Két új könyv a magyar egyháztörténetről

Különleges eseménnyel zárta le a Győri Egyházmegyei Levéltár és az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport a 2015-ös évet, ugyanis december 1-jén kettős könyvbemutatóra várták az érdeklődőket Budapest Főváros Levéltára Gárdonyi-termébe.

A rendezvény Vajk Ádámnak, az Egyházmegyei Levéltár igazgatójának köszöntőjével kezdődött, amelyben örömét fejezte ki e sikeres együttműködés felett. Ezt követően Szovák Kornél (PPKE egyetemi docens, a MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport vezetője) és Lakatos Bálint (MTA-SZTE-MNL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos munkatársa) mutatta be a Nemes Gábor által feltárt és közreadott, VII. Kelemen pápa 1523 és 1526 között kelt másfélszáz brévéjét tartalmazó kötetet.


Vajk Ádám. Fotó: Oláh Róbert

Szovák Kornél a könyvet és szerzőjét méltatva kiemelte, hogy a kötet nem előzmények nélkül való, már Verancsics Antal bíboros, esztergomi érsek és Cseles Márton jezsuita szerzetes is felhasználta e forrástípust, majd a Vatikáni Titkos Levéltár (Archivio Segreto Vaticano) 1881-es megnyitását követően Fraknói Vilmoson és Augustin Theineren át a mai napig számtalan magyar kutató vizsgálta e fondokat. Sőt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyháztörténeti Kutatócsoportjának Collectanea Vaticana Hungariae elnevezésű, eddig mintegy 19 kötetes könyvsorozatában is nem egy brévé került közlésre.


Szovák Kornél. Fotó: Oláh Róbert

Megrázó dokumentumgyűjteménynek nevezte a forráskiadványt, ugyanis az időben előrehaladva egyre jobban érződik a forrásokból, hogy a római szentszék míly mélyülő aggodalommal tekintett az ostromlott Magyar Királyság felé, s hogyan próbálta II. Lajos udvarát a legkülönbözőbb eszközökkel segíteni a törökellenes harcban. A mű különlegességeként említette, hogy nem csupán egyetlen levéltár vagy egyetlen kibocsájtó intézmény anyagát tartalmazza, hanem egy nagyon fáradságos, 2008 óta tartó adatgyűjtés eredményeként a Vatikáni Titkos Levéltáron kívül számtalan egyéb külföldi és hazai archívumból is közöl forrásokat. Nemes a bréve fogalmát is tágan értelmezte, így nem csak az expediált, hanem a fogalmazványban meglévő darabok is bekerültek a kötetbe. Az iratok nyelvezetüket tekintve is különlegesek, mivel erősen dominálnak benne a misszilis levelezésre utaló stílusjegyek. Ezért találunk köztük nem egy igen személyes hangvételű forrást is. Külön kiemelendő, hogy a most kiadott másfélszáz bréve közül 55 eddig teljesen ismeretlennek számított. Az ismertető kitért arra is, hogy bár VII. Kelemen egészen 1534-ig viselte a tiarát, Nemes mégis csak 1526-ig vizsgálja a forrásokat. Mindennek a hátterében a mohácsi csata, s ezzel a király és a magyar főúri elit jelentős részének halála húzódik meg. Szovák Kornél szerint a megjelent kötet jelentősége abban áll, hogy sor került e levéltári forrásanyag szisztematikus átkutatására, amely során a régebbi hibákat javítva modern történeti és szövegkritikai elvek alapján kerültek a brévék kiadásra. Mindez pedig egy egységes kötetben, amelyben VII. Kelemen pontifikátusának vizsgált éveiből az eddig ismerteken kívül egyharmaddal több brévével gazdagodott a kutatás.


Fotó: Oláh Róbert

Ezt követően Lakatos Bálint lépett a pódiumra. A könyv tartalmát ismertetve kiemelte a közzétett források sokszínűségét: jó részük a törökök elleni régóta vívott harcban nyújtott –nem egyszer pénzbeli – szentszéki segítségnyújtással kapcsolatos, emellett azonban különböző dispensatiók, és egyéb egyházkormányzati ügyek – például búcsú- és gyóntatóválasztási engedélyek – is megtalálhatóak. Fontos had-, művelődés-, és gazdaságtörténeti adatokat is hordoz, valamint olyan köztörténeti témák is megjelennek, mint például a Fuggerek magyarországi kiűzése. Megítélése szerint mindezek – a hírek 2-3 hetes útja és a pápa itáliai lekötöttsége ellenére is – igen intenzív pápai-magyar kapcsolatokról árulkodnak.


Lakatos Bálint. Fotó: Oláh Róbert

Fazekas István tanulmánykötetét Koltai András (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára vezetője) mutatta be. Koltai kiemelte, hogy a kötet 1993 és 2003 között keletkezett tanulmányai igen sokoldalúan mutatják be a győri egyházmegye XVII. századi történetét. Mindez különösen fontos és hiánypótló, mert az eddigi egyházmegye-történetek többségében pusztán püspökéletrajzok voltak, csak ritkán nyújtottak átfogó képet. Így értékelhető leginkább, hogy e tanulmánykötetben a klasszikus, egyházi elittel – például Újlaky Ferenc és Széchényi György püspökökkel, valamint Szenttamásy Máté csornai préposttal – foglalkozó írások mellett helyet kapott több, az alsópapság és a katolikus missziók világát bemutató tanulmány is. Emellett az egyházi könyvkultúrával is foglalkozik, és mindezek segítségével a kántortanítótól a kocsmáig végigkövethetjük az etnikailag is oly sokszínű egyházmegye vallásos életének színtereit. Ezek mellett a könyv tágabb összefüggéseket is vizsgál választ keresvén arra a kérdésre, hogyan zajlott a katolikus konfesszionalizáció, s ennek hatására hogyan lett újra katolikussá az egyházmegye népessége. Végül egy tanulmány erejéig a könyv túllép a püspökség területén, és bravúros forráskezeléssel vizsgálja meg Mariazell magyar vonatkozásait.


Koltai András. Fotó: Oláh Róbert

A két kötet közel másfél órás bemutatása során a hallgatóság meggyőződhetett, hogy két olyan alapos, magas színvonalú munka látott most napvilágot, amelyek ékesen bizonyítják a Győri Egyházmegyei Levéltárban, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folyó tudományos munka eredményességét. Reméljük, hogy a jövő esztendőben is lesz alkalmunk erről újra megbizonyosodni!

A két kötet adatai:

Fazekas István: A reform útján. A katolikus megújulás Nyugat-Magyarországon. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 20.) Győr, 2014.

Nemes Gábor: Brevia Clementina. Magyar vonatkozású brévék VII. Kelemen pápa idejéből 1523–1526. (Collectanea Vaticana Hungariae I/12; A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 23.) Budapest–Győr–Róma, 2015.

Kanász Viktor

Ezt olvastad?

Rudolf, Ferenc József császár és Erzsébet királyné egyetlen fia csak egy hétköznapi hős lett volna szíve szerint. Lett helyette egy