Két hónapja indult az Újkor.hu

Lapunk két hónappal ezelőtti indulása óta közel nyolcvan cikkünk jelent meg, és számos pozitív visszajelzést kaptunk mind a történettudományi szakma, mind a közönség részéről. Mai írásunkban eddigi munkánkat mutatjuk be.


Fotó: Gyenes Andrea

A tematikus emlékévek számos témát adnak mind a tudománynak, mind az újságírásnak. Ez alól lapunk sem kivétel, így kiemelt hangsúlyt fektettünk az első világháborúra.  Igyekeztünk minél több ehhez kapcsolódó kiállításra felhívni a figyelmet, így például jártunk a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiállítás-megnyitóján és a Lajta Monitor Múzeumhajó megnyitó ünnepségén is. Nem álltunk meg Budapest határainál, bemutattuk a dunántúli kiállításokat , majd a „Dunán innenieket.” Sőt, az országhatáron túlra is kitekintettünk. Bemutattuk a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum első világháborús kiállítását, Nagy-Britanniában az Imperial War Museumét, a British Library-ét, továbbá Írország utazó programsorozatát. Beszámoltunk ezek mellett egy francia, egy olasz és egy orosz Nagy Háborús kiállításról is.


Fotó: Gyenes Andrea

Nem kell feltétlenül múzeumba mennünk, hogy emlékezzünk az első világháborúra. Budapesten, országszerte és a határon túl is a települések utcáin bármelyik nap, ingyen megtekinthetjük a hősi emlékműveket, amelyek szinte velünk élnek, de annyira beleolvadtak a mindennapjainkba, hogy talán észre sem vesszük őket. Mivel ezt a témát rendkívül fontosnak éreztük, több idevágó cikket is közöltünk. Külön írásban és galériában mutattuk be a budapesti szobrokat, emléktáblákat és hadisírokat, segédletet adtunk közre hazánk első világháborús szobrainak megtalálásához, végül bemutattuk a rimaszombati hadisírok szomorú helyzetét. Ez a cikksorozatunk szerencsére nagyon sok érdeklődőhöz eljutott, mivel a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály Facebook-oldala is megosztotta részeit, amit ezúton is köszönünk nekik.


Fotó: Gyenes Andrea

A látnivalókon túl több első világháborús konferenciáról is beszámoltunk. Jártunk Angliában, egy háborús hátországgal és különösen a nők helyzetével foglalkozó rendezvényen. Két részben beszámoltunk a szarajevói nemzetközi első világháborús konferenciáról és a vele kapcsolatos problémákról. Ott voltunk néhány hazai szimpóziumon is. Beszámoltunk a júniusi hajdúnánási Az első világháború és a magyar vidék című konferenciáról, írásunkra a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának honlapja is felhívta a figyelmet. Ott voltunk Ópusztaszeren, a II. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Táborában, ahol idén kiemelt szerepet kapott a Nagy Háború. Ha már ott jártunk, beszélgettünk egy jót Kiss Gábor Ferenc főszervezővel, amit interjú formájában közreadtunk. Külön cikkben hívtuk fel a figyelmet a holnap kezdődő debreceni első világháború emlékezetét tárgyaló konferenciára, amelyről tervezzük, hogy beszámoluk. Ugyanígy a most zajló Emlékezés egy nyár éjszakára és a holnap megrendezésre kerülő Budapesti hétköznapok 1914 című konferenciákról is. (Egyébként az oldalsávunkban található naptárat ajánljuk mindenki figyelmébe, akit a történelemmel kapcsolatos programok érdekelnek.)

Igyekeztünk néhány további érdekességre is felhívni a figyelmet az első világháború kapcsán. Elemeztük a nagyhatalmak útját a konfliktus kitöréséig, rámutattunk a Nagy Háború elhanyagoltságára a középiskolai tantervekben, bemutattuk, mi történt a Fővárosi Állatkertben az első világháború idején, beszéltünk a Fekete Kéz szerb titkos katonai szervezetről, áttekintettük az első világháborús járványokat. Kalandoztunk a dualizmuskori sci-fi irodalomban, bemutatva, hogy képzelték a jövő háborúit. Interjút készítettünk Pintér Tamással, a Nagy Háború Blog egyik alapító-szerkesztőjével és Pollmann Ferenccel, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum első világháborús referensével, akinek legújabb, Doberdói Bánlaky József életéről írt könyvét külön bemutattuk. A Valiant Hearts: the Great War című játékról is olvashattak az érdeklődők, illetve „körkapcsolásban” felhívtuk a figyelmet néhány első világháborúval foglalkozó Facebook-oldalra. Végül szemléztük, hogy mit írt az online sajtó az első világháború kitörésének 100. évfordulója apropóján. (Utóbbi cikkünket egyébként az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság honlapja is átvette.)


Fotó: Gyenes Andrea

Az első világháború mellett idén a Holokausztnak is emlékéve van. Ennek jegyében beszámoltunk a Cigány Történeti – Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központ átadásáról, a Ludwig Múzeum Holokauszt-kiállításáról, az Országos Széchényi Könyvtáréról, illetve felhívtuk a figyelmet a Pécsi Roma Holokauszt Történeti Konferenciára. Az emlékévek kapcsán a Dózsa-parasztháború 500. évfordulójáról, helyesebben elhanyagoltságáról is írtunk.


Fotó: Gyenes Andrea

Mi várható még tőlünk az emlékévek tematikájában? Mind az első világháború, mind a Holokauszt számos rendezvényt inspirál idén, amelyek közül igyekszünk minél többön ott lenni. Lesz idén még egy kerek évforduló, mégpedig a konstanzi zsinat megnyitásának hatszázadik évfordulója november 5-én, erre is szeretnénk figyelmet fordítani.

Természetesen nemcsak az emlékévek alapján választottunk témákat. Igyekeztünk minél több aktualitást közölni. Szomorúan búcsúztattuk el Fodor Sándor professzor urat, beszámoltunk a Sziget fesztivál múzeumi negyedéről, jártunk a Mesterségek ünnepén a Budavári Palotában, ott voltunk az Eötvös Collegium új kiállításának megnyitóján. Utóbbiról az ELTE BTK honlapja ránk hivatkozva számolt be. Túratippeket adtunk várnézéshez, szemléztük a magyar történelmi panoptikumokat, csokorba szedtük az augusztusi hagyományőrző rendezvényeket. Felhívtuk a figyelmet a pécsi Klimo Könyvtár jubileumi kiállítására, a Hajnal István Kör éves konferenciájára, a Pécsi Tudományegyetem lengyel-magyar konferenciájára és a szelterszi Társadalomtudományi Táborra. Zalában járva a Zalavári Történelmi Emlékparkba is ellátogattunk, és nem feledkeztünk meg a Hajdúnánáson megrendezett A hajdúk nyomában című konferenciáról sem.


Fotó: Gyenes Andrea

Nemcsak a konferenciák és kiállítások érdekesek számunkra, hanem igyekszünk a történelemmel foglalkozó tudósokat is bemutatni. Ennek jegyében áttekintettük a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet webes megjelenéseit, tematikus honlapjait és online kommunikációját, melyben nagy segítségünkre volt Katona Csaba, az Intézet tudományos munkatársa és egyben kommunikációs referense, akit Portré rovatunkban külön is bemutattunk. Nem ő volt az Intézet egyetlen kutatója, akivel interjút készítettünk, hiszen Mihalik Béla Vilmost és Turbucz Dávidot is megismerhették olvasóink. A jövőben további itt dolgozó kollégákat is szeretnénk majd bemutatni.

Természetesen nemcsak intézeti munkatársakkal beszélgettünk. Megkértük Baltavári Tamást, hogy mutassa be a Történelmi Animációs Egyesületet, beszélgettünk az eretnekmozgalmakról Györkös Attilával, a nemzetközi terrorizmusról Barta Róberttel, illetve a Három testőrről Bárány Attilával. Utóbbi három interjúért köszönettel tartozunk az Elveszett Ereklyék rádióműsor szerkesztőségének, akikkel további koprodukció várható. Együttműködési megállapodást kötöttünk a Kor/ridor folyóirattal, aminek keretében bemutattuk Miroslav Kmet’ szlovák történészt. A szlovák-magyar együttélés kapcsán több cikkünk is meg fog jelenni jóvoltukból. Igyekeztünk néhány, már nem élő tudóst is bemutatni, így rövid életrajzokat közöltünk Nyáry Albertről, Mályusz Elemérről, az ifjabb Bajza Józsefről, Wertner Mórról, Jankó Jánosról és Boglár Lajosról.

A már említett, a Három testőrről szóló beszélgetésen túl más filmekkel is foglalkoztunk. Elemeztük történész-szemmel a Tenkes kapitánya című sorozatot és felhívtuk a figyelmet az idei év eddigi legjobb dokumentumfilmjére, a Kereszthegyre. A filmes vonalat igyekszünk erősíteni majd a jövőben, hiszen a vizuális kultúra korában ez egy nagyon fontos terület – történészeknek is.

Fontosnak tartjuk, hogy rövidebb ismeretterjesztő tanulmányokat is közöljünk. A fentiekben már említettünk néhányat az első világháború kapcsán, de más témákkal is foglalkoztunk. Rámutattunk, hogy miért pont 896-ot tekintjük a Honfoglalás évének, újragondoltuk Görgey árulómítoszát, elemeztük Buda 1541-es török kézre kerülését és rámutattunk arra, hogy Bercsényi Miklós második házasságának időpontja körül sok az ellentmondás. Két nagyon fontos vajdasági témájú cikkünk is született. Az első a szabadkai 1941-es Új Kenyér Ünnepéről, a másik az 1697-es zentai csatáról. Talán ezeknek a témaválasztásoknak is köszönhető, hogy bemutatkozhattunk a vajdasági Magyar Szóban korábban.


Fotó: Gyenes Andrea

Fontos megemlíteni, hogy a már említett együttműködő partnereken kívül szoros kapcsolatunk alakult ki a Doktoranduszok Országos Szövetségével (DOSz). Számos cikkünket köszönhetjük a szervezet Történelem- és Politikatudományi Osztálya tagjainak.

Szerencsére nemcsak a szakma érdeklődését keltette fel munkánk, hanem a közönségét is, amit jól mutat, hogy alig két hónap működés után több, mint ötszázan követnek minket Facebook-oldalunkon. Köszönjük olvasóinknak az érdeklődést és bízunk benne, hogy bizalmukkal a jövőben is megtisztelnek bennünket.

Szőts Zoltán Oszkár
főszerkesztő

Ezt olvastad?

A Luther Kiadó által megjelentetett Credo – Evangélikus Folyóirat idén a 27. évfolyamába lépett. Az új szerkesztőség küllemében megújított, de
Támogasson minket