés az ELTE-n

Az október 23-ai forradalom és szabadságharc évfordulójának alkalmából országszerte ünnepségeket tartottak. Az ELTE hallgatói és oktatói filmvetítéssel és kerekasztal-beszélgetéssel emlékeztek meg az eseményekről. 2015. október 20-án zajlott az I. Tóth Zoltán Kör és az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének október 23-ai megemlékezése a Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában.

Az eseményt az ELTE Történeti Intézet igazgatójának, Borsodi Csabának bevezető gondolatai nyitották meg, majd az Eötvenhat című dokumentumfilm (rendezte Nagy Ernő, 2005) vetítése következett. A filmben az egyetem egykori diákjai és oktatói, többek között Kelemen Elemér, Román Károly, Szabad György, Hanák Péter és Sinkovits István szólalnak meg, illetve nyújtanak betekintést az intézmény akkori viszonyaiba. Az interjúk során fény derül az október 23-ához vezető eseményekre és a forradalmi megmozdulásoknak az egyetem életére gyakorolt hatásaira.

Ahogyan azt Borsodi Csaba is kifejtette, manapság – sajnálatos módon – téves kép él az Eötvös Loránd Tudományegyetem akkori szerepről. A köztudat, de sok tudományos munka és tankönyv is csak a Műszaki Egyetem szervezkedéseiről, követeléseiről tud, pedig valójában az ELTE hallgatói és oktatói is kivették a részüket a forradalom „előkészítésében”. A filmben hallhatunk a Kolhoz Kör megalakulásáról és ténykedéséről, a március 15-re szervezett megemlékezésről, Rajk László újratemetésének visszhangjáról és az október 23-ára tervezett tüntetés fogadtatásáról, illetve lefolyásáról.

A vetítést kerekasztal-beszélgetés követte az ELTE egykori diákjaival, Andrási Andorral, Kelemen Elemérrel és Trencsényi Imrével. Az érdeklődő közönség megtudhatta, hogy a Bölcsész- és a Társadalomtudományi Kar milyen mértékben folyt bele az eseményekbe, illetve a volt diákok néhány személyes élményével is gazdagabbak lehettek. Az egyéni beszámolók mellett, többek között a nők szerepére, valamint a külföldi tudósítók jelenlétére vonatkozó kérdések is elhangzottak. A megjelenteknek ezen kívül lehetőségük nyílt Kelemen Elemér jóvoltából néhány korabeli dokumentum, újságcikk és fénykép megtekintésére is.


Andrási Andor, Kelemen Elemér és Trencsényi Imre

A megemlékezést egy formálisabb tiszteletadás, koszorúzás és gyetyagyújtás zárta le az ELTE BTK Főépületének bejáratánál. A helyszínválasztás oka az itt található márványtábla, mely a Történeti Intézet egykori dékánjának és az egyetem ’56-os mártírjának, I. Tóth Zoltánnak állít emléket. Az aktus szimbolikusságát növelte, hogy I. Tóth Zoltán egyben az eseményt szervező diákkör névadója is. A márványtáblát a három volt diák koszorúzta meg, a megjelent vendégek pedig mécseseket helyeztek el az emlékhelyen.


Borsodi Csaba és Andrási Andor mécsest helyez el az emléktáblánál

A szervezők legnagyobb örömére idén is nagy érdeklődés kísérte a megemlékezést, illetve a filmvetítést: az egyetem jelenlegi hallgatói és oktatói mellett egykori diákok, a filmben megszólaló személyek családtagjai és külsős érdeklődők is bőven akadtak. Ez is azt bizonyítja, hogy mind az ’56-os eseményekkel, mind az egyetemen történetével kapcsolatban töretlen az érdeklődés.

Azok, akik esetleg nem tudtak részt venni az eseményen, illetve azok, akik nem kaptak választ kérdéseikre se csüggedjenek, mert a jövő évi 60. évforduló alkalmából megrendezésre kerülő programsorozat lehetőséget nyújt majd a témában való komolyabb elmélyülésre.

Rudolf Veronika

Kapcsolódó cikkek:

Pesti kövek szavai – séta a Belvárosban

ISHA Budapest: A történész hallgatók nemzetközi szövetsége

Nincs kegyelem az 1956-os ifjúságnak – egy diákmozgalom és felszámolásának rövid története

Az 1956-os forradalom és szabadságharc: A rombológolyó, amely áttörte a berlini falat – interjú Csipke Zoltánnal

Forradalom előtt, forradalom után – a magyar mozik filmkínálata 1956-ban

Ezt olvastad?

2017. június 20-án került sor a Történész Sörest utolsó, évadzáró előadására a Klisé Bárban, melynek témája a Francia Idegenlégióban szolgált