Képek és szavak háborúja az Országos Széchényi Könyvtárban

2015. október 16-án kiállítás nyílik az Országos Széchényi Könyvtárban Propaganda az első világháborúban címmel.  A tárlat több módon érinti lapunkat is. Hogy pontosan hogyan? Cikkünkből kiderül.

Forrás: https://www.facebook.com/events/171111069890683/

Az első világháborúval köszöntött be a „véres” huszadik század az európai történelemben, és ez volt az a világtörténelmi esemény is, amelyben már főszerepet játszott a propaganda. A totális háború megkövetelte a közvélemény támogatását, így minden háborúzó ország figyelmet fordított a lakosság hazafias és harcias lelkesedésének fenntartására. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása a hazai centenáriumi kiállítások közt egyedülálló módon erre a radikálisan új jelenségre kívánja mindenekelőtt felhívni a figyelmet, felrajzolva az első világháború magyar propagandájának természetrajzát és alakulásrendjét. Arra a kérdésre keresi elsődlegesen a választ, hogy hogyan működött a propaganda a Monarchia magyar felében, milyen technikákkal igyekeztek fenntartani hazánkban a háborús lelkesedést, s milyen médiumokat használtak ehhez száz évvel ezelőtt. A Nemzeti Könyvtár mindehhez egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik: az ún. egykori első világháborús gyűjteménnyel, melynek része a hazai grafikai plakátok leggazdagabb korabeli gyűjteménye is. Mindezt gazdag tárgyi anyag egészíti ki. A tárlathoz a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Medgyaszay Emlékház is kölcsönzött tárgyakat, amely kiegészül Maczó Ferenc, Simon László és Török Róbert magángyűjteményének néhány darabjával is. A tárlat zárószakaszában Budapest emlékműveit mutatják be, melyhez a fotókat lapunk biztosította. A fényképek eredetileg Rajkó Kinga három részes cikksorozatában jelentek meg 2014-ben, Gyenes Andrea munkájának gyümölcseként. (1. rész, 2. rész, 3. rész.)

Hogyan hatotta át az emberek mindennapi életét a legkülönbözőbb formákban megjelenő propaganda? Vajon milyen képet közvetített a háborúról a korabeli média, és mi köze volt ennek a harcterek valóságához? És vajon voltak-e olyanok, akik mertek ellentmondani a propaganda-szólamoknak?

Forrás: https://www.facebook.com/events/171111069890683/

Az első világháború előtt Magyarországon a tömegkommunikáció eszközei inkább csak a kereskedelemben kaptak szerepet (pl. termékek reklámjai). A háború radikálisan változtatta meg ezt a helyzetet, szükségessé vált a közvélemény befolyásolása. De ebben a háborúban – szemben a második világégéssel – még nem jelent meg egy központból irányított, totálisan végiggondolt propagandatevékenység. A többes központból, alulról szerveződő propaganda mégis áthatotta a magánélet tereit és a köztereket is. Mint a tárlat rámutat, központi irányítás nélkül is hazafias és harcias üzenetek árasztották el a mindennapokat: a propaganda számtalan használati tárgy, reklám, esemény révén megnyilvánult.

Mint legfontosabb propaganda eszköz, természetesen előtérbe kerül a sajtó. A háborús időkben erősen befolyásolták, hogy mit és hogyan közölhettek a lapok, a kiállításon az is kiderül, hogy hogyan működött ennek irányítása és maga a cenzúra. A sajtóhadiszállás munkatársai közt a hadszíntereken tudósítóként dolgozó képzőművészeket is szép számmal találunk, a háború idején készült művekből pedig bőséges ízelítőt láthatunk. A festők háborús műveivel a közönség a hadikiállításokon találkozhatott, amelyek közül a leglátványosabbat eredeti formájában láthatjuk. De a propaganda nemcsak a hadikiállítás révén lépett be a köztérbe, hanem például az egyszerre emlékműként, köztéri szoborként és interaktív propaganda eseményként működő szögelő szobrok révén is. A kiállításon minden látogató maga is verhet egy szöget egy ilyen „vashonvédbe”! A szoborszögelési akciók a pénzgyűjtést szolgálták, amire a legkülönbözőbb akciók szerveződtek. A hadikölcsönök, a segélyalapok, a nyersanyaggyűjtő kampányokra látványos plakátjaikon keresztül emlékezhetünk.

A háborús propaganda utolsó megnyilvánulása a háború áldozatainak emlékezetéhez, vagyis az emlékművekhez kapcsolódik. A kiállítás utolsó szakasza, mint korábban írtuk, a veszteségekkel és az elesettekre emlékeztető monumentumokkal foglalkozik.

Az irodalmi, színházi és kávéházi élet jeles alakjait megidézve egy külön részben találkozhatunk az értelmiségi válaszlehetőségek közül azokkal, akik igyekeztek távolságot tartani a hazafias-harcias szólamoktól, és már a háború idején megfogalmazták a vérontás értelmetlenségét. A látogatók itt olyan kuriózumot is láthatnak, mint Babits Mihály híres háborúellenes verseinek eredeti kéziratait, mellettük autográf leveleket, fotókat, kabaré-plakátokat.

Forrás: https://www.facebook.com/events/171111069890683/

A 2016. március végéig látható kiállítás bemutatja a média által közvetített háború-kép és a történelmi kutatások révén kirajzolódó kép közötti ellentmondásokat. A tárlat kurátorai Ifj. Bertényi Iván történész, Katona Anikó művészettörténész és Szőts Zoltán Oszkár történész, az Újkor.hu főszerkesztője.

A kiállítás megtekinthető 2015. október 17-től 2016. március 20-ig, keddtől szombatig a könyvtár nyitvatartási idejében, 10-19 óra között.

További információ:

https://www.facebook.com/events/171111069890683/

http://www.oszk.hu/kiallitasok/propaganda-az-elso-vilaghaboruban-%E2%80%93-kiallitas

Ezt olvastad?

Tavasszal az egész ország egy hétvége alatt állt át a digitális oktatásra. Teljes tiszteletem a tanároknak, akik kezdetektől rengeteg energiát