A keresztes hadjáratok sör-es(e)te

2017. május 30-án ismét a jókedélyű történészeké és a különleges söröké lett a főszerep a budapesti Klisé Bárban. A Történész Sörest ugyan már fél éve minden hónapban gondoskodik a történelem iránt fokozottan érdeklődők megfelelő mértékű gabonaellátásáról, mégis ez volt az első olyan alkalom, amikor a középkorászoké lett a főszerep.

 

 


(Fotók: Balogh Ádám)

A résztvevők ugyanis a középkori Magyar Királyság és a keresztes háborúk kapcsolatáról hallhattak egy érdekfeszítő előadást, amelyet egy gondolatébresztő beszélgetés követett. Az előadó Dr. Veszprémy László alezredes, a Hadtörténeti Intézet igazgatója (HM-HIM) volt, magát a beszélgetést pedig Dr. Gálffy László egyetemi docens (KRE-BTK) vezényelte le.

A téma aktualitását II. András keresztes hadjáratának 800. évfordulója adja, amiről a szűkebb szakma még kora tavasszal egy rövidebb konferencia keretében emlékezett meg az ELTE-n. Itt Veszprémy László Az V. keresztes hadjárat az újabb szakirodalomban címmel tartott előadást. Az évfordulós esemény kapcsán a Sörest szervezői pedig úgy gondolták, hogy a legújabb kutatási eredményeket mindenképpen érdemes ebben a jóval kötetlenebb közegben is bemutatni. Az előadó tehát a szóban forgó est folyamán is ezt a gondolati szálat fűzte tovább. A teltházból adódóan pedig egyértelműen kijelenthető, hogya hallgatók részéről fokozott érdeklődés mutatkozott a téma iránt. Ez nem csoda, hiszen a keresztes hadjáratok izgalmas, kalandregényszerű eseményei egy ilyen késő tavaszi estén könnyen magukkal ragadhatták a történelemkedvelők képzelőerejét.

Jól ismert az a tény, hogy magyar király legkorábban a 13. század legelején vett részt keresztes hadjáratban. Az viszont már talán kevésbé köztudott, hogy a korábbi hadjáratok során gyakran átvonulási útvonalat jelentett a keresztes haderők számára a Magyar Királyság területe. Ennek kapcsán az előadó kitért annak részletezésére is, hogy ezek az átvonulások tulajdonképpen nem minden esetben voltak konfliktusmentesek. Ezek az összetűzések pedig már az első hadjárat megindulását követően is egyértelműen tetten érhetők. Könyves Kálmán csapatai ugyanis a barbárként viselkedő seregrészeket szétverték, és csak a fősereg, amelyet a híres Bouillon Gottfried, alsó-lotaringiai herceg vezetett, érte el viszonylag problémamentesen az úticélját.

Ugyanakkor Veszprémy László alapvetően II. András hadjáratának katonai szempontú értékelésére helyezte a hangsúlyt. Többek között olyan izgalmas kérdést vetett fel, miszerint a hadjárat végkimenetelét hogyan ítélték meg az elbeszélő forrásokban a kortárs történetírók. Továbbá pedig arra fókuszált, hogy az akkoriban kialakított kép, ami a magyar keresztesek eredményeit illeti, mennyiben változott meg a modern kutatások tekintetében.Veszprémy László megállapítása alapján II. András keresztes hadjáratának utóhangja igen vegyes volt már a kortárs magyar, illetve nyugati történetírók szemében is. A kortársak nagy része nem igen tulajdonított nagy jelentőséget neki, sőt a király viszonylag korai hazatérte miatt nem is tekintették sikeresnek a vállalkozást. Napjainkra már a külföldi szakirodalomban is árnyaltabb képet kaphatunk, hiszen több nyugati szerző is pozitív képet fest II. Andrásról és az ötödik keresztes hadjáratban betöltött szerepéről a magyaroknak. A legújabb vélemények szerint, a sikert, amit II. András a rendelkezésére álló katonai erővel elérhetett, azt a Tengerentúlon töltött fél év alatt el is érte, noha ennek a kiaknázása már elmaradt a részéről.

Az előadás során külön kiemelésre került egy kiadványsorozat, mely kifejezetten a keresztes háborúkkal foglalkozik már több mint egy évtizede. A The Society forthe Study of the Crusades and the Latin East (Társaság a keresztes hadjáratok és a latin Kelet kutatásáért) gondozásában megjelenő tanulmánykötet-sorozat 2002 óta töretlen lendülettel jelenik meg, és publikálják benne a kutatók a legfrissebb eredményeiket. A kötetek az első keresztes hadjáratoktól kezdve egészen a 18. századig magukba foglalják a témával foglalkozó tanulmányokat valamint forráskiadásokat is, leginkább angol nyelven. Legfőbb érdeme a sorozatnak, hogy az itt közölt források és tanulmányok alapján már egy sokkal reálisabb képet kaphatunk mind a hadjáratokról, mind pedig magukról a keresztes erőkről.

Gálffy László, aki többek között a tárgyalt témakörfrancia forrásanyagának kiváló ismerője,egyebek mellett igyekezett olyan mederbe terelni a beszélgetést, amely során a nyugat-európaiak szemszögéből is valamelyest górcső alá vették az eseményeket. Így például megtudhattuk, hogy a keresztesek hogyan készültek fel egy ilyen hosszú és rengeteg veszélyt magában rejtő utazásra. Továbbá világossá vált számunkra, hogy ez az utazás az egyes részvevők számára alapvetően többféle jelentéstartalommal bírt. Egyszerre volt az Isten nevében megindított háború a Szentföld felszabadítására, a lelki megújulást elősegítő zarándokút, valamint egy nagy kaland az ismeretlen, az ”egzotikus” világ felfedezésére. Azt viszont nyilván senki sem tudhatta előre, hogy mi vár rá a Tengerentúlon. Ugyanakkor sokszor már az európai térségben különböző akadályokba ütköztek a keresztesek. Az est szakértői szerint a Nyugat-Európából megindult seregek tulajdonképpen már a Magyar Királyság határainál is egyfajta választóvonalhoz érkeztek. A királyi engedélyekhez kötött, gyakran komoly áldozatokkal járó átvonulások miatt ugyanis joggal érezhették úgy, hogy itt már kiléptek saját komfortzónájukból.

Az előadást a szokásokhoz híven egy izgalmas totó zárta. A szerencsés nyertesek pedig egyedi sörkülönlegességeket vihettek haza magukkal. Ezt követően viszont az estnek még koránt sem lett vége, hiszen 9 óra tájt már a kötetlen beszélgetéseké lett a főszerep egy jó pohár sör mellett.

Szanka Brigitta

Ezt olvastad?

M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet (Retörki) tudományos igazgatója 2021-től kezdve, valamint ugyanitt a tudományos tanács
Támogasson minket