A király visszatér: III. Richárd angol király újratemetéséről

2015. március 26-án helyezték végső nyugalomra III. Richárd egykori angol király földi maradványait, miután nemrégiben megtalálták és feltárták azokat. Második alkalommal királyhoz méltó nyugvóhelyre lelt.

 

A Bosworth-mezei csata James Doyle 1864-es ábrázolásán (Forrás: time.com)

Meglelni Richárdot

A rózsák háborúja néven ismert elhúzódó angliai feudális magánháború utolsó felvonásában a York- és a Lancaster-hívek a Leicester melletti Bosworth-mezőn ütköztek meg egymással 1485. augusztus 22-án. A csata a Lancester-ági Tudor Henrik győzelmével és III. Richárd király bukásával végződött. A bosworthi csatával nemcsak a rózsák háborúja, de Anglia középkori története is lezárult, a legyőzött Richárd története azonban csak évszázadokkal később, 2015-ben.

 

Forrás: dailymail.co.uk

A korabeli elbeszélések alapján a csata harmadik órájában III. Richárd király halálos sebesülést szenvedett el és lováról a mocsaras földre zuhant. Lecsupaszított testét a leicesteri ferencesek helyezték nyugalomra, a király pontos nyughelye ezidáig rejtély maradt a szigetország történettudománya előtt.

 

Kutatóárkok és az egykori ferences templom feltételezett alaprajza (Forrás: thehistoryblog.com)

Az utóbbi idők legfontosabb brit régészeti felfedezését gondos kutatómunka előzte meg. A korszakkal foglalkozó szakemberek egy kisebb csoportjának eltökélt szándékában állt meglelni Richárdot. Leicester 1741-es térképe alapján sikerült azonosítani a VIII. Henrik politikájának áldozatává vált egykori ferences templom helyét (a Tudor uralkodó feloszlatta a szerzetesrendeket, földbirtokaikat pedig saját maga és hívei számára elkobozta): a radartechnológiás föld alatti méréseket és a korabeli leírásokat alapul véve a nyomok a leicesteri városháza melletti parkolóhoz vezettek. A szükséges engedélyek beszerzése mellett a csapatnak sikerült elegendő támogatást összegyűjtenie a régészeti feltárás megkezdéséhez. A felszerelés mellett a régészeti vállalkozásnak a környezeti helyreállítás felmerülő költségeit is fedeznie kellett.

 

    

III. Richárd első nyughelyéül szolgáló ferences templom helyén parkoló épült (Forrás: richardIII.net)

 

                                                                       Videóösszefoglaló az ásatásról

A tudományos vállalkozás keretében a Leicesteri Egyetem támogatásával felállt egy történészekből, régészekből, mérnökökből, törvényszéki elemzőkből, geológusokból, orvosból és genetikusból álló szakértő csapat. A feltételezések alapján sikerült meglelni egy csontvázat, majd bebizonyosodott, hogy valóban III. Richárd maradványai kerültek elő: a királyt végül lánytestvérének egyenes ági leszármazottján keresztül, DNS-mintavétel segítségével sikerült azonosítani. A Kanadában élő 16. generációs „unokaöcs” saját kezűleg készítette el Richárd tölgyfakoporsóját az újratemetésre.

 

   

A feltárt földi maradványok és III. Richárd rekonstruált arcképe a Leicesteri Egyetem felvételein

A korabeli krónikák említést tettek III. Richárd hátpúpjáról és rövid karjáról. A leletek alapján a kocsányos karnak nyoma sem volt, a király viszont biztosan kóros gerincferdülésben szenvedett, amit a súlyosan deformálódott gerincvonal első látásra is sejtetni engedett.  Csontjain tucatnyi sérülést fedeztek fel a szakértők, beleértve a két végzetes vágást is, amelyeket egy kard és egy alabárd ejtett a koponyáján. A genetikai elemzéssel rekonstruált testkép szerint (97%-os és 77%-os pontossággal) Richárd király egy kék szemű, szőke hajú férfi lehetett.

 

A tölgyfakoporsón elhelyezett korabeli angol korona másolata (Forrás: richardIII.net)

Az újratemetés

A kutatómunka körülötti hírverés előrevetítette az óriási érdeklődést az újratemetés kapcsán, amely különböző állomásaival együtt öt napot ölelt fel végül. Első felvonásában a tölgyfakoporsóba helyezett maradványok lőporosszekéren a Leicesteri Egyetem épületétől 25 kilométert tettek meg az egykor csatahelyszínként szolgáló bosworthi mezőre, ahol az esemény alkalmából a győztes Tudorok és a vesztes Yorkok címerzászlói is felállításra kerültek. A yorki rózsával díszített, „Richard III, 1452‒1485” felirattal ellátott tölgyfakoporsón a korabeli angol korona másolatát is elhelyezték. Az egyetemtől elinduló menetet a helyi katonai iskola lobogókkal felvonuló egyenruhás diákjai vezették. Az egykori csatamezőn hagyományőrzők kicsi, de lelkes csapata tartott bemutatót mintegy kétezer érdeklődő előtt, majd a tiszteletadás jeleként összesen huszonegy ágyúlövést adtak le.

 

                         A koporsó elhagyja a Leicesteri Egyetemet

 

Ágyúlövés a Bosworth-mezőn és érdeklődök sokasága  Leicesterben (Forrás: telegraph.co.uk)

A csatamezőről a menet a leicesteri anglikán katedrális felé vette az irányt. A többnapos esemény a leicesteri embereket is megmozgatta, az üzleteket városszerte ellepte Richárd képmása. Tízezrek kísérték figyelemmel a koporsó elhaladását, miközben fehér rózsákat – a York-dinasztia szimbóluma – dobtak a szekér útjába. Az utcákon számos érdeklődő középkori öltözékben vagy páncélzatban jelent meg, sokan a ferences szokás szerint „Éljen a király!” felkiáltással fogadták a mellettük „elhaladó” királyt. A katolikus egyház angliai vezetője a koporsó megérkezésekor istentiszteletet tartott. A végső újratemetést három napos virrasztás előzte meg. Ez idő alatt akkora tömeg próbálta tiszteletét leróni a király előtt, hogy a bejutási idő esetenként a négy órát is elérte a kígyózó sorok miatt.

 

       

A Leicester-i katedárlis és a fehér rózsákkal diszített Richárd-szobor (Forrás: richardIII.net)

A temetési szertartást és az egész eseményt annyira hatalmas médiafelhajtás övezte, mintha egy 21. századi uralkodót helyeztek volna örök nyugalomra. Egyes tévécsatornák élőben közvetítették a hosszú órákra nyúló temetést. A korlátozott számú ülőhelyért óriási verseny zajlott. Az Anglikán Egyház vezetői mellett a csatában részvevő családok családfakutatók által frissen meglelt leszármazottai is jelen voltak. A királyt az Anglikán Egyház feje, a canterburyi érsek celebrálásában a leicesteri katedrális márványkriptájában – az első nyugvóhelyéhez közel – helyezték másodjára örök nyugalomra.

 

  

A szertartás és a királyi kripta (Forrás: richardIII.net)

 

                            Videóösszefoglaló az újratemetésről

Mítosz vagy valóság?

A III. Richárdról fennálló királykép az újratemetésnek, „a sírból való feltámadásnak” mitikus hangulatot kölcsönzött. A Tudor-korszakban kialakított Richárd-kép a York-királyt az angol történelem legalávalóbb gyilkosaként és cselszövőjeként állította be, a Tudor-hatalom legitimálása érdekében megszülető mítoszban  a dinasztialapító Tudor Henrik pedig a zsarnok Richárd királlyal szemben fellépő felszabadítóként szerepel. E mítosz kiszolgálója volt a kiváló reneszánsz angol drámaíró, William Shakespeare is, aki a III. Richárd című királydrámájával hozzájárult ahhoz, hogy Richárd galád gyermekgyilkosként maradjon meg a közvélemény tudatában. A tragédiában a York saját kezével fojtja meg tulajdon bátyját, VI. Henriket, 11 és 13 éves unokaöccseit ‒ a trón jogos várományosait – a Towerbe záratja, majd orgyilkosokkal megöleti. Richárd király személye máig megosztó maradt, a szigetországban nem is fogadta mindenki kitörő lelkesedéssel a „pszichopata”, „gyilkos”, „alattomos bűnöző” király nemzeti hősöknek kijáró pompával és tisztelettel megrendezett újratemetését.

 

III. Richárd egy 16. századi festményen.

A magasabban elhelyezkedő jobb váll az uralkodó kóros gerincferdülésének a jele. (Forrás: wikipedia.org)

Az előreformátori mozgalom híveként számon tartott Richárd mellett nemcsak az anglikán egyház, de az angolszász világban jelenlévő „rikardiánusok” is kiállnak. A királykép rehabilitálásáért küzdő III. Richárd Társaságnak (Richard III Society) szerepe volt a király földi maradványainak felkutatásában is. A rikardiánusokat tömörítő szervezet Richárd király igazságügyi reformjait (bírói rendszer javítása, védőügyvéd biztosítása a szegényebbek számára a Korona költségére), haladó és újító szellemét bemutatva próbál változtatni a York uralkodó megítélésén. III. Richárd volt az első szigetországbeli uralkodó, aki előtt angol nyelven tettek hűbéresküt, de a király támogatta a könyvnyomtatást is.

 

                Benedict Cumberbatch az egykori York király oldalági leszármazottja verset olvas fel a szertartáson

A régészeti felfedezést követően számos új szakkönyv jelent meg Richárddal és a rózsák háborújával kapcsolatban, a BBC televízió pedig bejelentette, hogy a háború idején játszódó tévésorozatot kíván forgatni The Hollow Crown: The Wars of the Roses címmel. Külön érdekesség, hogy a III. Richárd király szerepére felkért brit színész, Benedict Cumberbatch az egykori York király oldalági leszármazottja a családfakutatók szerint. A főszerepre kiválasztott színész egyébként maga is tiszteletét tette a leicesteri szertartáson és felolvasta Carol Ann Duffy kortárs skót költőnő Richárd király emlékére írt versét. A BBC minőségi munkáit és igényességét ismerve várható, hogy a készítők valóban képes lesznek a rózsák háborúját jellemgazdag karakterek segítségével több szemszögből bemutató, a shakespeare-i Richárd-ábrázoláson túlmutatva a történészek számára is elfogadható alkotással szolgálni.

 

Benedict Cumberbatch III. Richárdként a Hollow Crown forgatásán (Forrás: telegraph.co.uk)

 

Külső hivatkozások:

http://www.nytimes.com/2015/03/27/world/europe/king-richard-iii-burial-leicester.html?_r=0

http://www.theguardian.com/commentisfree/2015/mar/26/britain-king-richard-iii-tyrant

http://www.telegraph.co.uk/news/earth/environment/archaeology/11489187/Richard-III-burial-five-centuries-on-the-last-medieval-king-finally-gains-honour-in-death.html

http://www.richardiii.net/

Rovatok: