Kitaszítottak. Egy kiállításról, mely az érzelmekre hat

2011 novemberében a Nemzeti Kulturális Alap és Hajdúnánás Város Önkormányzatának támogatásával nyitotta meg kapuit a Kitaszítottak című kiállítás. Az öt évre tervezett kiállításnak a Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény ad otthont Hajdúnánás központjában. Csiszár Imre, a kiállítás kurátora elmondta, a tárlat hármas funkcióval bír. Egyrészt általánosan kívánja bemutatni a 20. század második felének szellemiségét, másrészt Hajdúnánás város sötét korszakának állít méltó emléket. Harmadrészt a hadifoglyokról, az elhurcoltakról, a kitelepítettekről összegyűjtött adatbázisok, korabeli sajtótermékek, fényképek és dokumentumok kutatási anyagot biztosítanak az érdeklődő laikusoknak és történészeknek egyaránt. Ezen dokumentumok gyűjtése és feldolgozása folyamatos, amelytől a kiállítás egy élő dologgá válik.

A kiállítás a 21. század eszközeivel kívánt egy nem mindennapi struktúrával bemutatkozni. Habár a terem, melyben a kiállítás helyet kapott nem túl nagy, mégis ötletesen sikerült Ágoston István belsőépítésznek az egyes korszakok bemutatása és térbeli elválasztása. Ezeken a paneleken kívánom most végig kalauzolni az olvasót.


Kép forrása: Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

A kiállítás termébe belépve egy hatalmas MÁV vagonnal találjuk szemben magunkat. Balra indulunk el, időben a második világháború végétől. A terem sejtelmesen sötét, a megvilágított tárgyak mély benyomást tesznek a látogatóra. A sarokban össze-vissza heverő bőröndök, a sietősen csomagoló utazókat jelenítik meg, akik nem tudják hol éri őket a másnap. A falra vetített horogkeresztből tudjuk, az utazók nem lehetnek mások, mint zsidó családok. Magyarország német megszállását (1944. március 19.) követően az izraelita felekezetű embereket sárga csillag viselésére kötelezték. Hajdúnánásról mintegy 3000 férfi vonult be a hadseregbe és harcolt a világháborúban, az elesettek száma közel 600 fő volt. A veszteségek csak fokozódtak, amikor a város társadalmának szerves részét képező zsidó iparosokat és kereskedőket családjaikkal az 1944. május 31-én, a Klapka és a Bem utca körül kialakított gettókba zárták. Másfél hónap után a deportálások elkezdődtek. Egy hetes debreceni kényszermunka után a deportáltak egy része Auschwitzba, másik része Strasshofba került. A vagonbelső a hosszú útra összezsúfolt emberek életkörülményeit mutatja be. A vonat zakatolás hangját elmélyíti a földön fekvő emberek imitációja. A vagon ajtajából a falra vetítve a Hajdúnánást övező térséget látjuk, mintha a takaró alatt megbújó emberekkel utaznánk mi is. A vagonban egy apró vitrin található, amelyben egy eredeti sárga csillag és egy héber írásos szöveg bújik meg. Az áldozatok pontos számát nehéz megállapítani. Egy 1972-es, Tel-Avivból származó lista szerint a koncentrációs táborokba szállított hajdúnánási zsidók közül 639 lelte halálát, de nagyon valószínű, hogy ez a lista sem teljes.


Fotó: Jakab Melinda

A kiállítás további szakaszán is azt láthatjuk, hogy a tervezők nem egy hagyományos, vitrinekkel telezsúfolt kiállítást hoztak létre. A csekély számú vitrin, amely a kiállítótérben található, egyedi tárgyakat és dokumentumokat mutat be az állomások egy-egy pontján.

A második világháború a végéhez közeledett. Azonban a szovjet csapatok bevonulásával az ország nem egy felszabadító sereget üdvözölhetett, hanem egy újabb megszállót, elnyomót, nem sejtve, hogy a zsidó lakosság deportálása csak a kezdet volt. A Vörös Hadsereg katonáinak kegyetlenségeire számító nánási lakosságot meglepte a polgári lakossággal szemben tanúsított tudatos és szervezett akció 1944. november 3-ának éjjelén. A szovjet hadsereg katonák hiányában polgári személyeket ejtett hadifogságba, azon az éjjelen mintegy 500 férfit − fiatalt és öreget egyaránt – tereltek össze és indítottak útnak gyalog Debrecenbe. Rövid ideig tartózkodtak ott, majd szelektálás után mintegy 350 egészséges férfi zsúfolódott vagonokba, hogy kényszermunkára tartson a Szovjetunióba. Az az éjszaka máig a város történetének legsötétebb napjaként él az ott élők emlékezetében. A kiállítás MÁV vagonjának másik részében a kényszermunkára elhurcoltakra emlékeznek. LED panelen követhetjük az áldozatok névsorát, miközben visszaemlékezéseket hallhatunk a háttérben. A hadifogságba vetett személyek közül csupán 20-an maradtak életben és tértek haza szeretteikhez.


Fotó: Jakab Melinda

A szovjet megszállással egy új éra kialakulása vette kezdetét a térségben. A kommunizmus legigazabb káderjének Rákosi Mátyás számított, akinek mérhetetlenül szélsőséges osztályharc szemlélete végképp megpecsételte a jómódú polgári családok sorsát. A „nép ellenségének” számító kulákokat különadókkal sújtották, nyilvántartásukról kuláklisták készültek. Amikor a párt ezt már nem tartotta hatékony eszköznek, akkor elkezdődtek a csoportos kitelepítések. Ezen családok minden ingóságát és vagyonát elkobozták, majd internáló- és munkatáborokba telepítették őket. A legnagyobb internáló tábor Kistarcsán működött, a leghírhedtebb recski tábort pedig 1950-ben hozták létre. Az internáló táborok számát közel 100-ra becsülik, a foglyok száma 1953-ban 44.000 körül lehetett. A Hajdúnánás melletti Tedejpusztán lévő állami gazdaságot is ilyen „büntetés-végrehajtó gazdaságnak” jelölték ki. A tábor 1951. december 7-én kezdte meg működését 343 rabbal. A Tedejen fogva tartott kitelepítettek száma 1953 júliusára 676-ra emelkedett. A kiállítás következő szakasza ezt a korszakot mutatja be, a falra festett hatalmas vörös csillagot egy szöges drót keresztezi, jobbra pedig a tábori körülményeket bemutató emeletes priccset látunk szalmaágyakkal. Habár Sztálin halálával ezeket a táborokat fokozatosan felszámolták, a kommunizmus eszméje évtizedekre megvetette lábát az országban.


Fotó: Jakab Melinda

A megfélemlítések, elhallgattatások, besúgások és koncepciós perek szorongató időszakát már-már saját bőrén érezheti a látogató, amikor végig sétál a feje fölött tömött sorokban álló pufajkák alatt. A kiállítás készítői ezt a nyomasztó érzést a fényekkel még hangsúlyosabbá tették.


Fotó: Bacsa Balázs Antal

A terem hátsó részében a város másik fontos megmozdulásával, az 1956-os forradalom- és szabadságharcban való részvételével ismerkedhetünk meg. Hajdúnánás szervesen kivette részét a forradalmi eseményekből, amelyben az évtizedek alatt felgyülemlett sérelmek és szenvedések ellen lázadtak fel az emberek. A téeszesítés világát felidéző eredeti MÁVAG 20-25-ös körmös traktorra kötött kötél szemlélteti a rendszer elleni tüntetés egyik legemlékezetesebb pillanatát, amikor 1956. október 26-án, a főtéren összegyűlt tömeg egy teherautó és egy drótkötél segítségével ledöntötte a hatalmas szovjet hősi emlékművet. Az emlékmű megmaradt eredeti darabja a kiállítótérben kötéllel áthurkolva, lyukas magyar zászlóval letakarva állít emléket a nánási forradalmároknak.


Kép forrása: Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

A forradalom utáni években, a megtorlás időszakában 43 hajdúnánási személy ellen indítottak eljárást. Az 1956-os eseményekről falra vetített kisfilmeket is megtekinthet a látogató, miközben szemügyre veheti hogyan is nézhetett ki egy kommunista káder irodája és íróasztala.


Fotó: Jakab Melinda

A térelválasztókban elhelyezett vitrinekben a városról és lakosairól láthatunk vetített fényképeket. A kiállításon megfáradt látogató kényelmesen helyet foglalhat az íróasztal mellett és egy ipad-en végigböngészheti a korabeli helybeli sajtótermékeket, TSZ belépő nyilatkozatokat, térképeket. A kijárat felé egy újabb ipad-en kutathatunk számos adatbázisban − táblázattól függően név, születési dátum, vagy akár a személy hajdúnánási címe alapján (II. világháborús hadifoglyok, Elhurcolt zsidók, Hadifoglyok, Szovjet hadifogságban elhunyt civilek, Tedeji rabok) − a hajdúnánási kitaszított lakosok sorsa után.  

A látogatót nem terhelik a kiállítási tárgyakhoz rendelt feliratok, leírások. Az egyes korszakokhoz egy-egy tabló nyújt eligazodást, de érdemes tárlatvezetővel körbejárni a nem mindennapi látványt és élményt nyújtó termet.

*****

A kiállítás és kutatóterem Hajdúnánáson folyamatosan várja az érdeklődőket. A beszámoló a Járom Kulturális Egyesület jóvoltából készült. „Egy sötét folt az Észak-Alföld történelmében: Gulág” c. programsorozat keretében a kiállítást öt középiskola 120 diákja látogatta meg. (Szerk.)

Ajánlott cikkek:

  1. Gulág – Rendhagyó történelemórák Debrecenben
  2. A jogfosztottság traumái – Mindent a GULAG-ról
  3. “Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat…”
  4. Új színfolt a palettán
  5. Diktatúrák egyházi áldozatai – konferencia a bécsi Pázmáneumban

Ezt olvastad?

Mennyire kutatható ma a magyarországi szovjet hadifogolytáborok története? Hány embert érinthettek az 1945 utáni elhurcolások? Mi az oral hisotry szerepe