„Ilyen nagy dolog lenne a szabadság?”

„Ilyen nagy dolog lenne a szabadság?” – idézi Márai Sándort a Nemzeti Múzeum kiállítása, amelyet az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára rendezett. A tárlat 2016. augusztus 4-én újabb négy műtárggyal bővült A Rejt/Jel/Képek ’56 című, a történelmet és a művészetet egymáshoz közel hozó rendhagyó tárlat olyan Fiedler Ferenc (1921-2001) által készített munkákat tár a nagyközönség elé, melyeket a forradalom tiszteletére készített a művész.

Köszöntőjében Varga Benedek múzeumigazgató elmondta, hogy a kiállítás szakítva a talán elvártakkal és a hagyományokkal, ezúttal nem kimondottan politikatörténeti megközelítésű. Sokkal inkább tekinthető egyfajta művészeti szempontú bemutatásnak, mely az egyes alkotásokat a történelembe integrálva kívánja bemutatni.

Varga Benedeknek, a Nemzeti Múzeum igazgatójának köszöntője

Ezután Ihász István, a kiállítás egyik kurátora vette át a szót. Elmondta, hogy az alkotók nem szokványos galériában gondolkoztak, hanem szorosan a történelmi korszakba ágyazva kívántak minél többféle alkotást bemutatni. Ebből következően az összegyűlt anyag művészi színvonala meglehetősen vegyes képet mutat – ahogy a technikai megoldások is: találhatunk az egyszerű ceruzarajztól kezdve a litográfián át a festményekig mindent, s persze nem maradhattak el a rendkívül népszerű plakátok sem.

Ihász István

Ihász kiemelte, hogy a kiállítás nem csupán az 1956-os forradalom melletti reflexiót mutatja be, hanem a kádári interpretációt is – erre szolgál az ún. fekete terem.

Kádári propagandaplakát az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő időből (Szilágyi Jolán plakátterve 1957-ből)

Az összegyűlt anyagról elmondta, hogy abban nagy segítségükre volt Sümegi György, a korszak elismert kutatója. Ez az alapgyűjtemény aztán később magánfelajánlásokkal bővült – mint az a jelen esetben is látható. Továbbra is várja a múzeum a magánkézben lévő, eddig „rejtett” alkotásokat – a kiállítás végéig (november 13.) reményeik szerint tovább bővülhet a gyűjtemény.

A kiállításon számos korabeli fotó is helyet kapott. „A forradalmi időkben a szimbólumok mennek először tönkre.” – folytatta köszöntőjét, utalva ezzel a Sztálin szoborra (melynek kézfeje szintén helyet kapott kiállításon) és a lyukas lobogóra, mely köztudomásúlag a Rákosi-címer eltávolításával keletkezett.

A kiállítás utolsó terme meglátása szerint felszabadító érzést nyújt a látogatóknak: a Nagy Imre-újratemetést szimbolizáló koporsók, a rendszerváltást és az 56-os emlékezetet bemutató tárlat, valamint a terem végén található Márai-idézet („Ilyen nagy dolog lenne a szabadság?”) gondolkodásra késztetik a betérő látogatókat.

A sajtóeseményt Fiedler Péter, a Francois Fiedler Foundation elnökének beszéde zárta. Ismertette a jeles festőművész nagybátyja, Fiedler Ferenc életét, s köszönetet mondott a Nemzeti Múzeumnak, amiért a három olajfestmény és a negyedik alkotás végre méltó környezetbe kerülhetett. Az absztrakt expresszionista alkotásokat noha 56 ihlette, a művész – hasonlóan többi alkotásához – nem adott nekik címet, ezzel is arra késztetve a befogadókat, hogy maguk jöjjenek rá a jelentésükre.

Fielder Péter, mögötte nagybátyja absztrakt-expresszionista festményei láthatók

A rendkívül színvonalas és összetett kiállításról további képeinket megtekintve tájékozódhatnak, s 2016. november 13-áig meg is tekinthetik a gyűjteményt a Nemzeti Múzeumban.

Pázmándy István: Sztálin

Ambrus Győző: Harcoló fiú

Pázmándy István: 5. forradalom

Maróti Zsolt Viktor

 

Ezt olvastad?

Kutatástervezési és módszertani szempontból egyaránt fontos rendezvény zajlott le a Kúria épületében 2019. szeptember 17-én. A Törvénysértő perek 1945 után