„Ilyen nagy dolog a Szabadság?” – A néma forradalom

Idén ősszel, az 1956-os forradalom 62. évfordulójához is kapcsolódva mutatták be a magyar mozik  A néma forradalom című nagysikerű történelmi drámát. A néma forradalmat – eredeti címén: Das schweigende Klassenzimmer – a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, 2018 februárjában mutatták be. A film hazájában, Németországban igen nagy sikert aratott, rendezője, Lars Kraume és néhány fiatal szereplője számos hazai filmfesztivál díját nyerte el. A nagyközönség és a kritikusok véleménye alapján úgy tűnik, hogy A néma forradalom itthon is nagy népszerűségnek fog örvendeni.

A film magyar nyelvű plakátja (Forrás: port.hu)

Manapság gyakorinak mondható a jelenség, hogy a 20. század nagy katasztrófáinak feldolgozása a filmipar közreműködésével megy végbe. Főképp a nyugat-európai országok és Lengyelország készít igen nagy számban történelmi filmeket a múlt századról. Ezen filmek segíthetnek egy adott nemzetnek a múlttal való szembenézés által a családoknak az identitáskeresésben és a fiataloknak a történeti igazság megismerésében. Például Németországban néhány éve jelent meg a Lore című film, amelyben Lore-nak, egy náci tiszt lányának testvéreit kell menekítenie a háború sújtotta Németországban. A film végére a lány teljes átalakuláson megy keresztül, megtapasztalva a háború és az egész náci rendszer borzalmait. Lengyel példaként említésre méltó az Ida című film, ami egy fogadalom előtt álló apáca családkeresését dolgozza fel, felgöngyölítve a vidéki lakosság szerepét a zsidóság kiirtásában. Hazánkban, Török Ferenc filmje az 1945 foglalkozik hasonló problémával, a kollektív felelősség kérdésével.

A néma forradalom is egy hasonlóan nehéz történelmi időszakkal és az időszakhoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozik. A film valós eseményeken alapul, a történet Dietrich Gartska, az események egyik résztvevőjének regénye alapján készült. A film 1956-ban játszódik a kelet–németországi Stalinstadtban (ma Eisenhüttenstadt, de a történet valós helyszíne Storkow). Még ugyan nem épült fel a két Németországot véglegesen elválasztó berlini fal, de már egyre nehezebb nyugatra utazni, Keleten nem sugározhatnak kapitalista adókat, és a hangulat egyre feszültebb az NDK és az NSZK között. A történet elején két 18 éves fiatal, Kurt és barátja, Theo átutaznak Nyugat–Németországba, hogy virágot helyezzenek Kurt nagyapjának sírjára, aki gránátos volt a Waffen SS-nél. Később kiderül, Kurt gyakran meglátogatja nagypapa sírját, és nem érti, a családja miért ellenzi ezt, hiszen mégiscsak hősi halált halt, igaz a nácik oldalán.

Dietrich Garstka a film rendezőjével és a szereplőkkel (Forrás: guce.oath.com)

A temetőlátogatás után a fiúk beülnek egy mozifilmre. A filmet megelőzően híradót vetítenek, amelyből megtudják, hogy a magyar események nem is igazán úgy zajlanak, mint ahogyan azt az otthoni propaganda állítja. Kurtot meglepi, hogy az eseményeket a nyugati sajtó nem ellenforradalomnak nevezi. Hazaérve Kurt ráveszi egyik osztálytársát, Pault, hogy menjenek el a fiú rokonához, Edgarhoz, a magyar eseményeket meghallgatni a RIAS adón.  A RIAS a hidegháború időszakában a berlini Amerikai Szektorból sugárzott rádióadó volt. Edgar, Paul homoszexuális nagybátyja egy tóparti kis eldugott házban él, s bár ez konkrétan nem derül ki, de minden bizonnyal nem szimpatizál a kommunista rendszerrel.  A diákok az illegális adón keresztül szereznek tudomást a téves hírről, miszerint Puskás Ferenc, a fiatalok nagy sportikonja is meghalt a szovjetek elleni harcokban. A fiatalok elhatározzák, hogy kedvencük miatt is, valamint a magyar hősök emlékére másnap két percig teljes csendet fognak tartani osztályukban. A következő nap Kurt felveti a csend ötletét, amit az osztály nagyobb hányada helyesel is. Erik Babinsky, a film egyik legellentmondásosabb figurája azonban hangot ad nemtetszésének, mivel azonban a többség igennel szavazott, a csendet eltökélten meg is tartják. A történelemtanár egyszerűen nem érti, miért hallgat az osztály, talán azt is hiszi, hogy a demonstráció személye ellen irányul, s ezért magyarázatot követel a csendet illetően. A csend betartása nem is sikerül tökéletesen, mert Babinsky bekiabálja, hogy az egész egy tiltakozás. A tanár dühösen távozik, és jelenti az esetet az igazgatónál. Schwarz igazgató kezdetben nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a dolognak, de azért behívja Theot, az osztály egyik hangadóját egy kis beszélgetésre. Tudatosan próbál hatni a fiú érzelmeire. Teával kínálja, valamint elmeséli neki, hogy szerény, paraszti családból származik, és hogy magas karrierjét a kommunistáknak köszönheti. Emlékezteti Theot arra, hogy a kommunisták nélkül sem ő, sem a családja nem juthat feljebb, valamint figyelmezteti a diákot, hogy a csend miatt kivizsgálás lesz az intézményben.


A tiltott rádióadót hallgatva (Forrás: port.hu)

Az osztály időközben mindennapos vendég lesz Edgarnál, és együtt értesülnek a magyarok sikereiről, a szovjet csapatok kivonulásáról. Az örömöt azonban félbeszakítja Theo érkezése, aki elmondja, hogy az iskolában vizsgálat indul a kétperces csend miatt. A diákok nem igazán értik, mi lehet a probléma azzal, hogy csendet tartottak, mire Edgar felvilágosítja őket, hogy mivel egy ellenforradalom mellett demonstráltak, államellenségek lettek. A fiatalok, félve a következményektől, azt az ürügyet találják ki, hogy csak Puskásra akartak emlékezni a csenddel. Ezt a kérdést megint csak megszavazzák. Egyetlen probléma Erik maradt, aki már korábban felszólalt a csenddel szemben. Kurt, Theo és Lena – a film női főszereplője, Theo barátnője, bár erős érzelmi szálak fűzik Kurthoz is – elmennek Erikhez, aki szobájában a vörös frontharcos édesapja képe előtt gubbaszt. Egy kis unszolással ráveszik, hogy fogadja el a kitalált ürügyet. Másnap az iskolában megkezdődik a kihallgatás, Frau Kessler az Iskolatanács küldötte azonban nem sok eredményre jut.

Itt érdemes félbeszakítani az eseménysor mesélését, mert a cselekmény többi része igényli, hogy ismerjük a főszereplők családi hátterét. Theo szegény munkáscsaládból származik. Édesapja az acélgyárban dolgozik, nehéz fizikai munkával igyekszik eltartani népes családját. Mindent megtesz azért, hogy legidősebb fia, Theo leérettségizhessen. Szereti a hazáját, bár azért elégedetlen is. 1953-ban részt vett a kelet–német felkelésben, később az állam azonban megbocsátott neki. Kurt ezzel szemben jómódú családból származik, apja városi tanácselnök, a kommunizmus elkötelezett híve, aki szeretné, ha fia is meggyőződéses híve lenne a rendszernek. Erik Babinsky nehéz családból származik. Imádja halott apját, akiről úgy tudja, hogy élvonalbeli vöröskatona volt, aki egy náci koncentrációs táborban halt meg. Nehezen viseli, hogy az anyja új férjet választott magának: egy evangélikus lelkészt.


Szigorú vizsgálat következik (Forrás: port.hu)

Az eseménysorban a következő pont a népművelési miniszter váratlan látogatása. A miniszter olyan privát adatokkal rendelkezik a diákokról, melyek megijesztik őket, ráadásul kiderül, hogy a RIAS által sugárzott hír Puskás haláláról hamis volt. Így derül ki, hogy a diákok illegális rádiót hallgattak, és Eriket megzsarolva megtudják azt is, hogy hol. Edgart másnap letartóztatják, kinek helyzetét még az is súlyosbítja, hogy Erik tanúvallomásában homoszexuálisnak állítja be őt, és az NDK börtöneiben köztudottan keményebben bántak a homoszexuálisokkal, mint a többi bűnözővel. Edgar letartóztatása és a magyar szabadságharc bukása újabb akadályokat gördít a tanulók elé. A csapaton belül Kurt és Theo között is kiéleződnek az ellentétek, melynek oka az, hogy Lena Theo helyett Kurtot választja.

A hangadók nevét azonban csak nem tudják kideríteni, a kihallgatások folytatódnak. A szülők petíciót írnak gyermekeik védelmében, Theo apja még a miniszterhez is bemegy. A diákok azonban nem árulják el egymást, egészen addig, míg Erik Babinskyre nem kerül a sor. Kezdetben ő sem árulja el társait, de mutatnak neki egy képet, mely teljesen megváltoztatja az életét. Édesapja ugyanis, akit hősnek hitt, valóban vörös katona volt, és valóban lágerbe került, de ott a nácik oldalára állt, a megszálló szovjetek ezért később felakasztották. Kiderül: Erik apjának árulója nem volt más, mint Kurt apja. A feldühödött Erik elárulja Kurtot, édesapja kivégzését ábrázoló képpel aztán berohan egy lövészeti órára, ahol karon lövi tanárát, majd az evangélikus templomba rohan, hogy szüleire fegyvert fogva követelje apja igaz történetének elmondását. Kurt követi őt a templomba, próbálja lefogni Eriket, de amikor meglátja a képen Erik felakasztott édesapja mellett a saját apját, összezavarodik. Otthon a fiút kellemetlen meglepetések érik. Mivel kiderült, hogy ő volt a kétperces csend hangadója, Kessler asszony megjelenik a család házában, ahol felajánlja Kurtnak – édesapja magas hivatalára való tekintettel –, hogy tegyen vallomást arról, hogy Erik találta ki az egészet, cserébe leérettségizhet. Kurtot felháborítja az igazságtalanság, és szembe fordulva apjával, anyja tanácsát megfogadva még aznap este nyugatra szökik, de előtte kibékül Theoval és megígérteti vele, hogy nem hagyja, hogy megakadályozzák az osztály leérettségizését. Kurtnak azonban nem volt szerencséje, elfogták a vonaton, de édesapja, aki ráeszmél hibáira, egy ügyes csellel, a rendőröket kijátszva segíti fiát a szökésben.

Két perc csend (Forrás: port.hu)

Másnap az osztályban Kessler asszony minden diákkal el akarja fogadtatni Kurt bűnösségét a csenddemonstráció miatt, de Theo magára vállalja az egészet, amiért azonnal távoznia kell az iskolából, akárcsak a mellette kiálló Paulnak. A többiek ezen felháborodva felállnak, mindenki magára vállalja a felelősséget, kivéve négy lányt, így az osztály nagy részét kirúgják az iskolából és az NDK egész területén megvonják tőlük az érettségi lehetőségét. A jelenet végén elhangzik az igazgató szájából egy ikonikus mondat: „Vajon mi haszna van ebből a magyaroknak?” Nyugodtan kijelenthetjük, semmi, de talán nem is ez a filmnek a mondanivalója. Amire a film tanítani akar minket, az valójában a mások mellett való kiállás fontossága, legyen szó bármilyen kicsi tettről: igazán ezek a dolgok azok, amelyek történelemformáló erővé válhatnak és megtaníthatnak arra bennünket, hogyan lehetünk hősök.

A diákok a létrejött helyzetre a kivándorlással válaszolnak. Azt eszelik ki, hogy mivel karácsonykor sokan kelnek útra nyugati rokonaikhoz, az ilyenkor kevésbé szigorú ellenőrzést kihasználva átszökhetnének. A döntést azonban mindenkinek magának kell meghoznia. Theo nagyon sokáig vonakodik, nem akarja hátrahagyni a családját, végül meghozza a sorsfordító döntést:  osztálytársaival együtt emigrál.

A néma forradalom kétségkívül 2018 egyik legmeghatározóbb történelmi filmje lehet, egy olyan mű, melyet mindenkinek érdemes látnia. Fontos kérdéseket vet fel, és elgondolkodhatunk, vajon mi mit csináltunk volna, vagy ma mit csinálnánk hasonló szituációban; ki mernénk-e állni valamilyen ügy mellett. A néma forradalom nagyon szép, ugyanakkor nem könnyű film. Változatos fordulatokkal, mély érzelmekkel teli film, témaválasztását és megvalósítását mindenkinek magában is fel kell dolgoznia. Mindehhez segítséget nyújt a profi színészi gárda, az igényes dramaturgi és rendezői munka. Egyetlen hiányérzetre okot adó dolog, hogy nem igazán tudjuk meg, vajon a diákokat a kétperces csendre mennyire a tudatosság hajtotta, mennyire voltak ők tényleges alakítói a körülöttük zajló eseményeknek. Talán nem is volt célja a filmkészítőknek erre választ adni, a mű sokkal inkább kíván egy történelmi tabló, emlékfilm lenni egy fontos esemény, egy fontos korszak számára. Egy kornak, amelyben az embereknek nem volt lehetőségük arra, hogy feltegyék ezt a költői kérdést: „Ilyen nagy dolog a Szabadság?”

Szűcs Adél

Ezt olvastad?

A sors furcsa fintoraként a csehszlovák események 50. évfordulójára jelent meg jelen tanulmánykötet, és a kedves olvasóban a címet olvasva