Karl May és a magyarországi könyvkiadás

Karl Friedrich May nevét valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, hiszen a világ egyik legismertebb szerzőjéről van szó. Munkái első önálló kötetének 1892-es (tehát kereken 125 évvel ezelőtti) megjelenése óta valamennyi generáció meghatározó olvasmányai egészen napjainkig. De nem ez az egyetlen idei, vele kapcsolatos kerek évforduló. Az író 1842. február 25-én, azaz 175 évvel ezelőtt született, majd 1912. március 30-án, 105 évvel ezelőtt hunyt el.

Jelen írás az Országos Széchényi Könyvtárban – akkori munkahelyemen – 2012-ben megrendezett Winnetou és a Medveölő című Karl May kiállítással kapcsolatos kutatásaimon alapul, amelynek kurátora voltam.

A kiállítás promóciós videója

Ahogy napjaink bestseller-íróival, úgy Karl May-jal sem foglakozott különösebben a hazai tudományos élet. Életét, munkásságát mind a mai napig nem dolgozták fel magyar nyelven. Ha bővebbet akarunk tudni életéről, úgy egy-egy elvétett folyóirat-cikkben, illetve német, vagy esetleg angol nyelven találhatunk bővebb információkat. Karl May 1842. február 25-én született Hohenstein-Ernstthalban, szegény családban, ötödik gyermekként. Tehetséges diák volt, tanárai segítségével lehetőséget kapott arra, hogy tanítónak tanulhasson. Tanulmányait azonban egy lopási ügy miatt meg kellett szakítania, és csak külön engedéllyel folytathatta másik intézményben. A képzés végeztével mindössze hat hetet oktatott. Újabb lopást sikerült rábizonyítani, amelynek hatására örökre felfüggesztették a tanítói engedélyét. Ezután magántanításból próbálta fenntartani magát, azonban nem járt sok sikerrel, és újra törvénytelen eszközökhöz kellett folyamodnia. 

1865 és 1869 között dologházi büntetést kapott. Jó magaviselete miatt az intézmény könyvtárába osztották be dolgozni. Rengeteget olvasott és itt kezdte el tervezni írói karrierjét. Szabadulása után azonban tovább folytatta bűnöző életmódját, aminek eredménye újabb büntetés lett, ezúttal már börtönben. 

1870 és 1874 között Waldsteinban raboskodott. A börtönben rendszeresen szórakoztatta a többi elítéltet az általa kitalált történetekkel, melyekben minden esetben ő volt a főhős. Magát egy bűnöző banda vezetőjének állította be, melyet a fegyőrök nem néztek jó szemmel, ezért magánzárkába helyezték. Ekkor találkozott Johannes Kochtával, a börtön papjával, aki kieszközölte neki a toll-, és papírhasználat engedélyezését annak a fejében, hogy történeteit ezentúl leírja elmesélés helyett, de olyan formában, hogy a jó küzd a gonosszal, majd győzedelmeskedik felette. 

Írásai Kochta ajánlásával eljutottak Heinrich Gotthold Münchmeyer drezdai kiadóhoz, aki alkalmazta Mayt szabadulása után, ezzel fix megélhetést biztosítva neki. Első írása még 1874 novemberében megjelent. Ezt rengeteg cikk, novella, és folytatásokban megjelenő történet követte. Első önálló kötetére azonban még 1892-ig várnia kellett, amikor egyik korábban folytatásokban megjelent munkáját rendezte önálló regényként sajtó alá. Az alkotást 1912-ben bekövetkezett elhunytáig folytatta. 

Munkái korán, még az író életében eljutottak Magyarországra, sőt megszülettek magyar fordításai, kiadásai is, melyet számtalan további követett egészen napjainkig.

Az első két kötetet Szekrényi Lajos fordította, ezek 1898-ban jelentek meg a Szent István Társulat gondozásában, amelyet további négy követett. A Szent István Társulathoz köthető a ma legismertebb May-mű, a Winnetou első magyar nyelvű kiadása is 1904-ben, három kötetben. Ez az első teljes kiadás. 1902-ben és 1903-ban megjelent ugyan egy másik munka is, Endrei Zalán újságíró tollából Vörös lovag címmel, azonban ez nem volt teljes fordítás. Az első tárlóban ezeket a munkákat tekinthetik meg. 

1906 és 1913 között jelent meg a May Károly úti kalandjai című sorozat az Athenaeum gondozásában, amely összesen tizennyolc művet tartalmazott. Ez volt a legkorábbi teljességre törekedő Karl May-sorozat, azonban érdekessége, hogy a később rendkívüli népszerűségre szert tevő Winnetou kimaradt belőle. A szerző műveit az első világháború alatt, majd a két világháború között továbbra is az Athenaeum adta ki, így ezt a sorozatot több későbbi kiadás is követte.

Az 1960-as évektől a 80-as évek végéig a Móra kiadó adta ki a szerző műveit új fordításban, melyből a pikáns, vagy politikailag nem megfelelő részeket egyszerűen kihagyták. Legtöbbünk ezeket a kiadásokat ismerheti gyermek-, vagy ifjúkorából. Szinte hihetetlen példányszámban fogytak May könyvei. A kiadások során az indiánregényekre fókuszáltak. Az Ezüst-tó kincse hat kiadást élt meg, a Winnetou ötöt, A Medveölő fia és Az olajkirály hármat, Az inka öröksége és A sivatag szelleme kettőt. Egyetlen konkrét példa: csak 1974-ben a Winnetou 119 800 példányban jelent meg. 

Karl May művei máig köztünk vannak, regényei sorra jelennek meg friss kiadásokban, sőt, már nemcsak hagyományos formában, hanem hangoskönyvként is. Az író öröksége tehát napjainkig él, megkerülhetetlen része a magyarországi művelődés történetének.

Szőts Zoltán Oszkár

Kapcsolódó cikkek:

Aktuális olvasatok – A jövő század regénye és az első világháború

A jövő háborúi a dualizmus korának utópisztikus és sci-fi irodalmában

A westernfilmek cowboyai – tévhitek és legendák nyomában a vadnyugaton

A Fehér királyné és a Kuzinok háborúja. Philippa Gregory sorozata történész szemmel

Középkori könyvek börzéje az Országos Levéltárban

Ezt olvastad?

Cikkünkben a Magyarország története című történelmi dokumentumfilm-sorozatot mutatjuk be, amelynek elkészítéséről a sorozatban közreműködő történészek mesélnek és végül azt is