Klió hídembere – emlékezés John Lukacsra (1924–2019)

2019. május 6-án elhunyt a huszadik századi történettudomány egyik legjelentősebb magyar képviselője, Lukács János Adalbert, ismertebb, amerikai nevén John Lukacs. Számos magyarországi és amerikai lap, illetve párt ideológiai kötődésektől függetlenül közölt személyéről méltató hangvételű, terjedelmes nekrológokat, amelyek többsége kiemelte, hogy Lukacs a saját útját járó, nagyhatású történész volt, aki önnönmagát reakciósnak vallotta, és nem félt szembeszállni a történésszakma nagy tekintélyeivel.

John Lukacs. Kép forrása: Mandiner.hu. A cikkre mutató link a bejegyzés végén található.

Magyarországon ma nehéz úgy mesterfokozatot szerezni modern kori történelemből, hogy ne fussunk bele legalább egyszer Lukacs nevébe. Számos magyar történésznek van róla személyes emléke is: kinek egy találkozás, kinek egy előadása, kinek pedig egy olvasmányélménye.

„Érdekes időkben születtem és nevelkedtem, ami kétes áldás.”

John Lukacs életpályájával, munkásságával hidat képez a magyar és az amerikai történettudomány között.  „1924-ben születtem, tíz nappal azután, hogy meghalt Lenin, s hárommal azelőtt, hogy meghalt Woodrow Wilson” – jegyezte meg szellemi önéletrajzában, az Egy eredendő bűnös vallomásaiban. Budapesten, polgári családban nevelkedett, apja, Lukács Pál orvos volt. Későbbi életpályája szempontjából meghatározónak bizonyult, hogy édesanyja, Glück Magdolna anglofíliájának köszönhetően gimnáziumi tanulmányai során két félévet Angliában töltött, és így alkalma nyílt az angol nyelv magas szintű elsajátítására.

A második világháború alatt megkezdte tanulmányait a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem történelem szakján, amit félbeszakított a munkaszolgálat. A második világháborút követően, előre sejtve Magyarország sorsát, felvértezve a „nulladik év” tapasztalatival, 1946-ban emigrált.

Magyarországról való távozása után három hónappal az Egyesült Államokba érkezett, ezzel megkezdődött élete szakmai szempontból legfontosabb szakasza. Először a New York-i Columbia Egyetemen dolgozott óraadóként, és alkalmi munkákat végzett, majd pedig 1947-től a Chestnut Hill College oktatója lett, ahol egészen 1994-es nyugdíjazásáig dolgozott.

„Magasan képzett történészek három generációját befolyásolta, inspirálta (és néha bosszantotta)”

Lukacs munkássága és hatása több területen is kiemelkedő volt. Számos történészre gyakorolt hatást „annak ellenére, hogy sohasem tanított rangos egyetemeken, ahol végzett hallgatókból válogathatott volna, tanítványaivá téve őket” – jegyezte meg Lukacs hatására utalva John Willson a The American Conservative oldalán publikált 2013-as cikkében.

Köteteinek teljeskörű, részletes bemutatása terjedelmileg jóval hosszabb cikket igényelne, ezért az alábbiakban csak vázlatosan mutatom be munkásságának főbb területeit, valamint legismertebb, magyarul is megjelent műveit. Fő kutatási területe a második világháború időszaka volt, számos lendületes nyelvezetű, közérthető, ugyanakkor széles látókörű, mély tudásról számot adó művet írt, amelyek a háború hosszabb-rövidebb időszakaival vagy épp a szemben álló felek vezetőivel foglalkoztak (A párviadal. A nyolcvannapos párbaj Churchill és Hitler között, 1940. május 10–július 31., Az európai világháború. 1939–1941, 1945. A nulla év, A történelmi Hitler, Öt nap Londonban 1940. május, Hitler és Sztálin. 1941. június, A második világháború öröksége). Másik fontos területének a történetfilozófia számított. Ebben a témakörben az egyik fő művének A történelmi tudat avagy a múlt emlékezete című kötetet tekinthetjük. Olyan témaköröket is érintettek könyvei, mint a 20. századi Egyesült Államok történelme (Az Egyesült Államok 20. századi története) vagy épp a századfordulós Budapest (Budapest 1900). A nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozók érdeklődésére is számot tarthat levelezése, amelyet saját maga szerkesztett és adott ki A történelem eleven valósága. George F. Kennan és John Lukacs levelezése címmel. Saját szellemi és lelki önéletrajzát két kötetben írta meg (Egy eredendő bűnös vallomásai, Isten velem). Világnézetének központi részét képezte konzervativizmusa, vagy helyesebben fogalmazva, reakcióssága és mély katolikus hite, melyről hosszan értekezett az önéletrajzi köteteiben.

John Lukacs neve a rendszerváltást követően vált ismertebbé Magyarországon

Ehhez hozzájárult magyarországi vendégoktatói tevékenysége, illetve az Európa Könyvkiadó gondozásában magyar fordításban sorra megjelenő munkái is.

A rendszerváltást követően rendszeresen járt haza. Szélesebb közönség számára tartott magyarországi előadásai közül talán a Mindentudás Egyetemén Állam, nemzet, nép címmel 2005. október 4-én tartott előadása, illetve a 2013. májusában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán megtartott búcsúelőadásai voltak a legmeghatározóbbak. Riportfilm készült személyéről 2006-ban Egy eredendő bűnös vallomásai címmel.

Halála a magyar történettudomány hatalmas vesztesége. Ugyan pályáját az Egyesült Államokban futotta be, és könyveit eredetileg angol nyelven írta meg, de az elmúlt évtizedek során műveit sorra fordították le magyar nyelvre, s ezek jelentős hatást gyakoroltak a magyar történészek közösségére. Hatásuk historiográfiai igényű feldolgozása a jövő történészgenerációinak feladata lesz.

Teleki András

John Lukaccsal két évvel ezelőtt remek interjú jelent meg a Mandineren, amelyet ide kattintva érhetnek el.

Ezt olvastad?

Dudich Endre a nagysallói körorvos fiaként 1895. március 20-án született a Bars megyei településen. Kiemelkedő tehetsége már az esztergomi bencés