Jubileumi kiállítás a pécsi Klimo Könyvtárban

„Fizetned semmit sem kell. Gazdagabban távozz, térj vissza gyakrabban!” Áll a márványtáblába vésett latin nyelvű használati szabályzatban a 240 éve megnyílt Klimo Könyvtárban Pécsett. Magyarország első nyilvános könyvtárában 2014. május 22-én „Itt van, György főpap, a Te könyvtárad (…) mindenki számára nyitva áll.” Ritkaságok és kuriózumok a 240 éve alapított Klimo Könyvtárból címmel jubileumi kiállítás nyílt, melyet még október 31-ig meg lehet tekinteni. A következőkben a kiállítás felkeresésére buzdítjuk olvasóinkat néhány háttéradat szolgáltatásával.

Klimo könyvtár Szepesy utcai olvasóterme. Kép forrása: PTE Egyetemi Könyvtár

1751. december 22-én iktatták be a pécsi egyházmegye püspöki székébe Klimo Györgyöt. A nyugat-felvidéki Lopassó városából származó pap az egyházi hierarchiát végigjárva ekkor érte el legmagasabb pozícióját, melyet 1777-ig töltött be. Amellett, hogy az egyházmegye gyarapodását szorgalmazta, célul tűzte ki, hogy a Pécsett 1367-ben Nagy Lajos király által alapított kérészéletű egyetemet újraélessze. A tudomány és terjesztésének fontosságát gróf Klobusiczky Ferenc érseki helyettes titkáraként ismerte fel, Nagyszombatban, püspöki székhelyén ezért számos lépést tett a felsőfokú oktatás meghonosítására. Első lépésként az 1760-as években elődje, Berényi Zsigmond gróf által alapított papi szemináriumot először három, majd négy éves képzésűre bővítette. A későbbiekben csillagvizsgálót alakíttatott ki, a Tettyén pedig papírmalmot építtetett. Munkájának egyik legfontosabb alapköve mégis a püspöki könyvtár megnyitása volt az olvasók előtt, majd annak folyamatos és céltudatos bővítése. Életpályájáról bővebben a PTE Egyetemi Könyvtár honlapján olvashatnak.

Klimo György püspök emléktáblája Pécsen

A könyvgyűjtemény alapját Klimo György elődjének közel 3000, valamint a Székeskáptalan 1000 kötetes gyűjteménye jelentette. Ezután a püspök pénzt, időt és fáradságot nem kímélve gyarapította tovább könyvtárát. Mivel egy leendő egyetemi könyvtár alapjait igyekezett letenni, ezért könyvbeszerzéseinél a teológiai és liturgiai tárgyú könyvek mellett elsődleges célként a tanítandó tudományágak szakirodalma lebegett a szeme előtt. Álma azonban nem teljesülhetett életében, sőt majd 150 évet kellett várni arra, hogy a gyűjteményből egyetemi könyvtár legyen. 1923-ban a Pécsre menekülő pozsonyi Királyi Erzsébet Tudományegyetem kezelésébe került gróf Zichy Gyula megyéspüspök nagylelkű felajánlása révén. Az egyetem és a püspökség között egy haszonkölcsön-szerződés jött létre 1925-ben, eszerint a könyvtár a mindenkori megyéspüspök tulajdona, az egyetem pedig használati jogot gyakorol. A Klimo Könyvtárat jelenleg muzeális különgyűjteményként őrzi a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtára. A könyvtár 240 éves történetét Dr. Schmelczer-Pohánka Éva osztályvezető írásából lehet részletesebben megismerni.

Klimo püspök tudományterjesztő mentalitását sikerült a későbbi könyvtárvezetésre is áthagyományozni. Móró Mária Anna főkönyvtáros munkája révén 2001-re elkészült a könyvtár végleges katalógusa, ami amellett, hogy online és kézi módon is kereshetővé vált a gyűjtemény, megteremtette a következő lépés lehetőségét a még nagyobb nyilvánosság felé. A régi, sérült, ritka dokumentumok esetében az állományvédelem érdekében elengedhetetlen a digitalizálás. Ezért a katalógus alapján a könyvtárban összeállítottak egy listát a digitalizálandó kötetekről, később pedig az olvasók javaslatai alapján kiegészítették. A 2003-ban megindult munka eredménye a 2004-ben publikált KlimoTheca. Az online adatbázis az országban elsőként tette lehetővé, hogy teljes tartalmukban olvasni lehessen a sérülékeny nyomtatványokat otthonról, egyszerűen, számítógép és internet-hozzáférés segítségével.  Az oldal részletes bemutatását itt olvashatják. Természetesen az adatbázis 2004-es megnyitása óta sok minden történt a könyvdigitalizáció terén. Elhanyagolható tényező, hogy a honlap szerkezete és megjelenése kissé idejétmúlt. Ennél sokkal fontosabb, hogy mára több hazai közgyűjtemény törekszik a digitális könyvtárak létrehozására (pl.: A középkori Magyarország digitális könyvtára), de a Google, vagy a nyugati egyetemek adatbázisából is gyakran kerülnek elő magyar történelmi témájú könyvek (pl.: Kovachich Márton György Supplementum ad Vestigia Comitiorum apud Hungaros). Így vagy úgy, a Klimo-könyvtár maradandó munkájának eredményeként 181 dokumentum 226301 oldalát lapozhatjuk fel íróasztalunk előtt ülve, köztük 61 történelemhez szorosan kapcsolható tételt is találhatunk.

A kiállítás megnyitója Kép forrása: YouTube

Az idén május 22-én rendezett kiállításmegnyitón a megjelent vendégek között voltak Dr. Udvardy György megyéspüspök, Dr. Müller Péter tudományos dékánhelyettes (PTE BTK); Dr. Szelestei N. László egyetemi tanár (PPKE). A vendégeket Dr. Fischerné Dr. Dárdai Ágnes főigazgató (PTE Egyetemi Könyvtár) köszöntötte, a kiállítást pedig Dr. Schmelczer-Pohánka Éva osztályvezető (PTE EK TGYO) mutatta be. A megnyitóról készült videó itt tekinthető meg. A videón meghallgatható az osztályvezető tárlatvezetése, a tárlatot azonban érdemes megtekinteni is. Nem csak könyvek láthatóak itt, mint például Johann Bäemler 1466-ban, Heinrich Eggestein nyomdájában Strassbourgban készült kétkötetes, fólióalakú pergamen Bibliája (Biblia Sacra Latina), de történeti szempontból érdekesek lehetnek a kiállított iratok is, melyek a bibliotéka történetéhez kapcsolódnak. Személyes kedvencem Dr. Szentpétery Imre, a Magyar Oklevéltan szerzője levele a könyvtár igazgatójához, melyben engedélyt kér a kutatáshoz. A gyűjteményben ugyanis középkori okleveleket is őriznek, ezek közül néhány a kiállításon is megtekinthető.

 „A könyvtár küszöbét titkon át ne lépd. A polcokhoz ne nyúlj. Kérd a könyvet, amelyet olvasni óhajtasz. Használd azt, de őrizd meg tisztán, ne rongáld hasogatással, szurkálással, sem jeleket bele ne rójj. Könyvjelzőt belehelyezned és bármit kijegyezned szabad. Másolván a könyvre ne könyökölj, papirost se tégy reá és jó messze, jobb felől tartsd a tintát meg a porzót. Ostoba, üres fecsegő maradj távol. Csendben légy, hangos olvasással másokat ne zavarj. Elmenvén a könyvet csukd be. A kicsit add vissza a felügyelőnek, a nagyot reá bízva hagyd az asztalon. Fizetned semmit sem kell. Gazdagabban távozz, térj vissza gyakrabban!”

(A könyvtár 1774-ből származó latin nyelvű használati szabályzata Fényes Miklós fordításában)

Ezt olvastad?

Oktatóvideók és adatbázisok – Alapok a magabiztos online levéltári kutatásokhoz

Oktatóvideók megtaníthatnak levéltárban kutatni? Érdemes rögtön az elején a levéltári iratok kutatásának a fogalmát újra elővenni és a 21. századi

X